Kilencezer éves kőálarcokat állítanak ki Jeruzsálemben
JERUZSÁLEM. A világ legrégebbi ismert, 9000 éves kőálarcaiból rendeztek kiállítást a jeruzsálemi Izrael Múzeumban.
A Szemtől szemben: a világ legrégebbi álarcai című tárlaton tizenkét izraeli eredetű, a világ különböző pontjairól összegyűjtött ősi kőmaszk látható.
Noha a maszkok regényes utakon szétszóródtak különféle magángyűjteményekbe szerte a nagyvilágban, a tudományos vizsgálatok szerint mindegyik Jeruzsálem közvetlen közelében, a júdeai hegyek és a Júdeai-sivatag találkozásánál egy 30 kilométer sugarú körből került elő - mondta el a Háárec című lapnak Debby Hershman, a bemutató kurátora.
A szakember szerint eredeti feladatuk az ősök megjelenítése lehetett, a korabeli emberek hite szerint ugyanis az istenekhez hasonló módon tisztelt ősök óvták és védelmezték őket. A kőmaszkokat alkotóik nem élő emberek, hanem koponyák alapján mintázhatták meg, erre utal formájuk, kicsiny orruk és fogaik elhelyezkedése.
Az álarcok az emberi történelem egyik legfontosabb változásának idején, a földművelésre való áttérés és a letelepedés korában készültek. "A maszkok készítői gyakorlatilag a civilizáció megalapozóinak tekinthetők" - mondta Hershman.
A kiállítás maszkjai közül kettő a múzeum tulajdona, az egyiket a Nahal Hemar nevű lelőhely ásatásain a nyolcvanas évek elején izraeli régészek találták, a másikat pedig a régiségekért rajongó Móse Dajan legendás tábornok és politikus eredetileg egy hebroni régiségkereskedőtől vette, majd azt özvegyétől megvásárolták.
A múzeum tíz éve határozta el, hogy együtt bemutatja az ősi maszkokat, amelyeknek egy részét még soha nem láthatta a nagyközönség. A tárgyak eredetiségének és származási helyének megállapításához évtizednyi karbon- és összehasonlító vizsgálat kellett.
A kiállításon a maszkok mellett egy videó feleleveníti az álarcok készítésének kilencezer éves történetét, és több mint száz képen ábrázolják a különböző korok vallási, történeti és művészettörténeti szempontból legértékesebb maszkjait. A kedden nyílt kiállítást szeptember közepéig lehet megtekinteni.
Noha a maszkok regényes utakon szétszóródtak különféle magángyűjteményekbe szerte a nagyvilágban, a tudományos vizsgálatok szerint mindegyik Jeruzsálem közvetlen közelében, a júdeai hegyek és a Júdeai-sivatag találkozásánál egy 30 kilométer sugarú körből került elő - mondta el a Háárec című lapnak Debby Hershman, a bemutató kurátora.
A szakember szerint eredeti feladatuk az ősök megjelenítése lehetett, a korabeli emberek hite szerint ugyanis az istenekhez hasonló módon tisztelt ősök óvták és védelmezték őket. A kőmaszkokat alkotóik nem élő emberek, hanem koponyák alapján mintázhatták meg, erre utal formájuk, kicsiny orruk és fogaik elhelyezkedése.
Az álarcok az emberi történelem egyik legfontosabb változásának idején, a földművelésre való áttérés és a letelepedés korában készültek. "A maszkok készítői gyakorlatilag a civilizáció megalapozóinak tekinthetők" - mondta Hershman.
A kiállítás maszkjai közül kettő a múzeum tulajdona, az egyiket a Nahal Hemar nevű lelőhely ásatásain a nyolcvanas évek elején izraeli régészek találták, a másikat pedig a régiségekért rajongó Móse Dajan legendás tábornok és politikus eredetileg egy hebroni régiségkereskedőtől vette, majd azt özvegyétől megvásárolták.
A múzeum tíz éve határozta el, hogy együtt bemutatja az ősi maszkokat, amelyeknek egy részét még soha nem láthatta a nagyközönség. A tárgyak eredetiségének és származási helyének megállapításához évtizednyi karbon- és összehasonlító vizsgálat kellett.
A kiállításon a maszkok mellett egy videó feleleveníti az álarcok készítésének kilencezer éves történetét, és több mint száz képen ábrázolják a különböző korok vallási, történeti és művészettörténeti szempontból legértékesebb maszkjait. A kedden nyílt kiállítást szeptember közepéig lehet megtekinteni.
Forrás
MTI
