Látogatás a tihanyi panoptikumban
Aki a Balatonra utazik, annak vétek lenne kihagynia annak gyöngyszemét, Tihanyt. A város elsőszámú látnivalója a Tihanyi Apátság, amelynek felújítása lassan a végéhez közeledik. Sokan tudnak levendulásáról és a tihanyi visszhangról is, de van ám itt egyéb látnivaló is! Ezúttal a Magyar királyok panoptikumát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
A panoptikum azzal a céllal nyílt meg, hogy betekintést nyújtson Magyarország rövid történetébe. A történeti áttekintés Géza fejedelemmel kezdődik, aki politikájában elsőként nyitott a Nyugat felé. A Sarolttal kötött házasságának gyümölcse lett I. István, akit nehéz faladat várt a trónon: terjesztenie kellett a keresztény hitet, kialakítani a feudális államszervezetet. Törvényben kötelezte, hogy minden 10 falu építsen fel egy templomot. Halála után szentté avatták, jobb kezét pedig külön ereklyetartóban helyezték el.
I.András volt az az uralkodónk, aki 1055-ben bencés monostort alapított Tihanyban. Alapítólevele a legrégibb ránk maradt magyarországi oklevél, amely elsőként tartalmaz összefüggő magyar szövegrészletet. Halála után az apátság altemplomában temették el, sírja ma is látogatható.
A kiállításon szerepel még I. Béla, aki pénzt veretett, csökkentette az adókat, ám csak rövid ideig uralkodott, mert a dömösi kúriában rászakadt a trónus.
Szent László igazi lovagkirály volt, szigorú törvényeket hozott az ország belső rendjének védelmében. Aktív külpolitikát folytatott. Az egyik hadjárat idején megbetegedett és meghalt.
Könyves Kálmánt a legműveltebb európai uralkodók között tartották számon. Hogy hogyan került a trónra, az a mai napig sem tisztázott, de az biztos, hogy Álmost és fiát, Bélát megvakíttatta, hogy alkalmatlanná tegye őket a trónra. II. /Vak/ Béla 1131-ben mégis trónra került, és kíméletlenül leszámolt mindazokkal, akik részt vettek megvakításában. II. András idején egyre erősebb anarchia dúlt az országban. Ő adta ki a köznemesség érdekeinek védelmében az Aranybullát.
IV. Béla uralkodása idején támadták meg az országot a tatárok. A hadba viszont csak kevesen követték, így 1242 után szinte teljesen újjá kellett építenie az országot. Őt tekintik a második honalapítónak. IV. /Kun/ László korát a bárói csoportok közötti kíméletlen harc jellemezte. A király azokra a kunokra támaszkodott a belpolitikai küzdelmekben, akik végül --tisztázatlan körülmények között—meggyilkolták őt.
III. András uralkodását belső válságok jellemezték, halálával kihalt az államalapító dinasztia.
Károly Róbertet több alkalommal is magyar királlyá választották. Ő adott ki először értékálló aranyforintot, bevezette a kapuadót. Uralkodása a középkori magyar állam egyik fénykora volt. Őt fia, Nagy Lajos követte a trónon, aki gyakran keveredett háborúba. Ő volt az a magyar királyok közül, aki először ütközött meg a törökökkel.
Leghosszabban uralkodó középkori királyunk Luxemburgi Zsigmond volt. Az ő idejében váltak rendszeressé a rendi országgyűlések.
Hunyadi János vagyonának jövedelméből hatalmas magánhadsereget szervezett a török ellen. Legnagyobb dicsőséget Nándorfehérvárnál ért el. Ennek emlékére kongatják a harangokat minden délben.
Hunyadi Mátyás a fekete sereg fenntartására magas adókkal sújtotta az országot, ennek fejében viszont megvédte őket. Igyekezett jó igazságszolgáltatást biztosítani országában.
Az életnagyságú viaszfigurák között szerepel még az utolsó magyar király, IV. Károly is.
Az élményt a korabeli enteriőrök és a megvilágítás teszi teljessé.
Ugyanebben az épületben tekinthető meg a Kalózmúzeum is, megtalálható benne Sir Francis Drake-től a hírhedt Feketeszakállig több hírhedt kalóz viaszfigurája is. Ugyancsak itt kapott helyet az Amazonas Múzeum is, amely az Ecuador-Peru határán élő fejvadász shuar indiánokat mutatja be, autentikus tárgyak segítségével.
