Kárpát-medencei Kulturális Fórum 2014 Zentán
ZENTA. Az egységes magyar kultúrán belüli helyi értékek fontosságát hangsúlyozták szombaton a vajdasági Zentán, a magyar kultúra napja alkalmából szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
A kárpát-medencei magyar kulturális ernyőszervezetek és intézetek képviselői közös stratégiai feladataikról beszéltek.
L. Simon László kormánybiztos, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke az MTI tudósítójának a téma kapcsán elmondta, hogy „a jelenlegi magyar kormány számára stratégiai kérdés, hogy a határon túli magyarság - bármely országban is éljen –, helyben tudjon maradni, boldogulni tudjon, a saját nyelvét tudja őrizni, hogy anyagiakban, szellemiekben és lélekszámban is gyarapodni tudjon”. A délvidéki magyarság önmagára találása látványos, és ez politikailag is érzékelhető eredményeket hoz. Ehhez a magyar kormány segítséget nyújt szimbolikus, és ha lehet, anyagi értelemben is – fogalmazott a politikus.
A kormánybiztos előadásában megfogalmazta, hogy létezik egységes magyar kultúra, létezik egységes magyar nyelv, de „ahogy a világ egészében felértékelődnek a lokalitások, úgy nekünk is az az érdekünk, hogy a saját kisebb közösségeink lokális értékeit, helyi identitáselemeit is erősítsük. Tehát ez az egységes magyar kultúra tagolt (…), és ennek a sokszínűségnek a fenntartása mind a helyi közösségek, mind az egész nemzeti közösség, mind az anyaország nemzetpolitikája szempontjából fontos és megőrzendő érték” - magyarázta L. Simon László.
Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy új fejezet kezdődött a Vajdaságban azzal, hogy létrejött a közvetlenül megválasztott, többpárti és közjogi jogosítványokkal rendelkező Magyar Nemzeti Tanács. „Teljesen új elem a többi kárpát-medencei régióhoz viszonyítva, hogy az MNT közjogi viszonyba került azokkal az állami intézményekkel, amelyek a magyar kultúrának a megőrzését és gyarapítását (is) szolgálják” - részletezte a vajdasági politikus. Hozzátette: „igyekeztünk ezt az ernyőszervezet funkciót arra használni, hogy a rendelkezésre álló forrásokon keresztül kialakítsunk egy olyan szinergiát, olyan együttműködést, partnerséget ezzel az intézményrendszerrel, amely egészében véve új minőséget eredményez, mely lehetővé teszi, hogy az alapcéljainkat hatékonyabban érjük el és valósítsuk meg”. Az alapcél pedig a szülőföldön való identitásmegőrzés és gyarapodás, adott esetben a kultúra területén - emelte ki Korhecz hozzátéve, hogy ennek legfontosabb eszköze a kulturális stratégia, amelyen keresztül sikerült szervezettebbé tenni a vajdasági magyar kulturális életet.
Az MNT vonatkozó programjairól szólva elmondta, hogy nem sikerült mindent megvalósítani, de „az alapcélokhoz közelebb kerültünk a stratégia 2011-es elfogadása óta”. A többi kárpát-medencei régió is felfigyelt arra az építkezésre és arra a jogi keretre, amit az MNT kiharcolt – közölte az elnök. Elhangzott, hogy az utóbbi időszakban megváltozott a nemzetpolitikához való hozzáállás, a cél pedig az, hogy egység alakuljon ki a nemzetpolitikai kérdésekre vonatkozóan.
A kormánybiztos előadásában megfogalmazta, hogy létezik egységes magyar kultúra, létezik egységes magyar nyelv, de „ahogy a világ egészében felértékelődnek a lokalitások, úgy nekünk is az az érdekünk, hogy a saját kisebb közösségeink lokális értékeit, helyi identitáselemeit is erősítsük. Tehát ez az egységes magyar kultúra tagolt (…), és ennek a sokszínűségnek a fenntartása mind a helyi közösségek, mind az egész nemzeti közösség, mind az anyaország nemzetpolitikája szempontjából fontos és megőrzendő érték” - magyarázta L. Simon László.
Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy új fejezet kezdődött a Vajdaságban azzal, hogy létrejött a közvetlenül megválasztott, többpárti és közjogi jogosítványokkal rendelkező Magyar Nemzeti Tanács. „Teljesen új elem a többi kárpát-medencei régióhoz viszonyítva, hogy az MNT közjogi viszonyba került azokkal az állami intézményekkel, amelyek a magyar kultúrának a megőrzését és gyarapítását (is) szolgálják” - részletezte a vajdasági politikus. Hozzátette: „igyekeztünk ezt az ernyőszervezet funkciót arra használni, hogy a rendelkezésre álló forrásokon keresztül kialakítsunk egy olyan szinergiát, olyan együttműködést, partnerséget ezzel az intézményrendszerrel, amely egészében véve új minőséget eredményez, mely lehetővé teszi, hogy az alapcéljainkat hatékonyabban érjük el és valósítsuk meg”. Az alapcél pedig a szülőföldön való identitásmegőrzés és gyarapodás, adott esetben a kultúra területén - emelte ki Korhecz hozzátéve, hogy ennek legfontosabb eszköze a kulturális stratégia, amelyen keresztül sikerült szervezettebbé tenni a vajdasági magyar kulturális életet.
Az MNT vonatkozó programjairól szólva elmondta, hogy nem sikerült mindent megvalósítani, de „az alapcélokhoz közelebb kerültünk a stratégia 2011-es elfogadása óta”. A többi kárpát-medencei régió is felfigyelt arra az építkezésre és arra a jogi keretre, amit az MNT kiharcolt – közölte az elnök. Elhangzott, hogy az utóbbi időszakban megváltozott a nemzetpolitikához való hozzáállás, a cél pedig az, hogy egység alakuljon ki a nemzetpolitikai kérdésekre vonatkozóan.
Forrás
MTI
