Irány a MERKUR! – játékos időutazás aprótalpúaknak és örökifjaknak – KÉPEKKEL
Lelki szememmel látom, amint a kíváncsi gyerkőcök majd a szüleikkel és a nagyszüleikkel együtt felkerekednek, hogy szemrevételezzék a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli részlegén kiállított, bő egy évszázados múlttal rendelkező cseh építőjáték, a MERKUR mutatós darabjait. Aztán működni kezdenek a különböző méretű körhinták, óriáskerekek és kisvonatok, s kurblival beindíthatók egyes mutatós kis járművek is! A jó fantáziával megáldott látogatók már-már reménykedni kezdenek abban, hogy tüstént felszállnak a helikopterek, és barátságos toronyőrök integetnek a magas fémcsodákból…
A legendás MERKUR történetéről többedmagammal együtt az április 12-i tárlatnyitón értesültem, ahol úgy tűnt, hogy minden jelenlevőben felébredt a homo ludens, vagyis a játékos, játékra mindig kész ember. Az idősebb nemzedék tagjai nosztalgiázhattak, önfeledten mutogatták egymásnak és fotózgatták – videózgathatták azokat a kisebb-nagyobb járműveket, ördögkerekeket, híddarukat, ringlispíleket, közlekedési gépeket és szerkezeteket, amilyenekkel gyermekkorukban ők és/vagy a barátaik is játszottak. Az utódaik pedig késztetést éreztek arra, hogy felkapják, és rögvest kipróbálják a vonzónak bizonyuló, összerakható játékokat.
Előbb Paterka Pál magiszter, a Duna Menti Múzeum igazgatója köszöntötte a jelenlevőket. Tőle azt is megtudtuk, hogy a június 29-ig látható interaktív vándorkiállítás kapcsán a folyosó másik végén levő Alapy-terembe múzeumpedagógiai foglalkozásokat is terveznek. Oda majd nemcsak a bejelentkező gyermekcsoportokat hívják-várják (akár a tanév végi lazulás során is), hanem a múzeumok éjszakáján a családok apraját-nagyját. Végül mindenkit meghívott a Zichy- és Ghyczy-palotában a múzeumi főépület felújítása idején is látható további kiállításaik megtekintésére.
Majd átadta a szót dr. Sipos Anna etnológusnak, a kiállítás kurátorának, aki ismertette a több mint százéves, világszerte kedvelt építőjáték történetét, és megnyitotta a kiállítást.
„Az építőjáték alapját különböző méretű, lyukakkal ellátott, apró fémdarabok képezik. Az ezekbe illeszthető csavarok segítségével a Merkurból szinte minden felépíthető. Népszerűsége a játékpiacon több mint száz éve töretlen. Jaroslav Vancl gyáros 1920-ban egy cseh kisvárosban, Police nad Metují-ben megalapította az Inventor nevű cégét, amely gyerekeknek szóló építőjáték gyártásába kezdett. Az apró fémdarabok egyszerűen, kampók segítségével voltak összeilleszthetőek. 1925-ben új szerkezeti rendszert épített, melyet máig Merkur építőjáték néven ismerünk. Az Inventor játék darabjai még nem voltak színesek, utódja darabjait már autólakkal színezték. Azok mérete nem változott, a játék kompatibilis, nem gond tehát az 1925-ös Merkurt mai darabokkal kiegészíteni” – magyarázta a múzeumi szakember.
Arra a sajnálatos lépésekre is kitért, hogy a második világháború idején az Inventor céget fegyverek gyártására kötelezték, 1948 után pedig államosították. Jaroslav Vancl korábbi cégalapító sorsának kedvezőtlen alakulásáról is szólt: őt bírósági úton az államosítás előtti megrendelések kifizetésére kötelezték, így a gyárban, hogy adósságát törlessze, 80 éves koráig esztergályosként dolgozott.
Ahogy elhangzott: a 20. század hatvanas éveiben csökkent az építőjáték iránti kereslet, s elterjedtek a műanyagból készített játékok. Az 1989-es bársonyos forradalom után a gyárat a Komeb cég privatizálta. Majd 1993-ban az üzemet a Jaromír Kříž által vezetett MERKUR TOYS vette át, amely napjainkig készíti ezt a közkedvelt játékot.
Azt is megtudtuk, hogy a kiállított tárgyak Martin Stupňánek csehországi fém építőjáték-gyűjtő magángyűjteményét képezik, aki azt 2023-ban egy szenvedélyes gyűjtőtől, Jiří Mládektól vette át.
„Mládek egyedülálló gyűjteménye a maga nemében a legnagyobb a világon, és a legendás építőjátékon kívül a fém építőjátékok csehországi gyártását is dokumentálja. Éppen ő volt a Police nad Metují-ben létrehozott Merkur Múzeum kezdeményezője. Martin Stupňánek is létrehozott egy Merkur Múzeumot, mégpedig 2021-ben Stupaván” – zárult a játékos ismeretgyarapításunk, amely során Hevesi Dániel gitárjátékát is élvezhettük.
A múzeumigazgató és munkatársa a látottakat és hallottakat azzal überelték, hogy valamennyi tárlatlátogatót meghívták a játékokhoz illő, mesés „terülj, terülj, asztalkámhoz”, amelyről az általuk otthonról hozott, finom sütemények, valamint az ízletes pogácsák és szponzori nedűk sem hiányoztak.
