Kísérőrendezvények is gazdagították a révkomáromi múzeumok éjszakáját

A múzeumi világnap (május 18.) megünneplését a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1977 májusában, Moszkvában tartott XI. konferenciáján határozták el, s arra első alkalommal 1978. május 18-án került sor. Azóta már több mint száz ország közel 30 000 múzeuma vesz részt ezen az eseményben, amelynek célja, hogy legalább aznap nagyobb figyelmet fordítsunk a múlt emlékeit őrző, gyarapító és bemutató intézmények felé. Szlovákiában idén tizenegyedik éve rendezik meg a múzeumok éjszakáját.

Szombaton 14-től 23 óráig a Duna Menti Múzeum szinte valamennyi részlege nyitva tartott, csupán a VI. bástyabeli római kőtár zárt be 19 órakor. Az érdeklődők az állandó és időszaki tárlatokat is ingyen tekinthették meg, ráadásként pedig előadásokon, magyar és szlovák nyelvű tárlatvezetéseken, koncerten, múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozásokon is részt vehettek.

A főépületbe betérőket az „Élet a szavannákon – Afrika, a lenyűgöző kontinens élővilága“ című hosszútávú, 2018. december 31-ig látható természettudományi kiállítás kápráztatta el. Persze, a termetes preparált egzotikus állatokon kívül más látnivalókból sem volt hiány a hajdani Kultúrpalotában. Sok látogatót vonzott a „Komárom és vidékének történelmi fejlődése az őskortól 1849-ig és a régió néprajza“, vaalmint a Harmos Károly életművét bemutató állandó kiállítás, továbbá a komáromi várról szóló „A Duna Gibraltárja“ című időszaki kiállítás is. Az utóbbi anyaghoz kapcsolódott a „Készítsd el Komárom történelmi látképét!“ című alkotóműhely, ahonnan a gyerekek saját készítésű művel távozhattak. Délután pedig egy pozsonyi, ám révkomáromi taggal is rendelkező Gospel-együttes szórakoztatta a jelenlevőket.

A múzeum Szinnyei József Könyvtárral közös Nádor utcai részlegén sokan gyönyörködtek „A 18 – 20. század első felének művészete a Duna Múzeum gyűjteményében“ című képtár alkotásaiban, valamint „A Duna mente élővilága“ című hosszútávú természettudományi kiállítás látnivalóiban. Az utóbbihoz magyar és szlovák nyelvű tárlatvezetés is kapcsolódott. Különös vonzerővel bírt a Feszty-terem, ahol korábban Feszty Árpád több festménye is helyet kapott. Az alkalmi kis piktorok a galéria képeiről rajzolhattak reprodukciókat, amelyeket kifüggeszthettek az eredeti művek alá. A hangulatos udvaron pedig a gyerekek kézműves foglalkozásokon készíthettek ékszereket, termény- és filcbábukat, valamint betekintést nyerhettek a csipkekészítés kulisszatitkaiba.

A múzeum Zichy-palotában található részlegén is érdemes volt alaposan körülnézni, hiszen ott is tartalmas kiállítások szolgálták az ismeretgyarapítást. Azok közül kiemelendő a város neves szülötteinek emléket állító Jókai Mór- és Lehár Ferenc-emlékszoba – állandó kiállítás, továbbá a „Komárom 1848-1945“ című történelmi anyag. A gyerekek kihasználták az egyedi lehetőséget, hogy az „Iskola a múltban“ című időszaki kiállításon beüljenek a nagy- és dédszüleik hajdani iskolapadjaiba, szemrevételezzék az egykori tankönyveiket, bizonyítványokat és a pionírélet kellékeit. Majd a „Kalligráfia – a titokzatos szó“ című múzeumpedagógiai foglalkozásba is bekapcsolódhattak, például megtanulhatták a cirádás iniciálék írását. A fotógalériában pedig a „Danis János, Gödöllő“ című időszaki kiállítást lehetett megnézni.

Három magyar és három szlovák nyelvű előadás is elhangzott a „Zichyben“. Dorotoviè Csilla botanikus „Galápagos-szigetek, az evolúció élő múzeuma“ című előadását mindkét nyelven, Mácza Mihály történész „Jókai és szülővárosa“, illetve Szabó Csekei Tímea művészettörténész „Virtuális séta Berecz Gyula nyomában“ című előadását magyar nyelven hallgathatták meg az érdeklődők. Csuthy András régész szlovák nyelvű összefoglalót tartott az elmúlt öt év avar kori kutatásairól, Gere Marek régész pedig a 2009-2014 között folyó olyan régészeti kutatásokról mesélt, amelyekben a Duna Menti Múzeum is közreműködött. Nyárias időjárás lévén sokan tettek egy időutazást a külvárosi VI. bástyában található római kőtárba is, illetve barangoltak a sajátos hangulatot árasztó bástyafalak között.

Bár a múzeum munkatársai ottjártunkkor még nem összesítették a szombati rendezvény résztvevőinek számát, elégedettek voltak az aznapi látogatottságal.

Csütörtöki József múzeumigazgató portálunknak elmondta, hogy a tavalyi múzeumok éjszakáján minden előző rekordot megdöntöttek. „Akkor háromezren keresték fel múzeumunk egyes részlegeit, és ezerrel több látogatónk volt, mint az előző években. Biztos vagyok abban, hogy a sok látnivaló között mindenki talált a saját érdeklődési körének megfelelőt. A kollégáktól azt hallotam, hogy felettébb nagy érdeklődésnek örvendett az idén február óta látható hosszútávú természettudományi kiállításunk“ – árulta el.

Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ez az évi egy nagyszabású rendezvény nem emeli meg a múzeumuk évközi látogatottságát, ami a helyi lakosság aránylag kedvezőtlen anyagi helyzetével is magyarázható.

„Ezen a rendezvényen többen is örömmel nyugtázták, hogy nem kell belépőjegyet vásárolniuk. Hozzátették: mivel minden kifizetett euró hiányzik a családi kasszából, ezért örülnek annak, hogy legalább évente egyszer ilyen ingyenes élményben lehet részük. Sajnos, városunkban elég nagy a munkanélküliség, ezért évközben már a közös családi múzeumlátogatás is luxusnak számít. Sok szlovákiai múzeumban a múzeumok éjszakáján is belépőjegyet kell váltani. Mivel a mi intézményünk anyagi helyzete sem túl rózsás, szintén mérlegeltük ezt a lehetőséget. Végül azonban az ingyenes belépés mellett döntöttünk, hogy legalább évi egy alkalommal bárki betérhessen hozzánk“ – nyilatkozta.

Elmondása szerint a látogatók zömét képező diákcsoportoknak évközben is kedvezményes belépést biztosítanak, amivel sokan élnek is, a 70 évnél idősebb nyugdíjasok pedig bármikor ingyen tekinthetik meg a kiállításaikat.

„Évközben hozzávetőleg 10 ezer diáklátogatónk van, akik élnek az általunk több évvel ezelőtt bevezetett általánydíjas, jutányos árú belépés lehetőségével. A 70 évnél idősebb polgárok teljesen ingyen szemrevételezhetik az állandó és időszakos kiállításainkat, a 70 évnél ifjabb nyugdíjasoknak pedig félárú jegyet kell váltaniuk. A turisták látogatottsága terén viszont mi is, akárcsak más intézmények, strandok és vendéglátóipari egységek, csökkenést tapasztalunk. Például a közeli pathi fürdő látogatottságának csökkenése a múzeumi látogatottságra is jelentős mértékben rányomja bélyegét. Az onnan és múzeumunkból is távolmaradó turistacsoportok évközben 3 ezer fő körüli látogatókiesést eredményeznek. Ellenben bízom abban, hogy a szombati látogatottság összegezése után kiderül: az idei múzeumok éjszakáján is hozzávetőleg 3 ezren tértek be hozzánk“ – zárta tájékoztatását a múzeumigazgató.