Klebelsberg Kunoról szóló kötet jelent meg
BUDAPEST. Kultúra nélkül nincs Magyarország címmel mutatták be csütörtökön Budapesten Ujváry Gábor történész és Vertel Beatrix tervező grafikus közös kötetét, amely Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter életpályáját és munkásságát tárja az olvasó elé.
A kötet egyben a Trianon utáni Magyarország korának lenyomata.
A hozzávetőleg 200 oldalas könyv bemutatóján Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: a kötet címe - a Kultúra nélkül nincs Magyarország - önmagáért beszél, ennél aktuálisabb üzenet ma sem fogalmazható meg.
Klebelsberg pályájáról szólva elmondta, hogy egy olyan korszakban vált a magyar kultúrpolitika irányítójává, amikor súlyos társadalmi, politikai és gazdasági válság volt a megcsonkított Magyarországon, amikor több nemzeti sorskérdésre kellett választ keresni.
L. Simon László, a Miniszterelnökség politikai államtitkára úgy fogalmazott: az olvasmányos ismeretterjesztő kötet az archív felvételek, rövid írások és szemelvények mellett kizárólag Klebelsberg és kortársai beszédeit és szónoklatait tartalmazza, amely teljes képet nyújt Klebelsberg életpályájáról.
Az államtitkár Klebelsberg Kunót méltatva elmondta, hogy az egykori miniszter gondolatai ma is korszerűek és időszerűek. Írásai kiállták az idő próbáját, és olyan politikai üzeneteket hordoznak, amelyek még ma is aktuálisak. "Úgy tűnik, hogy Klebelsberg magányos harcos volt, akiről mostanában sokat beszélünk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy személyét és munkásságát manapság közmegegyezés övezi. Megjegyezte, hogy nagyon sok olyan meghatározó személyiség élt ebben a korszakban, akiknek a rehabilitációja még sem történt meg. Példaként említette Hóman Bálint kultúrpolitikust.
Emlékeztetett a könyv bevezetőjére, amelyben Ujváry Gábor azt írja, hogy míg Klebelsberg tudományos értelemben nem volt eredeti szellem, addig politikusként kiváló szintetizáló képességgel bírt, amely elengedhetetlen egy közéleti személyiség számára. Kiemelte: a könyv előszavának egyik fontos üzenete, hogy a Horthy-korszakra nem lehet egységesen tekinteni. A Horthy-éra bő két évtizede szakaszolható, és nem lehet csak a zsidó törvények utáni politika, valamint a téves utakat választó miniszterelnöki programok alapján megítélni - mondta.
L. Simon László arról is beszélt, hogy Bethlen István miniszterelnök volt az, aki felismerte Klebelsberg jelentőségét, és azt a képességét, hogy a történelmi szükségszerűség tudatában képes olyan módon szintetizálni, hogy abból olyan politikai program szülessen, amely évtizedekre, sőt egy évszázadra meghatározza a magyarság szellemi tájékozódását.
Klebelsberg Kuno működése alatt ötezer új népiskolai tanterem és tanítói lakás épült.
A Kultúra nélkül nincs Magyarország című kötet az Árgyélus Kiadó gondozásában jelent meg.
A hozzávetőleg 200 oldalas könyv bemutatóján Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: a kötet címe - a Kultúra nélkül nincs Magyarország - önmagáért beszél, ennél aktuálisabb üzenet ma sem fogalmazható meg.
Klebelsberg pályájáról szólva elmondta, hogy egy olyan korszakban vált a magyar kultúrpolitika irányítójává, amikor súlyos társadalmi, politikai és gazdasági válság volt a megcsonkított Magyarországon, amikor több nemzeti sorskérdésre kellett választ keresni.
L. Simon László, a Miniszterelnökség politikai államtitkára úgy fogalmazott: az olvasmányos ismeretterjesztő kötet az archív felvételek, rövid írások és szemelvények mellett kizárólag Klebelsberg és kortársai beszédeit és szónoklatait tartalmazza, amely teljes képet nyújt Klebelsberg életpályájáról.
Az államtitkár Klebelsberg Kunót méltatva elmondta, hogy az egykori miniszter gondolatai ma is korszerűek és időszerűek. Írásai kiállták az idő próbáját, és olyan politikai üzeneteket hordoznak, amelyek még ma is aktuálisak. "Úgy tűnik, hogy Klebelsberg magányos harcos volt, akiről mostanában sokat beszélünk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy személyét és munkásságát manapság közmegegyezés övezi. Megjegyezte, hogy nagyon sok olyan meghatározó személyiség élt ebben a korszakban, akiknek a rehabilitációja még sem történt meg. Példaként említette Hóman Bálint kultúrpolitikust.
Emlékeztetett a könyv bevezetőjére, amelyben Ujváry Gábor azt írja, hogy míg Klebelsberg tudományos értelemben nem volt eredeti szellem, addig politikusként kiváló szintetizáló képességgel bírt, amely elengedhetetlen egy közéleti személyiség számára. Kiemelte: a könyv előszavának egyik fontos üzenete, hogy a Horthy-korszakra nem lehet egységesen tekinteni. A Horthy-éra bő két évtizede szakaszolható, és nem lehet csak a zsidó törvények utáni politika, valamint a téves utakat választó miniszterelnöki programok alapján megítélni - mondta.
L. Simon László arról is beszélt, hogy Bethlen István miniszterelnök volt az, aki felismerte Klebelsberg jelentőségét, és azt a képességét, hogy a történelmi szükségszerűség tudatában képes olyan módon szintetizálni, hogy abból olyan politikai program szülessen, amely évtizedekre, sőt egy évszázadra meghatározza a magyarság szellemi tájékozódását.
Klebelsberg Kuno működése alatt ötezer új népiskolai tanterem és tanítói lakás épült.
A Kultúra nélkül nincs Magyarország című kötet az Árgyélus Kiadó gondozásában jelent meg.
Forrás
MTI
