Kaktuszok a természet egyéniségei

Bokor Klára 2019. május 13., 13:48

Kaktuszok és pozsgások címmel nyílt háromnapos kiállítás a tardoskeddi faluházban a hétvégén. Balogh Vince, Jassó Beáta, Truchliová Marta és Csányi Péter kaktuszgyűjtők formabontó növényeit csodálhattuk a világ minden tájáról, emellett növény börze és tanácsadás is folyt.

Balogh Vince és Jassó Bea

Balogh Vince rendelkezik a legnagyobb gyűjteménnyel. Még gyerekfejjel szeretett a kaktuszokba 1969 körül. Míg mások paprikát és paradicsomot neveltek a fóliában, addig ő kaktuszokat, amik egyre gyűltek. Mára hatezer körüli a számuk. A gyűjtővel kedvteléséről beszélgettünk.

„Magokat rendelek a világ minden tájáról, már a szoci alatt is élénk levelezést folytattam ez ügyben. Olyan emberektől szerzem be a magokat, akik terepre járnak gyűjteni. Ez azért is jó, mert sokszor ismeretlen fajra akadnak. Észak- és Dél-Amerika szinte összes kaktuszfaja megvan nekem. Azelőtt a növényeim kilencven százalékát magról neveltem. Ez csak mára kicsit megváltozott, mivel egy elvetett növény úgy tíz év múlva virágzik, és nyugdíjas korban már nem tudhatja az ember lesz-e ideje ezt kivárni” – mesélte mosolyogva a gyűjtő.

Elmondta, a kaktuszokkal és pozsgás növényekkel nincs sok gond, mert nyugalmi időszakukban úgy októbertől március végéig nem kell velük foglalkozni, csupán megtartani a telelőhelyen a 0 fok feletti hőmérsékletet. Három alapvető dolgot igényelnek – fényt, meleget és vizet. Négy fajta kaktusz van, a melegkedvelők plusz 10 alatt tönkre mennek, az általános kaktuszok 0 -40 fokig érzik jól magukat, a télállók egyik fajtája mínusz 15-ig, a másik fajátja pedig és mínusz 30-40 fokig is kibírja, mert olyan „okos”, hogy becsukja sejtjeit a hidegben.

Vince már annyi könyvet elolvasott a növények lelőhelyeiről, gondozásukról, szaporításukról, hogy laikus botanikus lett. Állítja, az internet kereső nem sokat segít kaktuszügyben, csak a más gyűjtőkkel való beszélgetés és főleg a tapasztalat.

Sorolja, vannak gyorsan és lassan növő növények. Az oszlopkaktusza tetejéből sajnos nemsokára le kell vágnia, mert már akkora, hogy alig fér el a fólia alatt. A feleslegeset darabokat gyűjtők egymás közt cserélgetik. Nála ritka különlegességek is találhatók. „Nincs a kaktusznak nagy piaca, de én nem is nem is ezért csinálom. Egyszerűen ez a hobbim. Tisztelem a kisebb gyűjtőket is, mert látom, hogy akinek tíz kaktusza van, az is képes bennük úgy kedvét lelni, mint a nagy gyűjtők”- fejtette ki.

„Van olyan tévhit, hogy a kaktuszgyűjtő soha nem nősül meg, netán hajadon marad, de én csak olyanokkal találkoztam, akiket boldog család vesz körül. Hogy kicsit szúr? Istenem, a szépségük mindenért kárpótol” – vallja Vince.

Elmondta még a régebben Csehszlovákia területén működő kaktuszszervezetek egybe maradtak. Ő jelenleg az érsekújvári klub tagja. Sokat vannak együtt, megnézik egymás gyűjteményeit, cserélgetnek, tanácsokkal segítik egymást. Sokszor járnak kirándulni, például Franciaországba a kaktuszbörzére és sok más helyre.

Bánatára kaktuszszenvedélyét nem örökölték gyermekei, bár a gyűjtőszenvedély más formában nyilvánult meg családja életében. Bátyjának fia érméket és öreg pénzeket gyűjt, lánya pedig csillagászattal foglalkozik. Felesége is inkább könyvmoly, de azért segít a növények körül.

Sokan látták a kiállítást a három nap alatt. Eljöttek az iskolák tanulói, a falubeli érdeklődők, a környékbeliek, de még Pozsonyból is voltak vásárlók. Vince otthon is alig győzi fogadni a kaktuszok szerelmeseit, pár napja Csehországból, tegnap pedig Magyarországról érkeztek hozzá érdeklődők.

Képgalériánk:

Fotók: Mészáros Imre

0 HOZZÁSZÓLÁS