Jókai Anna: fontos szellemi-művészi kezdeményezés a Döbröntei-kiállítás

Farkas Veronika, a révkomáromi Limes Galéria igazgatójának üdvözlő szavai után Zsók Ágnes, a solymári Napút Művészeti Akadémia képviselője szólt az 1959-ben Celldömölkön született Döbröntei Zoltán festőművész életéről, pályájáról. A többi között elmondta, hogy az alkotó 1989-ben végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Gerzson Pál volt a mestere. Azóta  rendszeresen szerepel csoportos és egyéni tárlatokon. Az alkotómunka mellett már több saját alapítású művészeti szabadiskolákban tanított. Jelenleg az antropozófiai szemléleten alapuló művészeti képzést nyújtó Napút Művészeti Akadémia vezető tanára (festészetet tanít és előadásokat tart színtan, művészettörténet, alkotásszemlélet témákban), amely Solymáron a Fészek Waldorf Iskola épületében működik.

Az antropozófia (az ember és a bölcsesség szavak ötvözete) egy világnézet és feltételezett megismerési út, szellemi mozgalom, amelyet a 20. század elején Rudolf Steiner alapított, s az a nyugati gondolkodás továbbfejlesztésének igényében gyökerezik. Olyan tanításrendszer, amely szerint azon túl, amit a mai tudomány létezőként elismer (amelynek a lényegét azonban nem ismeri), sok egyéb, fizikai érzékszervekkel és eszközökkel nem érzékelhető dolog, folyamat is valóságosan létezik, sőt érzékfeletti módon megfigyelhető.

Jókai Anna Kossuth- Nagydíjas író, a Nemzet Művésze méltatta az általa kiemelkedően fontos szellemi-művészi munkát végző Döbröntei Zoltán tevékenységét, akinek a Limes Galériában 84 legjelentősebb olajfestményét, valamint Klára lánya 3 művét tekinthetik meg az érdeklődők. Témáiban felettébb fontos szerepet kap a kereszténység, a spiritualitás és nem utolsó sorban az egészséges magyarságtudat.

A Hírek.sk kérdésére, hogy miért vállalta a kiállítás megnyitását, Jókai Anna elmondta: „Úgy gondolom, hogy ez nem csak egy kiállítás a sok lehetséges közül. Most egy olyan szellemi kezdeményezésnek vagyunk a tanúi, ami a mai ember számára nagyon fontos. Ebben egy olyan művészi irányzat kezdetét látom, amely nem elégszik meg azzal, hogy csak a matériát ábrázolja, hanem megkeresi azokat a szellemi törvényeket, amelyek az anyag létrejöttében szerepet játszanak. Mindegyik kép olyan, mint egy miniesszé, amely valami nagyon fontosat mond el az ember természetéről, bolygónk és emberiségünk jövőjéről, s mindezt nagyon különleges formai újításokkal valósítja meg. Ez rokonságban áll az én irodalmi műveimre jellemző ún. spirituális realizmussal, ami szintén indokolja a jelenlétemet“.

Jókai Anna a kezdeményezéshez rendkívül megfelelőnek tartja a helyszínválasztást, ahová ez alkalommal a megszokottnál sokkal több, magyarországi és helyi érdeklődő tért be.

„A katonatemplom megkopott falain még átsejlenek a régi freskók árnyai, tehát olyan ez, mintha a Döbrentei-művek azok folytatását képeznék. Nagy öröm volt azt látni, hogy ilyen sokan jöttek el a megnyitó ünnepségre, ez reménykeltő... Jelentőségét annak a művészetnek érzem, amely megpróbál olyan szellemi forrásokat felkutatni, amelyeket eddig a művészet nem értett. Nem hiszek abban a művészetben, ami csak szórakoztatni akar, amely nem hoz katarzist, és szellemi lustaságában nem kíváncsi a világ nagy alapigazságaira. Nos, ennek ellenkezője Döbrentei különleges kezdeményezése. Festményei megtekintését mindenkinek ajánlom, aki úgy érzi, hogy miközben a saját nehéz életében keresi a fogódzókat, egyedül a realitással nem sokra megy. Ha azonban egy spirituális fogódzót talál, akkor könnyebben viseli el a mindennnapokat. Tehát ezt a kiállítást az értő-érző, kereső embereknek ajánlom!“ – fejtette ki az írónő portálunknak.

Végül a spiritualitás mellett azt is kiemelte, hogy Döbrenteihez hasonlóan nagy jelentőségűnek tartja a magyarságtudat erősítését: „Azért is tarom nagyon fontosnak, mert manapság sokan szembe szeretnék állítani a nemzettudatot az általános kozmikus, azaz világtudattal. Én pedig azt mondom: a magyarság szerves része a világ spirituális történetének. Rendkívül fontos az, hogy valaki a magyarságát el-, a saját feladatát pedig felismerje! Hangsúlyoznám: nem mások ellenére, nem gyűlöletből, hanem úgy, hogy az Istentől kapott feladatát igyekezzen megvalósítani. Számomra e festményekben ez a szimpatikus magyarságtudat is megmutatkozik“.

Döbrentei mélyen hisz a közösségben alkotott művészet erejében. Révkomáromi kiállítása létrejötte 39 fős, hasonló gondolkodású baráti csapatának is köszönhető. Az est során két sajátos hangvételű művészeti előadást is láthatott-hallhatott a közönség. A budapesti Szabad Gondolatok Háza Akadémiájának hallgatói a gép és az ember, a művészet és a technika viszonyát kutató performanszt mutattak be. Üzenete „dióhéjban“ a következő: morális erőre van szükség ahhoz, hogy a műszaki vívmányok következtében ne váljunk gépemberekké, ahelyett embergépek segítsék az életünket. A lélekemelő est a KÉP-SZÍN-HÁZ csoport „Improvizációk három festményre“ című produkciójával zárult, amely folyamán három Döbröntei-művet a mozgás, a zene és a vizualitás nyelvével mutattak be a szereplők.

Az alkotó portálunknak elárulta: már alkotómunkája kezdetétől fogva tudatosult benne a szellemi lét felé fordulás és képeinek morális tartalommal történő megtöltésének a szükségszerűsége.

„Sok angyalos képet festek, amelyeken azonban az ember egy tisztább, szellemibb, magasabb minőségét szeretném bemutatni. Nem valamiféle élettelen jóságot, hanem azt, amit mindenki érezhet önmagában. A boldog ember szabadon szárnyal. Nos, ezt a szabadabb minőséget szeretném megmutatni a szárnyakkal. Az ábrázolás mellett, ami morális tartalommal tölti meg a képet, a végsőkig kitartok. A kép bölcs látványként vezetni tudja az embereket. Nagy erővel viszi őket a szép, a jó és az igaz felé, aminél semmi sem lehet fontosabb" – foglalta össze saját hitvallását a festőművész, aki esszéket is szívesen ír.

Döbröntei első gyűjteményes kiállítása megnyitását közel egyéves előkészítő munka előzte meg. Nehéz volt kiválasztani a szerinte legbeszédesebb képeit, amelyekhez e hajdani templomnál megfelelőbb helyszínt talán sehol sem találhatott volna. Lelki megtisztulást kínáló oázisa - elmélyülésre és továbbgondolásra serkentő kiállítása hétköznaponként 13 és 17 óra között október 31-ig szemrevételezhető.