Kiállítás Mátyás királyról és a Corvinákról

Nagy MIskó Ildikó 2019. július 15., 21:35

Július 31-ig látható a Mátyás király életterei és a Bibliotheca Corviniana címmel a komáromi Limes Galériában megnyílt, tematikailag összefüggő két tárlat. A Magyarság Háza által rendezett kiállítási anyag a Mátyás király-emlékév tiszteletére, a kolozsvári Amaryllis Társaság megbízásából, az Országos Széchenyi Könyvtár engedélyével és hozzájárulásával jött létre.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
Merítsünk és okuljunk a múlt jó példáiból, tanulságaiból

A tárlatnyitón Csibi Krisztína, a Magyarság Háza igazgatója az eseménnyel kapcsolatos szándékukról elárulta: meg kell mutatnunk egymásnak: „mi nem törpe nép és elfajult kor, hanem lelkes nemzet fiai vagyunk, akik a jövőbe tekintés mellett képesek a múltra is visszanézni, képesek a valahai jó példákból, az egykori tanulságokból, bölcsességekből napjainkra és holnapjainkra nézve is okulni, meríteni“.

Egyúttal a kiállításnak méltó helyet biztosító házigazda galérián kívül köszönetet mondott a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének is a meghívásért, ugyanis e két tárlat megnyitása az SZMPSZ XXVIII. Nyári Egyetemének egyik kiegészítő programja volt.

Az egykori katonatemplom hajójának egyik előterében az Országos Széchenyi Könyvtárban található 32 Corvina felének 24 részletét csodálhatjuk meg. Magyarországon mindmáig 53 Corvina maradt fenn, ami a XVI. századdal és Moháccsal kezdődő szétszóródást követően fennmaradt hiteles Corvina-kötetek egynegyedének számít. Mátyás király világhírű könyvtára az első Itálián kívüli, humanista fejedelmi bibliotéka volt. Becslések szerint annak 2000-2500 kötete lehetett, amely – tekintettel arra, hogy egyetlen kódexbe több művet másoltak – 4500 alkotást ölelhetett fel az irodalom és a tudomány minden ágából.

Más európai nagy nemzetekéhez hasonló értékeinkről

Mustránk során Farkas Veronika művészettörténész-galériaigazgató felhívta figyelmünket az aprólékosan kidolgozott, különféle figurákkal, díszes helyhekkel, képes jelenetekkel... gazdagon díszített iniciálékra. Hozzátette: ezen ábrázolások az Esztergomi Bazilikában is megtalálhatók, s azt bizonyítják, hogy Mátyás király (Kolozsvár, 1443.II.23 – Bécs, 1490. IV.6.) korában az összmagyarság más nagy európai nemzetekkel egyenrangú volt, s az azokéhoz hasonló értékekkel büszkélkedhetett, amiről nem szabad megfeledkeznünk.

Képgalériánk:
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Továbbá kiemelte a Szent László leányrablási jelenetét ábrázoló Corvina-részletet (Thuroczi János – Augsburg, 1488), amelyen László herceg kiszabadította a pogány kun lovas által elrabolt magyar lányt.

Ismerkedés a folyton utazó, építkező reneszánsz királlyal

A templomhajó belső felében elhelyezett 16 fotókkal gazdagon illusztrált táblán Mátyás királyunk hajdani élettereiről olvashatunk.

„Hunyadi Mátyástól sok más mellett népek közötti összefogást, lelki-szellemi építkezést, művészetszeretetet és tudásvágyat tanulhatunk. A munka megbecsülésére, az elesettek felemelésére, az igazság mindenek-előttiségére, arányos teherviselésre, keresztény hitünk védelmezésére látunk mintát. De hol alapozta meg, dolgozta ki és valósította meg mindezt a Kolozsváron született, Prágában és Bécsben raboskodott, Budán trónra ültetett, Székesfehérváron megkoronázott uralkodó? Erre adnak választ az ott látható kiállítás pannói. A tárlat ezúttal nem a legendák alakját és a mesék hősét, hanem Mátyás kevésbé ismert arcát tárja elénk: a folyton utazó, építkező reneszánsz királyét.“

A tárlat egyúttal a korabeli Magyar Királyság jól ismert határain túlra is elvezeti a szemlélőt – egy igazi közép-európai uralkodó életterét jelenítve meg. A pannók azokat az épületeket villantják fel Brassótól Pozsonyig, amelyekben Mátyás király élt, amelyeket gyakran látogatott, kedvelt vagy az építésüket támogatta. Látható a kolozsvári szülőház, a budai vár, valamint a visegrádi, diósgyőri és tatai királyi rezidencia. Feltűnnek pesti, pozsonyi, segesvári és brassói templomok. Megjelenik a pannonhalmi bencés kolostor, az okolicsnói ferences kolostor, a kolozsvári ferences kolostor és a kolozsvári Farkas utcai református templom. A gyűjteményből nem hiányozhat Boroszló, Bautzen, Görlitz és Bécs sem. Végül a Hunyadi család temetkezési helyszíneivel is szembesülünk.

A Limes Galéria valamennyi tárlata hétköznapokon 10-től 16 óráig, szombaton és vasárnap pedig a 0907/ 719 493-as telefonszámon történő előzetes megegyezés alapján látogatható.

0 HOZZÁSZÓLÁS