Ma már játszva festek
Godány Sándor, az Egyházgellén alkotó festőművész az elmúlt évek munkáit idén több önálló kiállítás alkalmával tudta bemutatni: a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban, Egyházgellén, a kultúrházban és legutóbb május 12-én, Dél-Afrikában nyílt tárlata.
Térségünk kiemelkedő alkotója idén ünnepelte 70. születésnapját. Godány azon szerencsés – és tehetséges – művészek közé tartozik, akinek megadatott, hogy élete folyamán több nemzetközi galériában
kiállítson, köztük a Centro Cultural Borges (Buenos Aires), MONA LISA Galéria (Paraguay), MAMMA MARIA Galéria (Andóra), Mataderero Casa Del Reloj galéria (Madrid), Muesum Archivo Municipal (Malaga), de a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria is jegyzi két művét.35 darab 70x50 cm-es alkotása került ki a Dél-afrikai Köztársaság fővárosának Pretoria Art Museum kiállítóterébe. A tárlatot a szlovák nagykövet és a múzeum igazgatója nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy Godány Sándor művészete egyetemes, mindenhol egyformán hat. A kiállítás megnyitóján ugyancsak jelen volt Csehország és Hollandia nagykövete is.
A Csallóközi Múzeum az 1985 és 2022-ig terjedő időszakban készült műveket mutatta be a tavasszal rendezett tárlaton. Olaj és akril képein a természet lecsupaszított állapotát, a modern kor emberének a természettől való eltávolodását mutatja be. A képek tudatosan készültek úgy, hogy a néző magáénak érezhesse őket, azonosulni tudjon a látottakkal.
Ezért lett a kiállítás elnevezése is Metamorfózis, aminek jelentése „gyökeres változás a létezésben; egy élőlény mássá vagy más alakúvá, jellegűvé válásának folyamata. A külső vagy belső viszonyok, jellegzetes tulajdonságok lényegi, gyökeres átalakulása, átváltozása”.
Godány mindig is humán gondolkodású volt, a művész gyerekkora emlékeiből merít. Már fiatal éveiben is harmonikus volt a kapcsolata a természettel, és sokszor gondolt arra, hogy az ember el fogja csúfítani. Beszélgetésünk alkalmával, művészi hitvallásaként jegyzi meg, hogy „nem én távolítottam el magam a természettől, hanem eltávolítottak tőle. A magam módján hívom fel rá a figyelmet a képeimmel, hogy mindent elpusztítunk.”
Barta Gyula érdemes művésszel jó barátságban volt és sokat tanult tőle, esztétikát és precizitást leginkább. Idővel megtanult grafittal, pasztellel is rajzolni. A természet ihlette alkotásai mellett figuratív képek és városrészletek adják kompozícióit. Tudatos alkotó, de ma már játszva fest… Az üres vászon előtt sokszor eltölt pár napot, mielőtt megtörténne az első ecsetvonás. Ilyenkor olvas, zenét hallgat és felkészül.
Azt vallja, hogy a megszerzett ismeretekből azt kell hasznosítani az alkotás folyamán, ami jó is. Önmagát festi, s nem hasonlít senkihez, nem kelt hamis látszatot mások munkáinak utánzásával. Nem törekszik a mennyiségre, de külföldi sikereit mégis annak köszönheti, hogy sosem elégedett meg azzal, ami itthon volt. Godány úgy fogalmazott, hogy akkor, abban a „medencében”, amikor ő volt fiatal, nem igazán lehetett megmozdulni. Példaképe sosem volt, de mindig a spanyol és az olasz mestereket kedvelte. Olaszországot tartja a művészetek hazájának mind a mai napig.
Számos alkalommal szerették volna megvásárolni festményeit, de ő folyamatosan egyben tartja hagyatékát ahelyett, hogy anyagi sikereket hajszolva szétaprózná. Idővel szívesen adományozná műveit valamelyik helyi galériának, megbízva őket a hagyatékkezelés feladatával, és hogy az egyetemes művészettörténet részeként tartsák számon munkásságát.
Godány Sándor 1989 óta tagja a Szlovák Képzőművészeti Szövetségnek, amely professzionális képzőművészeket tömörítő szervezet Szlovákiában. Mindemellett a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének aktív képzőművésze. 2007-ben Olaszország-Művészeti Teljesítmény Elismeréséért Díjat, 2008-ban a Kimagasló Művészeti Alkotás Díját, 2010-ben a Nemzetközi Kritikusok Díját kapta meg, 2018-ban Nagyszombat megye választotta meg elismert személyiségének.
Megjelent a Magyar7 2023/26.számában.
