Külhon felé is nyitott a Magyar Értéktár
A nemzeti értékekről tartott pódiumbeszélgetésen Gyaraky Zoltán beszámolt arról, hogy április óta - amióta a kormány elfogadta a hungarikum törvény végrehajtására vonatkozó részletszabályokat - 16 nemzeti érték került a magyarság csúcsteljesítményeit nyilvántartó Hungarikumok Gyűjteményébe. Hozzátette: bárhol bárki kezdeményezheti a nemzeti értékek felvételét az értéktárba. A határon túli értékek nyilvántartásba vételéről a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsága határoz.
Horváth Zsolt fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a magyar nemzeti értékekre és hungarikumokra vonatkozó szabályozás az alulról építkező mozgalmakat segíti. A cél az, hogy a nemzeti értékeket feltárják, megőrizzék és adott esetben visszahozzák a mindennapi életbe. Mint kifejtette, a helyi közösségek döntenek arról, számukra mi az érték, mit vesznek be helyi, megyei értéktárakba, a Magyar Értéktár esetében pedig szakértői testület segíti a Hungarikum Bizottság munkáját, amely a nyilvántartásba vételről dönt.
Csete Örs, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő főigazgatója az értékőrzés fontosságáról szólt, amelynek különös jelentősége van azokon a külhoni területeken, ahol szórványban él a magyarság.
Megjegyezte: az értékek hordozója az ember, a magyarság hátrányos széttagoltsága pedig azzal az előnnyel jár, hogy nem csak egy országban van otthon. A főigazgató hozzátette: a Határtalanul kirándulási program kezdeményezőjeként éppen ezt a "hungarikumot" akarja megtanítani Kárpát-medencei magyarokhoz látogató magyarországi gyerekeknek.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke úgy vélte, a hungarikumoknak identitásképző hatásuk van, a nemzeti értékek felismerése és tudatos megőrzése az erdélyi magyarság megmaradását segíti.
A Hungarikum Bizottság titkára a szabadegyetemen közölte, hogy várhatóan szeptemberben indul be a Hungarikumok Gyűjteményét népszerűsítő magyar és angol nyelvű honlap.
