Kreatív műhely a keleti végeken
A BIMM, vagyis a Bodrogközi Művészeti Műhely 16 éve indult Simon Lívia vezetésével, mint a Botorkáló Tehetséggondozó Társulás ifjúsági tehetséggondozó programja a kelet-felvidéki fiatal alkotók számára. Az évente megvalósított művészeti műhely teret ad a szabad alkotásnak, a közös gondolkodásnak és az inspirációk gyűjtésének.
A Bodrogközi Művészeti Műhely a Márai Gimnázium művészeti osztályának osztályfőnöke, Fecsó Szilárd mentorálásával, illetve művészeti vezetésével dolgozik. Tagjai többek között Éliás Ádám keramikus, szobrász, Csernok Barnabás festőművész, Tóth Szunyog Júlia szobrász, Tóth Emese fotográfus, Dudás Bálint grafikus, Maruscsák Dávid fényfestő.
A nyaranta rendszeresen megrendezett alkotóműhely legfőbb célcsoportja a középiskolás és főiskolás korosztály, de mindenki előtt nyitva áll a kapu. A bodrogköziek mellett a Kárpát-medence minden tájáról, Erdélytől Csornáig, Püspökladánytól Poprádig érkeznek résztvevők.
Jellemző, hogy a tematikát egy hívószó köré építik fel a résztvevők. Az elmúlt években például az életfa és a létra, tavaly a paradicsom hívószóra reflektáltak a művészek.
Hieronymus Bosch felfogásban a Paradicsom nem a bibliai Paradicsom, hanem inkább az egyéni vágyak helye.
A szervezők a nem éppen idillikus paradicsomi helyzetre, a háborúra, a bizonytalanságokra, a megfogalmazandó célokra gondoltak a kulcsszó kigondolása során.
Mint eddig minden évben, 2024-ben is naponta változott a létszám a műhelyben. Az állandó résztvevők száma 15 volt, plusz a mentorok és a szervezők. A tavalyi lektorok: Tóth Szunyog Júlia, Dudás Bálint és Vajo ka a festészet feladataként fogalmazta meg az elvonatkoztatást a valóságtól, a rögöktől.
A témát Gergely Farnoss Lilla szobrászművész előadása hozta közelebb.
Simon Lívia, a BIMM vezetője már fiatal kora óta aktív szereplője a felvidéki magyar kulturális életnek. Néptánc- és népdalmozgalmak szervezésében, valamint a Csemadok keretein belül is hosszú évek óta elkötelezetten dolgozik. A BIMM szervezésében hatalmas segítséget jelent lánya, Tóth Szunyog Júlia szobrászművész.
Elmondása szerint a szervezés során a legnagyobb kihívás a résztvevők megszólítása, megtalálása, mert van, akinek van kedve, tehetsége, de nincs keret, és van, aki beragad a fotelbe egész nyárra.
– Kihívás a megfelelő helyszín megtalálása, hogy minden műhelynek legyen elegendő tere, legyen jó a szállás minősége. Kis pikantéria, hogy a tavalyi műhely ellátmányát a sátoraljaújhelyi börtönből hordták. Az adagokra nem volt panasz – emlékezett vissza az alkotótábor fő szervezője. Nagy öröm számára, hogy a szakmai tevékenységek mellett komoly barátságok, szerelmek, életre szóló kapcsolatok köttetnek, s az évek alatt sűrű szociális háló alakul ki közöttük.
A BIMM anyagi támogatói közé tartozik a kisebbségi kulturális alap, közismert nevén a Kultminor, de a szállás- és étkezési költségeket a résztvevőknek kellett állniuk. Szakmailag a lektorok felkészültségére támaszkodnak, de a tavalyi év során nagy megerősítést jelentett számukra a Munkácsy- és Kossuth-díjas Bukta Imre megtisztelő előadása és részvétele mellett, Gulyás Gábor esztéta, filozófus társasága.
A művészeti műhely számára az anyagi mellett szakmai kihívással is meg kell birkózniuk, mégpedig az évenkénti megújulás igényével, mert fontos, hogy mindig legyen valami új, ami továbblendíti a közösséget az értékteremtés útján.
Az elmúlt évek tapasztalata, hogy nagy igény van ezekre a programokra, amikor egy teljes héten keresztül csak az alkotómunkával lehet foglalkozni. Az idei, 2025-ös BIMM előkészületei már zajlanak, bár a program végleges formáját mindig a megszavazott pályázati támogatások határozzák meg. A törzsgárda már most aktívan dolgozik a témák és lehetőségek feltérképezésén, hogy a résztvevők számára ismét egy inspiráló és kreatív közeg jöhessen létre.
Megjelent a Magyar7 2025/9.számában.
