Madagaszkárt is elérte a kétéltűeket tizedelő kór
ANTANANARIVO. Először észlelték a kétéltűekre halálosnak bizonyult gombás megbetegedést Madagaszkáron, vagyis a chytridiomycosis-járvány, amely Amerikában és Ausztráliában már megtizedelte a szalamandra-, béka- és varangypopulációkat elért egy biodiverzitási gócpontot.
Az indiai-óceáni sziget mintegy 290 olyan kétéltűfajnak otthona, amely sehol máshol nem található meg. További 200, még le nem írt békafajt is sejtenek a szigeten.
A Helmholtz Környezetvédelmi Kutatóközpont és a Braunschweig Műszaki Egyetem csapata nemzetközi kollégáikkal vészhelyzeti tervet sürgetnek, ami felölelné a gomba terjedésének nyomon követését, tenyészközpontok felállítását és probiotikus kezelések kifejlesztését - írják a kutatók a Scientific Reports folyóiratban.
A kétéltűek osztályának egészét érinti a globális járvány, amely riasztó ütemben gyorsítja a kihalásokat. Bár továbbra is az emberi tevékenységek kiváltotta élőhely-pusztulás a legsúlyosabb probléma a populációkra nézve, védelmük már nem garantálja az állatok életben maradását. A fertőző betegségek manapság már a látszólag félreeső élőhelyeket is fenyegetik.
Az ismert kétéltűkórok legpusztítóbb fajtája a chytridiomycosis, amelyet egy halálos chytrid gomba (Batrachochytrium dendrobatidis, röviden Bd) vált ki. A bőrt támadja meg, ami különösen fontos a kétéltűek légzéséhez. Nagyszámú faj pusztult el ilyetén támadásaiban, különösen Közép-Amerika trópusi területein, ahol a színes harlekinbéka-fajok kétharmada már teljes lakókörzetében megtizedelődött. A Bd-t mára több mint 500 kétéltűfajnál dokumentálták, ebből 200-nál drámai egyedszám-hanyatlást mutattak ki. A kórokozót ennélfogva világszerte az egyik legsúlyosabb fenyegető tényezőnek tekintik a biodiverzitásra nézve.
Mostanáig azonban úgy hitték, hogy Madagaszkárhoz hasonló néhány szigetet még nem érinti a kór. A 2005-2010 között végzett legutóbbi tesztsorozatban nem találták itt nyomát a gombának. A legfrissebb tesztek viszont arról tanúskodnak, hogy a chytrid gomba a madagaszkári kétéltűekre is fenyegetés. Dirk Schmeller, a kutatóközpont szakembere szerint mindez szomorú hír a kétéltűkedvelőknek. „Először is azért, mert veszélybe került egy olyan sziget, amely a kétéltűfajok különösen nagy számának otthona. Több száz faj él csak ezen a szigeten. Másodszor, ha a kórokozónak sikerült eljutnia egy ilyen félreeső szigetre, akkor mindenhol felbukkanhat” - magyarázza.
A frissen publikált tanulmányhoz a kutatócsapat Madagaszkár 50 helyszínéről 2005 óta begyűjtött, több mint 4000 kétéltűmintát vettek szemügyre. Az aranybékák négy fajától 2010-ben, illetve a félreeső Makay-masszívumnál élő Ptychadena mascareniensis fajtól 2011-ben megszerzett minták pozitívnak bizonyultak. A 2013-2014-es mintákban a kórokozót öt másik régióban is kimutatták. Miguel Vences a Braunschweig Egyetem kutatója hozzátette, a gombás fertőzést az őshonos aranybékák mind a négy családjában kimutatták, vagyis potenciálisan képes eltérő fajokat megfertőzni. A vizsgálat arra is rámutat, hogy a kór a közepes és nagy magasságokban élő kétéltűeket sújtja, ami konzisztens a világ más részein megfigyeltekkel, ahol a járvány elsősorban a hegyvidéken élő fajokat érintette.
Rejtélyt képez, hogy a gombát a sziget egyik nagyon félreeső részében is azonosították. Ezért reménykednek benne, hogy a kórokozó korábban ismeretlen, őshonos törzsét találták meg, amely már egy ideje a régióban tartózkodik és minták hiányában kerülte el a kutatók figyelmét. Ebben az esetben a madagaszkári kétéltűek talán rezisztenssé váltak vele szemben. A biztos eredményhez azonban további vizsgálatokat kell végezni a hipotézis megerősítésére. Az is elképzelhető, hogy a gombát a szigetre vándormadarakkal vagy emberekkel érkező rákfélék vagy az ázsiai közönséges varangy (Duttaphrynus melanostictus) hurcolta be.
Schmeller szerint szerencséjükre eddig nem észleltek drámai hanyatlást a madagaszkári kétéltű-populációkban. „A kórozó azonban bizonyos régiókban szélesebb körben elterjedtnek tűnik, mint máshol. Talán több törzse is jelen van, elképzelhető, hogy a globális, hiperfertőző is. Mindez arról árulkodik, mennyire fontos lenne izolálni a kórokozót és genetikailag kielemezni, ezt ugyanis még nem sikerült elvégeznünk” - teszi hozzá.
Ezzel egyidejűleg a kutatók a monitorozó program folytatását javasolják az egész országban a betegség terjedésének nyomon követésére. Ezenkívül a kulcsfontosságú fajoknak tenyészközpontokat szeretnének felállítani a meglévő kettő mellé, amelyek menedékként szolgálnának, így elegendő kétéltűt lehetne tenyészteni az érintett élőhelyek újbóli betelepítésére.
Miguel Vences hozzátette, reménykednek benne, hogy bőrbaktériumokkal el tudják nyomni a Bd-kórokozó növekedését. Ha sikerrel járnak, a jövőben lehetővé válhat a baktériumok egyfajta probiotikus bőrkenőcsként alkalmazása. A vízben élő mikrobaközösségek sokfélesége szintén csökkentheti a fertőzés kockázatát - legalábbis a kutatók korábbi, Current Biology folyóiratban részletezett eredményei szerint.
A chytridiomycosis-járvány Madagaszkáron a világ kétéltűfajainak további hét százalékát helyezi a veszélyeztetettek közé a Szövetség a Kétéltűek Túléléséért (Amphibian Survival Alliance) számadatai szerint. Franco Andreone, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) szakembere és a tanulmány egyik szerzője hozzátette a madagaszkári kétéltűek hanyatlása nemcsak a herpetológusoknak és békaszakértőknek aggasztó, óriási veszteség lenne az egész világnak.
Az elkövetkező hónapokban a kutatók éppen ezért azon ügyködnek majd, hogy a kormánnyal együttműködve vészhelyzeti tervet alakítsanak ki eme forgatókönyv megvalósulásának megakadályozására.
A Helmholtz Környezetvédelmi Kutatóközpont és a Braunschweig Műszaki Egyetem csapata nemzetközi kollégáikkal vészhelyzeti tervet sürgetnek, ami felölelné a gomba terjedésének nyomon követését, tenyészközpontok felállítását és probiotikus kezelések kifejlesztését - írják a kutatók a Scientific Reports folyóiratban.
A kétéltűek osztályának egészét érinti a globális járvány, amely riasztó ütemben gyorsítja a kihalásokat. Bár továbbra is az emberi tevékenységek kiváltotta élőhely-pusztulás a legsúlyosabb probléma a populációkra nézve, védelmük már nem garantálja az állatok életben maradását. A fertőző betegségek manapság már a látszólag félreeső élőhelyeket is fenyegetik.
Az ismert kétéltűkórok legpusztítóbb fajtája a chytridiomycosis, amelyet egy halálos chytrid gomba (Batrachochytrium dendrobatidis, röviden Bd) vált ki. A bőrt támadja meg, ami különösen fontos a kétéltűek légzéséhez. Nagyszámú faj pusztult el ilyetén támadásaiban, különösen Közép-Amerika trópusi területein, ahol a színes harlekinbéka-fajok kétharmada már teljes lakókörzetében megtizedelődött. A Bd-t mára több mint 500 kétéltűfajnál dokumentálták, ebből 200-nál drámai egyedszám-hanyatlást mutattak ki. A kórokozót ennélfogva világszerte az egyik legsúlyosabb fenyegető tényezőnek tekintik a biodiverzitásra nézve.
Mostanáig azonban úgy hitték, hogy Madagaszkárhoz hasonló néhány szigetet még nem érinti a kór. A 2005-2010 között végzett legutóbbi tesztsorozatban nem találták itt nyomát a gombának. A legfrissebb tesztek viszont arról tanúskodnak, hogy a chytrid gomba a madagaszkári kétéltűekre is fenyegetés. Dirk Schmeller, a kutatóközpont szakembere szerint mindez szomorú hír a kétéltűkedvelőknek. „Először is azért, mert veszélybe került egy olyan sziget, amely a kétéltűfajok különösen nagy számának otthona. Több száz faj él csak ezen a szigeten. Másodszor, ha a kórokozónak sikerült eljutnia egy ilyen félreeső szigetre, akkor mindenhol felbukkanhat” - magyarázza.
A frissen publikált tanulmányhoz a kutatócsapat Madagaszkár 50 helyszínéről 2005 óta begyűjtött, több mint 4000 kétéltűmintát vettek szemügyre. Az aranybékák négy fajától 2010-ben, illetve a félreeső Makay-masszívumnál élő Ptychadena mascareniensis fajtól 2011-ben megszerzett minták pozitívnak bizonyultak. A 2013-2014-es mintákban a kórokozót öt másik régióban is kimutatták. Miguel Vences a Braunschweig Egyetem kutatója hozzátette, a gombás fertőzést az őshonos aranybékák mind a négy családjában kimutatták, vagyis potenciálisan képes eltérő fajokat megfertőzni. A vizsgálat arra is rámutat, hogy a kór a közepes és nagy magasságokban élő kétéltűeket sújtja, ami konzisztens a világ más részein megfigyeltekkel, ahol a járvány elsősorban a hegyvidéken élő fajokat érintette.
Rejtélyt képez, hogy a gombát a sziget egyik nagyon félreeső részében is azonosították. Ezért reménykednek benne, hogy a kórokozó korábban ismeretlen, őshonos törzsét találták meg, amely már egy ideje a régióban tartózkodik és minták hiányában kerülte el a kutatók figyelmét. Ebben az esetben a madagaszkári kétéltűek talán rezisztenssé váltak vele szemben. A biztos eredményhez azonban további vizsgálatokat kell végezni a hipotézis megerősítésére. Az is elképzelhető, hogy a gombát a szigetre vándormadarakkal vagy emberekkel érkező rákfélék vagy az ázsiai közönséges varangy (Duttaphrynus melanostictus) hurcolta be.
Schmeller szerint szerencséjükre eddig nem észleltek drámai hanyatlást a madagaszkári kétéltű-populációkban. „A kórozó azonban bizonyos régiókban szélesebb körben elterjedtnek tűnik, mint máshol. Talán több törzse is jelen van, elképzelhető, hogy a globális, hiperfertőző is. Mindez arról árulkodik, mennyire fontos lenne izolálni a kórokozót és genetikailag kielemezni, ezt ugyanis még nem sikerült elvégeznünk” - teszi hozzá.
Ezzel egyidejűleg a kutatók a monitorozó program folytatását javasolják az egész országban a betegség terjedésének nyomon követésére. Ezenkívül a kulcsfontosságú fajoknak tenyészközpontokat szeretnének felállítani a meglévő kettő mellé, amelyek menedékként szolgálnának, így elegendő kétéltűt lehetne tenyészteni az érintett élőhelyek újbóli betelepítésére.
Miguel Vences hozzátette, reménykednek benne, hogy bőrbaktériumokkal el tudják nyomni a Bd-kórokozó növekedését. Ha sikerrel járnak, a jövőben lehetővé válhat a baktériumok egyfajta probiotikus bőrkenőcsként alkalmazása. A vízben élő mikrobaközösségek sokfélesége szintén csökkentheti a fertőzés kockázatát - legalábbis a kutatók korábbi, Current Biology folyóiratban részletezett eredményei szerint.
A chytridiomycosis-járvány Madagaszkáron a világ kétéltűfajainak további hét százalékát helyezi a veszélyeztetettek közé a Szövetség a Kétéltűek Túléléséért (Amphibian Survival Alliance) számadatai szerint. Franco Andreone, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) szakembere és a tanulmány egyik szerzője hozzátette a madagaszkári kétéltűek hanyatlása nemcsak a herpetológusoknak és békaszakértőknek aggasztó, óriási veszteség lenne az egész világnak.
Az elkövetkező hónapokban a kutatók éppen ezért azon ügyködnek majd, hogy a kormánnyal együttműködve vészhelyzeti tervet alakítsanak ki eme forgatókönyv megvalósulásának megakadályozására.
Forrás
Híradó.hu
