III. Béla aranykorát idézték az idei Székesfehérvári Királyi Napok

Minden évben különös látvány fogadja a Szent István király napja táján a magyar királyok hajdani koronázó városába érkezőket. 2013-ban nagyon egyedi módon újult meg a város Fő utcája: annak egész hosszában egy színes LED-világítás húzódik, ami éjjel nagyon impozáns látványt nyújt, s nemzeti színekben is tündökölhet. A sajátos hangulatot pedig Európa legnagyobb mozgó történelmi képregénye fokozza, ami más városokban csak egy-egy épületen csodálható meg, Székesfehérváron azonban a Fő utca teljes hosszában és a Hősök terén is. A hagyományokhoz híven idén is a Városháza téren, a város jelképének számító Országalmánál került sor a Székesfehérvári Királyi Napok hangulatos ünnepélyes megnyitójára, ami a Fény utca kivilágításának felkapcsolásával párosult. Az utóbbi az augusztus 20-én záruló rendezvény valamennyi estjén III. Béla Árpád-házi király életének legfontosabb mozzanatait mutatta be egyidejűleg mintegy ezer négyzetméternyi épületfalon. A látogatók ismét megcsodálhatták a Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművész által tervezett királyi óriásbábokat is.

A hajdani Nagyboldogasszony Bazilika, azaz a magyar királyok koronázási templomának romjai fölé épített óriási alkalmi színpadon idén jubilált a Koronázási Szertartásjáték. A Középkori Romkertben – Nemzeti Emlékhelyen felállított 2500 fős nézőtér előtt nyaranta hiteles középkori források felhasználásával mutatják be a legendás magyar királyok életét, korát és megkoronázását. Szent István, Szent László,  Könyves Kálmán és II. Béla után e hétvégén III. Béla élete elevenedett meg meg több száz színész, táncos, harcművész, valamint újdonságként a Fővárosi Nagycirkusz akrobatái és légtornászai s közel öt méter magas óriásbábok közreműködésével, illetve a fény, a zene, a tánc, a hang és a kép eszközeivel. A III. Béla – az aranykos trónusán című közel másfél órás történetet Szikora János érdemes művész, a helyi Vörösmarty Színház Jászai Mari-díjas igazgató-rendezője állította színpadra, dramaturgja Matuz János, jelmeztervezője Kovács Yvette Alida, díszlettervezője Szendrényi Éva, zeneszerzője Szirtes Edina Mókus volt. A címszereplő királyt Hirtling István alakította. A további szerepekben Trokán Pétert, Trokán Nórát, Závodszky Noémit, Mihályi Győzőt, Blaskó Pétert, Sághy Tamást, Egyed Attilát és Lábodi Ádámot láthattuk viszont.

Ki is ült az aranykor trónusán? III. (Nagy) Béla lovagkirály (1148-1196) 24 éves uralkodása (1172–1196) során „világítótoronyként” emelkedett ki az európai és magyar középkor históriájából és kultúrtörténetéből. Az ő idejéből maradt fenn a legrégebbi összefüggő magyar nyelvemlékünknek számító Halotti beszéd és könyörgés, illetve a legrégibb magyar uralkodói jövedelemösszeírás. Kancelláriáján dolgozott a fennmaradt legrégibb magyar történeti munka, a Gesta Hunga(ro)rum szerzője, Anonymus. Õ használt először címert Magyarországon, a kelet-római császárok hatalmi jelvényét, a kettős keresztet, s ő avatta szentté I. László királyunkat. Létrehozta az első magyar közfürdőt, s Magyarországon ő veretett először olyan pénzt, amelyen Szűz Mária körirat és ábrázolás látható...

A Nemzeti Emlékhelyen felállított szabadtéri színpadon bemutatott királyliturgia során III. Béla koronázása és életének főbb állomásai jelentek meg. A lehető legautentikusabb helyszínen, hiszen István királyunk egykor a jelenlegi Nemzeti Emlékhelyen építtette fel a Nagyboldogasszony Bazilikát, amely a hajdani magyar királyok koronázási, esküvői és temetkezései szertartásainak volt a helyszíne, s ott található Szent István sírja is. A nemzet egyik történelmi fővárosának tehát különös jelentősége van a magyar történelmében. Az előadás harminc jelenetéből tíz az autentikus középkori szakrális liturgia elemeit tartalmazta, húsz pedig történelmi események alapján mutatta be az uralkodó életét és a társadalmi-emberi környezetet, amelyben uralkodott. Hangsúlyozva: „a hatalom egy halálkerék”, gondoljunk csak a sok túl fiatalon merénylet, „baleset” áldozatává vált magyar királyra!  

A grandiózus szertartásjátékban felelevenedett Mánuel bizánci császár udvara, ahol a későbbi uralkodó nevelkedett, továbbá betekintést nyerhettünk a trónért folytatott családi küzdelmekbe - Eufrozina anyakirályné ármánykodásaiba és III. Béla első felesége, Anna iránt bontakozó igaz szerelmébe, valamint  részesei lehettünk I. László király szentté avatásának, s megismerhettük Anonymust, a dicső krónikást... Útravalóul pedig magunkkal vihettük az Árpád-ház egyik legfényesebb királya által a szertartásjáték során mondottakat: az uralkodó igazából nem azáltal válik királlyá, hogy a fejére helyezik a koronát, hanem saját emberi-királyi erényei által.

Szikora János nagyszerű rendezésével a magyar emberek lelkében ismét felépítendő hajdani koronázási bazilika újabb alapköveit rakta le, erősítve egészséges azonosságtudatunkat. Akkor is, ha a játék díszlete ez alkalommal a bizánci hatást is jelezte és a III. Bélára jellemző kelet-nyugati egységet érzékeltette. Ugyanis egy görög-keleti kupola és a magyar korona egységéből létrejött, stilizált, kettős kupolarendszer határolta a játékteret, amelynek alaprajza a bizánci templomok alaprajzát követve nyolcszögű lett. A zenekar zenéje ugyancsak ötvözte a keleti, bizánci és a keresztény zenei hatásokat, hangsúlyozva: a Magyarországot felvirágoztató III. Béla a kelet-nyugati kapcsolatok terén egyfajta jelképpé vált.

Az idei Székesfehérvári Királyi Napok keretében egyebek mellett világklasszis előadók fellépéseivel valósult meg a Musica Sacra komolyzenei koncert, a Nemzetközi Néptáncfesztivál, a borrendek felvonulásával színesített Öreghegyi Mulatság és újdonságként a Népművészet Fesztivál. A könnyűzenei műsorok közül pedig érdemes kiemelni a többezres tömeg előtt megvalósult Zenevonat Szuperkoncertet, amely során a legendássá LGT zenekar örökzöld dalait két hajdani LGT-tag: Karácsony János és Solti János, továbbá Veres Mónika Nika, Heincz Gábor Biga és az Abrakazabra zenekar tolmácsolt, megemlékezve az egy évvel ezelőtt elhunyt LGT-s Somló Tamásról is.

A Koronázási Ünnepi Játékok belvárosi programjai során pedig hagyományőrző harcosok, óriásbábok, gólyalábasok, tűzzsonglőrök, varázslók és boszorkányok is szórakoztatták a nagyérdeműt. A különös időutazás részét képezte a vásári forgataggal és látogatók foglalkoztatásával párosuló, több napig működő középkori piac és a fáklyás esti városnézés is. A nemzetmegtartó gyökereink iránt érdeklődők megtekinthették Szent István szarkofágját, továbbá a fejereklye-tartóját, valamint az uralkodói csontmaradványokat őrző Osszáriumot, az Egyházmegyei Múzeumot, s akár a hitvesi szeretetről árulkodó Bory-várban is romantikázhattak. Székesfehérvár legjelentősebb kulturális fesztiválja ma 17 órakor Szent István szarkofágjánál énekes-zenés tiszteletadással és a Fehérvári királyok menetével – a Kárpát-medencei magyar néptáncosok zarándoklatával, valamint fél tízkor ünnepi tűzijátékkal zárul.