Kultúrdiplomáciai siker
PÁRIZS. Bogyay Katalin nagykövetet választotta meg kedden Párizsban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) az Általános Konferencia 36. ülésszakának elnökévé. Magyarország állandó UNESCO képviselőjét egyhangú döntés alapján, egyedüli jelöltként terjesztette a Végrehajtó Tanács a plenáris ülés elé.
Bogyay Katalin "óriási megtiszteltetésnek és rendkívül nagy felelősségnek" nevezte az MTI-nek adott interjújában a két évre szóló megbízatást. Elmondta, hogy a múlt év végén kereste meg több UNESCO-nagykövet azzal a kérdéssel, hogy elvállalná-e a tisztségre való jelölést. A személyhez kötött hivatalos jelölést ezt követően a magyar kormány adta be a közép- és kelet-európai regionális csoport egyhangú támogatásával. A Végrehajtó Tanács döntését a további négy választási csoport egyöntetűen támogatta. Egy-egy választási csoport 12 évenként jelölhet közgyűlési elnököt.
"Személyes boldogság, hogy az a feladatom, amiben egész életemben hittem: a kulturális diplomácia" – hangsúlyozta az új elnök. Úgy látja, hogy az oktatás, a kultúra, a tudomány és a kommunikáció szakmai területein létrejövő nemzetközi együttműködések egyre nagyobb elismerést szereznek a világban, miután vezető politikusok is egyre inkább felismerik, hogy a hagyományos diplomácia számára megoldatlannak látszó helyzetek is kezelhetők kulturális diplomáciával.
Saját megítélése szerint részben azért esett rá a választás, mert harminc év gazdag nemzetközi szakmai tapasztalataival és eredményeivel érkezett a világszervezethez az UNESCO területének számító kulturális diplomácia világából, amelyhez egyébként régi szálak fűzik. Londonban élve független tévés újságíróként 1998-99-ben az UNESCO nemzetközi kommunikációs kampányát vezette az első budapesti Tudományos Világkonferencia kapcsán. A nagyszabású rendezvény azóta a Tudomány Világfóruma néven a magyar kormány és a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében kétévente valósul meg az UNESCO együttműködésével a magyar fővárosban. Másrészt, mint mondta, a kétéves nagyköveti munkája alatt igen láthatóan, a 193 tagországgal intenzív és sikeres együttműködésben képviselte az UNESCO üzenetét.
Bogyay Katalin Budapesten és Londonban végezte egyetemi tanulmányait. Színház- és zenekritikákat, könyveket írt, 1983-tól a Magyar Televízió szerkesztő-riportereként dolgozott, majd a kilencvenes években Londonban független televíziós producer, 1999-től az akkor alakult londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója, 2006 június és 2009 április között az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára volt. Ez utóbbi minőségében a Magyar UNESCO Bizottság munkáját is felügyelte. Frissen kinevezett nagykövetként pedig az előző, 35. közgyűlés egyik alelnökeként, majd a közép- és kelet-európai regionális választási csoport elnökeként, idén pedig az EU-csoport elnökekeként dolgozott.
Televíziós újságíróként és kulturális diplomataként saját megfogalmazása szerint mindig azt kereste, hogy a magyar kultúra milyen módon tud összekötő kapocsként működni a többi kultúra között. Az UNESCO-n belüli sikerességének egyik kulcsát éppen abban látja, hogy miközben a magyar érdekeket képviseli, mindig azt keresi, hogy az egyes kultúrák hogyan tudják egymást inspirálni, egymást többé tenni. A kultúrák közötti párbeszéd elkötelezett híve.
Magyarország második alkalommal ad közgyűlési elnököt: 1974 és 1976 között Jóboru Magda oktatási miniszterhelyettes, az Országos Széchényi Könyvtár korábbi főigazgatója töltötte be a tisztséget.
Bogyay Katalin "történelmi pillanatnak" nevezte, hogy a 36. ülésszakot három kelet-európai nő vezeti. A szervezet főigazgatója ugyanis a bolgár Irina Bokova, a Végrehajtó Tanács élén pedig Eleonora Mitrofanova, Oroszország állandó UNESCO-képviselője áll.
Az UNESCO Általános Konferenciája, azaz a közgyűlése a szervezet legfőbb döntéshozói fóruma, amely kétévente ülésezik három héten át. A 193 tagország itt határoz a szervezet főbb programjairól, költségvetéséről, feladatai közé tartozik a Végrehajtó Tanács és a kormányközi bizottságok tagjainak megválasztása, valamint olyan évfordulókról is dönt a testület, mint a jelenleg is zajló nemzetközi Liszt-év. Az elnök vezeti a közgyűlést, az ő feladata a pártatlanság és a szabályok betartatásának a biztosítása, majd azt követően két éven át az UNESCO értékrendjének és filozófiájának a képviselete a világban.
Bogyay Katalin továbbra is Magyarország UNESCO nagykövete marad, elnöki megbízatása nem jár külön honoráriummal.
"Személyes boldogság, hogy az a feladatom, amiben egész életemben hittem: a kulturális diplomácia" – hangsúlyozta az új elnök. Úgy látja, hogy az oktatás, a kultúra, a tudomány és a kommunikáció szakmai területein létrejövő nemzetközi együttműködések egyre nagyobb elismerést szereznek a világban, miután vezető politikusok is egyre inkább felismerik, hogy a hagyományos diplomácia számára megoldatlannak látszó helyzetek is kezelhetők kulturális diplomáciával.
Saját megítélése szerint részben azért esett rá a választás, mert harminc év gazdag nemzetközi szakmai tapasztalataival és eredményeivel érkezett a világszervezethez az UNESCO területének számító kulturális diplomácia világából, amelyhez egyébként régi szálak fűzik. Londonban élve független tévés újságíróként 1998-99-ben az UNESCO nemzetközi kommunikációs kampányát vezette az első budapesti Tudományos Világkonferencia kapcsán. A nagyszabású rendezvény azóta a Tudomány Világfóruma néven a magyar kormány és a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében kétévente valósul meg az UNESCO együttműködésével a magyar fővárosban. Másrészt, mint mondta, a kétéves nagyköveti munkája alatt igen láthatóan, a 193 tagországgal intenzív és sikeres együttműködésben képviselte az UNESCO üzenetét.
Bogyay Katalin Budapesten és Londonban végezte egyetemi tanulmányait. Színház- és zenekritikákat, könyveket írt, 1983-tól a Magyar Televízió szerkesztő-riportereként dolgozott, majd a kilencvenes években Londonban független televíziós producer, 1999-től az akkor alakult londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója, 2006 június és 2009 április között az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára volt. Ez utóbbi minőségében a Magyar UNESCO Bizottság munkáját is felügyelte. Frissen kinevezett nagykövetként pedig az előző, 35. közgyűlés egyik alelnökeként, majd a közép- és kelet-európai regionális választási csoport elnökeként, idén pedig az EU-csoport elnökekeként dolgozott.
Televíziós újságíróként és kulturális diplomataként saját megfogalmazása szerint mindig azt kereste, hogy a magyar kultúra milyen módon tud összekötő kapocsként működni a többi kultúra között. Az UNESCO-n belüli sikerességének egyik kulcsát éppen abban látja, hogy miközben a magyar érdekeket képviseli, mindig azt keresi, hogy az egyes kultúrák hogyan tudják egymást inspirálni, egymást többé tenni. A kultúrák közötti párbeszéd elkötelezett híve.
Magyarország második alkalommal ad közgyűlési elnököt: 1974 és 1976 között Jóboru Magda oktatási miniszterhelyettes, az Országos Széchényi Könyvtár korábbi főigazgatója töltötte be a tisztséget.
Bogyay Katalin "történelmi pillanatnak" nevezte, hogy a 36. ülésszakot három kelet-európai nő vezeti. A szervezet főigazgatója ugyanis a bolgár Irina Bokova, a Végrehajtó Tanács élén pedig Eleonora Mitrofanova, Oroszország állandó UNESCO-képviselője áll.
Az UNESCO Általános Konferenciája, azaz a közgyűlése a szervezet legfőbb döntéshozói fóruma, amely kétévente ülésezik három héten át. A 193 tagország itt határoz a szervezet főbb programjairól, költségvetéséről, feladatai közé tartozik a Végrehajtó Tanács és a kormányközi bizottságok tagjainak megválasztása, valamint olyan évfordulókról is dönt a testület, mint a jelenleg is zajló nemzetközi Liszt-év. Az elnök vezeti a közgyűlést, az ő feladata a pártatlanság és a szabályok betartatásának a biztosítása, majd azt követően két éven át az UNESCO értékrendjének és filozófiájának a képviselete a világban.
Bogyay Katalin továbbra is Magyarország UNESCO nagykövete marad, elnöki megbízatása nem jár külön honoráriummal.
Forrás
kultura.hu
