Károsodhat a tavaly restaurált Munch-fríz
A lenyűgöző hatású, monumentális alkotást - melyet az egyetem fennállásának 200. évfordulójára újítottak fel egy hosszú távú rekonstrukciós projekt keretében - az egyetem épületének külső felújítása fenyegeti. Az építkezéssel ugyanis nagyobb mennyiségű szálló por és törmelék került a csarnok levegőjébe, mely a szűrőberendezések ellenére is komolyan károsítja és szennyezi a híres festmény felszínét.
„A részecskék, melyek az épület vakolatának leverésével bekerültek a belső légtérbe, úgy működnek, mint a dörzspapír. Aggódunk, mert ezek a szemcsék károsíthatják a festményt” - magyarázta Tine Frøysaker, az egyetem restaurátor professzora.
A szakember sietett hozzátenni, hogy mindent elkövetnek, hogy minimalizálják a terembe bekerülő por mennyiségét, a lehetőségeik azonban az öreg épület és az elavult felszereltség miatt végesek. A restaurátor szerint a festmény különösen sérülékeny, a felülete ugyanis nincs lakkozva. Mivel a munkálatok egészen 2013 nyaráig tartanak, a szakemberek joggal aggódnak. Frøysaker mindenekelőtt hatékonyabb műtárgyvédelmet és kárbecslést sürget, Munch alkotása ugyanis nem csak az Oslói Egyetem féltett kincse, hanem egyben a norvégok nemzeti öröksége is.
A Nap című tájkép az egyik legmegkapóbb expresszionista alkotás, melyet sokan a modern festészet egyik legnagyobb teljesítményeként tartanak számon. A monumentális, 455x780 centis, vászonra festett olajfestmény Edvard Munch érett műveinek egyike, melyen a norvég művész 1911-tól 1916-ig dolgozott. A szimmetrikus szerkezetű kép teljes egészében uralja az Oslói Egyetem csarnokát. A fríz középpontjában az északi táj felett tündöklő napkorong áll, vibráló fényét a tenger és a környező sziklák verik vissza, mindent átható sugarai az életet, a teremtő erőt és az örökkévalóságot jelképezik.
A restaurátorok nem mellesleg lenyűgöző munkát végeztek a fríz helyreállítása során. A nagyméretű festmény felületén ugyanis rengeteg szennyeződés keletkezett az évek során, melyektől feketévé és élettelenné vált az eredetileg "napfényes" Munch-alkotás. Emellett a keretet is kikezdte az idő vasfoga, így azt teljes egészében ki kellett cserélniük. A szakember szerint a muzeális értékű alkotás, még ha nem is kerül újra a restaurálás előtti aggasztó állapotba, biztosan veszíteni fog szépségéből.
„Tudjuk, hogy úgy lett volna logikus, ha előbb a külső felújítás zajlik, majd a belső renoválás és végül a restaurálás. De ez nem az egyetem hibája. A külső renováció kormányzati pénzből zajlik, ehhez azonban csak most jutottunk hozzá. A késés miatt már nem tudtunk a terveken változtatni, a belső munkálatokkal ugyanis az egyetem fennállásának 200. évfordulójára, azaz 2011-re végeznünk kellett” – tette hozzá Frøysaker.
A Sikoly című képpel világhírűvé vált Edvard Munch élete utolsó két évtizedét szinte teljes magányban, Osló közeli birtokán töltötte. Ez idő alatt a visszahúzódó művész kizárólag életképeket, tájképeket és aktokat festett. Házát csak akkor hagyta el, ha külső helyszínen, az Oslói Egyetem csarnokának festményén vagy a Freia Csokoládégyár faliképein dolgozott.
