Ma van az anyanyelv nemzetközi napja
BUDAPEST. A világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. A bangladesi diákok február 21-én tiltakozásul az utcára vonultak, és a rendőrség öt diákot megölt.
Február 21-én ünnepeljük az anyanyelv nemzetközi napját. Az ENSZ 1999-ben nyilvánította február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává, amelyet 2000-ben ünnepeltek először. A világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. A bangladesi diákok február 21-én tiltakozásul az utcára vonultak, és a rendőrség öt diákot megölt.
A globalizáció következtében rohamosan növekednek a kis nyelvekre leselkedő veszélyek. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) szerint ebben az évszázadban a kihalás veszélye fenyegeti a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét, miközben világnyelvként feltartóztathatatlanul hódít az angol. Ahhoz, hogy egy nyelv önálló életet élhessen, meghatározott számú beszélő szükséges, bizonyos lélekszám alatt a nyelv elhalásának folyamata megállíthatatlan. A feltételezések szerint manapság kéthetente-havonta hal ki egy nyelv.
Kicsi Sándor András, a Kihalt nyelvek, eltűnt népek (2014) című könyv szerzője a nyelvhalál három fő típusát különbözteti meg. Hirtelen nyelvhalálnak azt nevezi, amikor a szóban forgó nyelvet használók háború, járvány vagy természeti katasztrófa következtében semmisülnek meg. A nyelvvesztés vagy nyelvcsere kisebbségi helyzetben, zsarnoki elnyomás, etnikai tisztogatás során válhat egy közösség önvédelmi stratégiájának részévé, a beszélők többnyire politikai nyomásra hagynak fel anyanyelvük használatával. Az átmeneti kétnyelvűséggel jellemezhető nyelvvesztés pedig az anyanyelv fokozatos visszaszorulása, funkcióinak feladása egy domináns nyelv - többnyire államnyelv - javára. Magyar nyelvterületen e tudományágnak talán legavatottabb kutatója a kolozsvári Péntek János professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A magyar nyelv az uráli nyelvrokonság révén mintegy 3000 éve önállósult. A 11. századtól szokás a folyamatos magyar írásbeliséget számítani, bár Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Jelenleg a magyar anyanyelvűek számát a világon 14-15 millió körülire becsülik. Anyanyelvünkben egymillióra tehető a szavak száma, a Magyar értelmező kéziszótár ebből csupán 75 ezret tartalmaz. Kiss Gábor nyelvész kutatásai szerint a magyar közszavak száma 500 ezerre tehető, egy átlagos felnőtt magyar mintegy 200 ezer szót ért meg és 10 ezer szót használ.
A magyart - a herderi jóslat ellenére - nem fenyegeti az eltűnés veszélye, sőt 2004 májusától, Magyarország EU-csatlakozásától az Európai Unió hivatalos nyelveinek is egyike. Az anyanyelv használata uniós állampolgári jog, a kulturális sokszínűség biztosítéka. Különösen fontos jogról van szó, mert a felmérések szerint az unió polgárainak többsége kizárólag anyanyelvét beszéli. Az EU egyik célja, hogy az anyanyelvén kívül mindenki legalább két idegen nyelvet is elsajátítson.
Magyarországon - Európában egyedülálló intézményként - 2008. április 23-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a nyelvújító Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát, amelyben - korszerű hang- és látványelemek kíséretében - állandó kiállítás mutatja be anyanyelvünk múltját, jelenét és reményteljes jövőjét.
A globalizáció következtében rohamosan növekednek a kis nyelvekre leselkedő veszélyek. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) szerint ebben az évszázadban a kihalás veszélye fenyegeti a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét, miközben világnyelvként feltartóztathatatlanul hódít az angol. Ahhoz, hogy egy nyelv önálló életet élhessen, meghatározott számú beszélő szükséges, bizonyos lélekszám alatt a nyelv elhalásának folyamata megállíthatatlan. A feltételezések szerint manapság kéthetente-havonta hal ki egy nyelv.
Kicsi Sándor András, a Kihalt nyelvek, eltűnt népek (2014) című könyv szerzője a nyelvhalál három fő típusát különbözteti meg. Hirtelen nyelvhalálnak azt nevezi, amikor a szóban forgó nyelvet használók háború, járvány vagy természeti katasztrófa következtében semmisülnek meg. A nyelvvesztés vagy nyelvcsere kisebbségi helyzetben, zsarnoki elnyomás, etnikai tisztogatás során válhat egy közösség önvédelmi stratégiájának részévé, a beszélők többnyire politikai nyomásra hagynak fel anyanyelvük használatával. Az átmeneti kétnyelvűséggel jellemezhető nyelvvesztés pedig az anyanyelv fokozatos visszaszorulása, funkcióinak feladása egy domináns nyelv - többnyire államnyelv - javára. Magyar nyelvterületen e tudományágnak talán legavatottabb kutatója a kolozsvári Péntek János professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A magyar nyelv az uráli nyelvrokonság révén mintegy 3000 éve önállósult. A 11. századtól szokás a folyamatos magyar írásbeliséget számítani, bár Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Jelenleg a magyar anyanyelvűek számát a világon 14-15 millió körülire becsülik. Anyanyelvünkben egymillióra tehető a szavak száma, a Magyar értelmező kéziszótár ebből csupán 75 ezret tartalmaz. Kiss Gábor nyelvész kutatásai szerint a magyar közszavak száma 500 ezerre tehető, egy átlagos felnőtt magyar mintegy 200 ezer szót ért meg és 10 ezer szót használ.
A magyart - a herderi jóslat ellenére - nem fenyegeti az eltűnés veszélye, sőt 2004 májusától, Magyarország EU-csatlakozásától az Európai Unió hivatalos nyelveinek is egyike. Az anyanyelv használata uniós állampolgári jog, a kulturális sokszínűség biztosítéka. Különösen fontos jogról van szó, mert a felmérések szerint az unió polgárainak többsége kizárólag anyanyelvét beszéli. Az EU egyik célja, hogy az anyanyelvén kívül mindenki legalább két idegen nyelvet is elsajátítson.
Magyarországon - Európában egyedülálló intézményként - 2008. április 23-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a nyelvújító Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát, amelyben - korszerű hang- és látványelemek kíséretében - állandó kiállítás mutatja be anyanyelvünk múltját, jelenét és reményteljes jövőjét.
Forrás
MTI
