Magyar múltról árulkodó, temetőmentő felmérés Komáromban

Október 11-én 9 órától a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, dr. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke védnökségével konferenciát rendeznek az észak-komáromi „Lőporos rendezvényközpontban“.

Előfordulhat, hogy pár évtized múlva egyes temetőkben csak elvétve lehet majd magyar sírhelyeket találni, amelyek bizonyíthatnák az őshonos kisebbség egykori ottlétét, illetve a lakosság hajdani etnikai összetételét. Az észak-komáromi református temetőben 2015-ben indított kezdeményezés Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének erkölcsi támogatásával valósul meg. Részleteiről Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke tájékoztatta portálunkat.

- Milyen elgondolásból indították az észak-komáromi református és evangélikus temető teljeskörű felmérését és dokumentálására vonatkozó mintaprojektet?

- A Komáromi Áttörés elnevezésű rendezvényünk kapcsán többször megfordultunk a komáromi temetőkben, ahol azt láttuk, hogy egyes sírhelyek komoly enyészetnek vannak kitéve. Tudatosítottuk, hogy meg kellene őrizni azok jelenlegi állapotát. Erre két módszer kínálkozott. Az egyik az lehetett volna, hogy nekiállunk rendbehozni egy-egy kiválasztott sírt, miközben a többi tönkremegy. A másik pedig az volt, hogy bár egyiket sem hozzuk rendbe, de valamennyiről fényképes dokumentációt készítünk a pontos helymeghatározással, méretekkel és feliratokkal együtt, s mindez majd a későbbiekben különféle elemzések, kutatások, összehasonlítások alapját képezheti. Mivel a sírok teljes körű bemutatása mellett döntöttünk, nem válogattunk aszerint, hogy abban ki nyugszik. A felmérés során azt is tapasztaltuk, hogy egyes sírokról első pillantásra ki sem deríthető, hogy azokban ki alussza örök álmát, de az esetleges későbbi kutatások során minderre fény derülhet.

- Mikor kezdődött az érdemi munka, s abban részt vettek-e más civil szervezetek képviselői is, illetve sikerült-e erre a célra anyagi támogatást szerezniük?

- Bő másfél évvel ezelőtt kezdődött a felmérésünk, amelyhez csatlakozott az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás, a Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület, a Tolma Baranta Csoport, a Komáromi Szakállasok Közhasznú Egyesület és a Kárpátia Sport Polgári Társulás, valamint több magánszemély is. Eddig harmincheten végeztük az érdemi munkát, van köztünk régész, református lelkész, helytörténész, könyvtáros, agrármérnök, közgazdász, diák... – csupa olyan ember, aki ezt a felmérést fontosnak tartja, ezért a hétvégi szabadidejéből szívesen áldoz erre a célra, és teljesen önkéntes alapon ingyenes munkát végez. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) viszont anyagi támogatást nyújtott a szerdai konferenciánk megrendezéséhez.

- A felmérést az észak-komáromi református és evangélikus temetőben, Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének pártfogásával végzik. Miért éppen ezekre a temetőkre esett a választásuk, munkájuk során milyen visszajelzéseket kaptak?

- Előzőleg a katolikus temetőt is szemrevételeztük, de mivel ott jóval több sírhely van, mint az „egybenőtt“ református és evangélikus temetőben, beláttuk, hogy annak teljeskörű felmérése jóval több évet venne igénybe, ezért inkább a másik két temetőre esett a választásunk. Ez azért is volt jó választás, mert főleg a református temetőben sok jeles komáromi személyiség nyugszik, akik munkásságukkal a város felvirágoztatását szolgálták. Mindez összecseng a jelmondatunkkal: csak a múltat ismerve épülhet a jövő. Fazekas László református püspök úrral levélben tudattuk, hogy szeretnénk elvégezni ezt a felmérést, miközben fizikális hatások nem érik a sírokat. Kezdeményezésünket a püspök úr és a temetők fenntartója is örömmel fogadta, hiszen ezzel a temetők nyilvántartását is gazdagítjuk. Annak az is a hozadéka, hogy az összegyűjtött adatokból a lakosság hajdani etnikai összetételére is következtetni lehet. A velünk kapcsolatba került hozzátartozók pedig azért örültek e felmérésnek, hogy ha netán valamilyen természeti katasztrófa során megsemmisülnének rokonaik sírhelyei, akkor legalább az adatbázisunkban megmaradna az azokkal kapcsolatos fényképes dokumentáció. A több ezer sírt érintő eddigi munkálkodásunk során tehát csupa pozitív visszajelzéssel találkoztunk. Nehezítő tényezőnek inkább csak a természet számított, hiszen a régebbi sírok javarészét gaz fedi, az idő vasfoga lekoptatta a feliratokat stb.

- A sírok fényképdokumentációját már elvégezték. Hol tartanak a begyűjtött adatok feldolgozásában?

- Még folyamatban van a GPS-koordináták meghatározása és a digitális adatlapok elkészítése. Ezentúl ugyanis a fényképen kívül az is jelöli majd az adott objektumot, vagyis egy GPS-es térképet készítünk a feltárt sírhelyekről. Reményeink szerint tavaszra elkészül a keresőprogramunk, amely segítségével majd egy-egy elhunyt személy neve vagy születési adatai alapján a több ezer sírhely közül a világhálón is megkereshetővé válnak a konkrét sírhelyek. Mivel azonban valamennyi sírfeliraton nem szerepelnek az ott nyugvók pontos adatai, korlátozott lesz a sírhelyek kereshetősége. A II. világháború előtt állított sírokon is alig olvashatók a feliratok, azokhoz szinte a 24. órában érkeztünk. Mi ahhoz kevesen vagyunk, hogy további kutatásokat végezzünk a hiányzó sírfeliratok kutatása terén, ezt majd talán elvégzik a helytörténészek. Ehelyett a mintaprojekt során egy olyan általános protokollt dolgoztunk ki, amely majd a későbbiekben további temetkőben is alkalmazható lesz.

- Mi a szándékuk a szerdai konferencia megrendezésével, kiknek a részvételére számítanak, s milyen előadások hangzanak majd el?

- Konferenciánkon szeretnénk összesíteni és továbbadni tapasztalatainkat, valamint szívesen hallgatjuk meg a másféle tapasztalatokkal rendelkező szakembereket is, akik minősíthetik az általunk végzett felmérést is. Például elhangzik majd Ratimorsky Piroska régész-muzeológus régi komáromi református temetőről szóló előadása. Bálint Ferenc, a HM Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának főmuzeológusa pedig majd az ugyanott található I. világháborús sírokról szolgál új ismeretekkel. Ezen a tanácskozáson nemcsak számvetést készítünk, arra is kiváncsiak vagyunk, hogy esetleg másutt van-e igény hasonló felmérésre. Szívesen látjuk majd magunk között a téma iránt érdeklődő egyházi és civil szervezetek, egyesületek képviselőit. Nagy örömünkre elfogadta meghívásunkat dr. Szász Jenő, a Nemzetstartégiai Kutatóintézet elnöke is, aki védnökséget vállalt a tanácskozás felett, s projektünk Kárpát-medencei lehetséges hasznosulásáról osztja majd meg gondolatait a jelenlevőkkel. Mindez jelzés értékű, hogy tényleg fontos, hiánypótló munkát végzünk. Megígérte, hogy eljön közénk Szilvássy István, a Magyar Település- és Településfejlesztők Szövetségének elnöke is, valamint Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, aki A felvidéki sírhelyek egy adatbázis tükrében címmel előadást is tart nekünk. A felsorolt jeles személyiségek jelenléte szavatolja, hogy kezdeményezésünk ne fejeződjön be Komáromban, hanem mintaprojektünket máshol is hasznosítsák. A legveszélyeztetettebb temetők a diaszpórában találhatók, ahol már egyre kevesebb magyar él. Ráadásul az ottani magyar sírhelyeket a vandálok gyakran feldúlják, vagy már nincs, aki gondoskodjon azokról, így egyre romlik az állaguk, esetleg azokra napjainkban rátemetnek. Mindezek következtében pár évtizeden belül nagyon nehéz lesz megállapítani az adott település egykori etnikai összetételét és azt, hogy kik is nyugszanak a régi sírokban. Előfordulhat, hogy ezeken a településeken lassan minden magyar sírhely eltűnik. Emiatt is reméljük, hogy egyre több felvidéki település csatlakozik a kezdeményezésünkhöz.