Ipoly Menti Találkozás Antal Gábor grafikussal
Május 25-én a Béres Gábor által vezetett ipolysági Szondy György Gimnázium Bartók Béla Vegyes Karának felvezetésével vette kezdetét a 15. Ipoly Menti Találkozások ünnepélyes megnyitója.
Az Ipolyság Város Pecsétje Alap és Ipolyság Város Önkormányzata által megvalósított rendezvénysorozatot Nyitra megye önkormányzata és a nemzeti kisebbségek kultúráját támogató alap is segítette.
A Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője, Pálinkás Tibor köszöntőjében kiemelte, hogy a Hunčík Péter által 1999-ben alapított Ipolyság Város Pecsétje Alap kulturális emlékek felújítását, valamint a nemzetiségek harmonikus együttélését támogató kulturális és közösségi eseményeket valósít meg.
A rendezvénynek ezúttal is otthont adó Menora Saag Centrum Artisról, illetve annak Európa-udvaráról Pálinkás így beszélt: „E kulturális tér értékét jeles képzőművészeti alkotások emelik. Megtaláljuk köztük Bartusz György Ipolysági polgár című alkotását, Jozef Barta két fából készült sztilitjét, Fero Guldan életfáját és az emberi civilizáció fejlődésének fontos állomásait ábrázoló festményeit, valamint a Kutak Adrienn által megalkotott holokauszt-emlékművet is.“
Csenger Tibor kiemelte a honti kulturális élet virágzását, majd hangsúlyozta, hogy ugyan sokan egyfajta szabadidős tevékenységként kezelik a kulturális rendezvényeket, viszont éppen az ilyen – nem túl fontosnak titulált – tevékenységek viszik előre a környék ügyét.
„Ez egy olyan egyedülálló kezdeményezés, amely nem csupán a kulturális élményekre helyezi a hangsúlyt, de az emberi kapcsolatok megteremtésére is“ – mondta el beszédében Nyitra megye önkormányzatának alelnöke, aki után a rendezvény díszvendége, Csepeli György szólt a megjelentekhez: „Ipolyság a sokszor gyötrelmes 20. század epicentrumában volt. Ha máshonnan nem, akkor Hunčík Péter csodálatos regényéből követhetjük nyomon a mindennapi történéseket, azokat a sorsfordulókat, amelyek Ipolyság lakóit ide-oda hányták a világban. A rendszerváltás és az Európai Unióhoz való csatlakozás páratlan lehetőséget ad nekünk arra, hogy a bennünk alapvetően meglevő kooperációs képességet gyakoroljuk, alkalmazzuk, és ennek következtében egy boldog Közép-Európában élhessünk.“
Az Erdei Ferenc-díjas szociálpszichológus szerint 1989 óta éppen elég tapasztalatot halmoztunk fel, hogy szembe tudjunk nézni a jövő kihívásaival. Ez a szembenézés viszont csupán kooperációval, a tolerancia gyakorlásával és empátiával valósítható meg.
Hammersmidt Béla, a város alpolgármestere emlékeztette a megjelenteket arra, hogy a szervezők minden évben kiválasztanak egy témakört, amely az előadások és a vitadélutánok középpontjában áll. Idén az első világháború utáni Közép-Európa népeire, főleg a nemzeti kisebbségekre esett a választás.
A Bartók téri zsinagóga udvarán a város szülöttje, Hunčík Péter óva intett a nemzetállamok megerősödésétől: „Manapság egyre gyakrabban halljuk ismert és elismert politikai vezetőktől, hogy nagyon fontos lenne a nemzetállamokat fejleszteni. Ők abban bíznak, hogy a nemzetállamok majd jól megértik egymást és kooperálni fognak. Ne áltassuk magunkat ezzel! Nem ezt fogják csinálni, hanem abban a pillanatban egymás nyakának fognak ugrani, és valami nagyon szörnyűt képesek kirobbantani. A homogén nemzetállamok nem tudnak egymással kooperálni, nem tudnak egymással beszélgetni. Rá kellene döbbennünk arra, hogy civil polgári társadalom nélkül nem lehet továbblépni.“
Az Ipolyság Város Pecsétje Alap életre hívójának gondolatai után a zsinagóga épületében került sor Antal Gábor könyvbemutatóval egybekötött kiállításának megnyitójára. A kiállítás anyaga a Mesélj még, Mama! – Antal Anna visszaemlékezései című könyv illusztrációiból áll. A kurátor, Kutak Adrienn mutatta be az ipolysági születésű grafikusművészt, aki 12 évig fejlesztette tudását a helyi művészeti alapiskolában, majd 2014-ben végezte el a Magyar Képzőműveszeti Egyetem grafika szakát.
A jelenleg a családjával Budapesten élő művész elmondta, hogy a könyv által megszerezhető a tárlat teljes képi világa. „A zsúfolt, információban túlpezsdült mindennapjainkhoz képest egy családi emlékmorzsa-gyűjtemény volt az alapja a könyvemnek, amelynek mesélője csatai nagymamám volt. A könyvben – sokszor csatai és oroszkai környezetben játszódó – 13 írás található. Életének legmaradandóbb pillanatairól mesélt, tanított és nevelt. Ezeket a momentumokat próbáltam megrajzolni.“
Antal Gábor kiállítása június 26-ig megtekinthető az egykori neológ zsinagógában.
