Konferencia a média társadalmi hatásáról
BUDAPEST. A nemzeti identitás megszületésében kulcsszerepe volt az aktuális történelmi felfogásnak és a médiának, utóbbi befolyásoló ereje pedig megsokszorozódott az olyan elektronikus eszközök megjelenésével, mint a televízió vagy az internet - emelte ki Apró István, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa Médiatudományi Intézetének kutatója a szervezet csütörtöki budapesti konferenciáján.
Elmondta, hogy a 20. században jelentősen változott a tudásátadás két eszköze, a könyv és az iskola szerepe; előbbi visszaszorult, utóbbinak pedig "hihetetlen mennyiségű ellenőrizetlen információval kell szembenéznie".
Apró István elemzése szerint a társadalmi folyamatok oda vezettek, hogy széttöredezett a kollektív emlékezet, a leegyszerűsítő szemlélet terjedése pedig megnyitja a terepet a szándékosan és célzottan torzító felfogások felé.
"Az anyanyelv az identitás zászlóshajója" - jelentette ki a tanácskozáson Gereben Ferenc szociológus, hangsúlyozva: minden kutatás azt mutatja, hogy az anyanyelv mellett a hovatartozás vállalását tartják a legfőbb identitás-kérdésnek a határon túli magyarok.
Megjegyezte: a kultúra "anyanyelv köré kijegecesedett" identitási elemei a legfontosabbak a határon túli magyarok számára; ezen elemek közé tartozik a vallás is. További tényező a szocializáció családi-társadalmi közege és a közösség megmaradása iránti elkötelezettség.
A kutató felhívta a figyelmet: a rendszerváltás óta visszaszorulóban van az olvasás, amelynek helyzetén sokat rontott a kereskedelmi televíziók megjelenése. A tendencia példájául azt hozta fel, hogy egy, az ezredforduló környékén készült felmérés adatai szerint a szlovákiai magyar diplomások öt százaléka nem olvas rendszeresen, ugyanakkor az ottani magyar egyetemistáknál már 25 százalék ez az arány.
Gereben Ferenc felhívta a figyelmet az egyes magyar közösségek közötti területi eltérésekre; a határon túli területeken mindenhol több magyar szerzőt olvasnak, mint Magyarországon - fogalmazott, hozzátéve, a kulturális széttartás mellett van egy ellentétes irányú folyamat: a határon túli magyarok is ugyanazokat a bestsellereket olvassák és sikerfilmeket nézik, mint a többi környező nemzet tagjai, ami egyfajta "kulturális legelőre összetereltséget" jelent.
Moszkovits János, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerkesztője arról beszélt: a határon túli magyarokban megvan az igény az igényes televíziós műsorokra és lapokra, utóbbit az is mutatja, hogy arányosítva Erdélyben sokkal több napilap fogy, mint Magyarországon.
Az általa felelős szerkesztőként vezetett Határok nélkül című műsorról szólva kijelentette, "objektívek szeretnénk lenni, de nem érzelemmentesek, attól azonban óvakodunk, hogy a nemzeti érzületet túlkorbácsoljuk". Megjegyezte: nemzetpolitikai és jogvédő műsorként nem a szomszédos nemzetek ellen, hanem az emlékezetkultúra jegyében tekintenek vissza a múltba, ugyanakkor számtalan praktikus információval is szolgálnak, naprakészen, de magazinos jelleggel.
Apró István elemzése szerint a társadalmi folyamatok oda vezettek, hogy széttöredezett a kollektív emlékezet, a leegyszerűsítő szemlélet terjedése pedig megnyitja a terepet a szándékosan és célzottan torzító felfogások felé.
"Az anyanyelv az identitás zászlóshajója" - jelentette ki a tanácskozáson Gereben Ferenc szociológus, hangsúlyozva: minden kutatás azt mutatja, hogy az anyanyelv mellett a hovatartozás vállalását tartják a legfőbb identitás-kérdésnek a határon túli magyarok.
Megjegyezte: a kultúra "anyanyelv köré kijegecesedett" identitási elemei a legfontosabbak a határon túli magyarok számára; ezen elemek közé tartozik a vallás is. További tényező a szocializáció családi-társadalmi közege és a közösség megmaradása iránti elkötelezettség.
A kutató felhívta a figyelmet: a rendszerváltás óta visszaszorulóban van az olvasás, amelynek helyzetén sokat rontott a kereskedelmi televíziók megjelenése. A tendencia példájául azt hozta fel, hogy egy, az ezredforduló környékén készült felmérés adatai szerint a szlovákiai magyar diplomások öt százaléka nem olvas rendszeresen, ugyanakkor az ottani magyar egyetemistáknál már 25 százalék ez az arány.
Gereben Ferenc felhívta a figyelmet az egyes magyar közösségek közötti területi eltérésekre; a határon túli területeken mindenhol több magyar szerzőt olvasnak, mint Magyarországon - fogalmazott, hozzátéve, a kulturális széttartás mellett van egy ellentétes irányú folyamat: a határon túli magyarok is ugyanazokat a bestsellereket olvassák és sikerfilmeket nézik, mint a többi környező nemzet tagjai, ami egyfajta "kulturális legelőre összetereltséget" jelent.
Moszkovits János, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerkesztője arról beszélt: a határon túli magyarokban megvan az igény az igényes televíziós műsorokra és lapokra, utóbbit az is mutatja, hogy arányosítva Erdélyben sokkal több napilap fogy, mint Magyarországon.
Az általa felelős szerkesztőként vezetett Határok nélkül című műsorról szólva kijelentette, "objektívek szeretnénk lenni, de nem érzelemmentesek, attól azonban óvakodunk, hogy a nemzeti érzületet túlkorbácsoljuk". Megjegyezte: nemzetpolitikai és jogvédő műsorként nem a szomszédos nemzetek ellen, hanem az emlékezetkultúra jegyében tekintenek vissza a múltba, ugyanakkor számtalan praktikus információval is szolgálnak, naprakészen, de magazinos jelleggel.
Forrás
MTI
