Időtlenség: Olbram Zoubek Komáromhoz fűződő kapcsolatának harmadik állomáshelyén – KÉPEKKEL
A komáromi PLATZ Galériában július 13-án a 2017-ben 91 évesen elhunyt legendás cseh szobrász- és grafikusművész, restaurátor, tanár, Olbram Zoubek Időtlenség című, nagyszabású kiállítása nyílt meg. Az augusztus 30-ig látható anyagot a lánya, Polana Bregantová, a szülei alkotásait kezelő Kmentová-Zoubek Alapítvány kuratóriumának elnöke és a tárlatkurátor Jakub Grec képzőművész-restaurátor mutatta be. Kiemelték az alkotó és családja Komáromhoz, illetve a galériatulajdonos Méhes házaspárhoz fűződő kapcsolatát.
A cseh fővárosban született és elhunyt, közben Prága díszpolgárává vált Olbram Zoubek (1926. április 21 - 2017. június 15.) neve különösképpen azáltal vált közismertté, hogy 1969 januárjában elkészítette Jan Palachnak, Csehszlovákia 1968-as évi szovjet megszállása mártírjának halotti maszkját. Majd 1988-ban aláírta a Néhány mondat elnevezésű petíciót, 1989 novemberében pedig a Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége akcióbizottságának tagjaként aktívan részt vett a prágai bársonyos forradalomban.
A kommunista diktatúra ellen évtizedeken át harcoló alkotó stílusára Alberto Giacometti svájci-olasz szobrász volt a legnagyobb hatással. Miután a vonatkozó pályázaton első helyezést értek el, két építésszel együtt, elkészítették a kommunizmus áldozatainak prágai emlékművét, amelyet a Petřín-hegy lábánál 2002-ben avattak fel. Értékes művei a prágai Nemzeti Galériába, a litomyšli vár állandó kiállítására, valamint állami és magángyűjteményekbe kerültek.
A magánéletéről röviden annyit: 1952-ben feleségül vette Eva Kmentová szobrászművészt, majd 1954-ben megszületett Polana lányuk,1956-ban pedig Jasan fiuk, aki később szintén szobrászművész lett. Miután 1980-ban meghalt az első felesége, 1981-ben összeházasodott Maria Edlmanovával, aki pedig az 1982-ben született Eva lánya édesanyja. További fontos életrajzi adatai a képgalériában találhatók meg.
A szombati megnyitó ünnepség elején Méhes Vilmos köszöntötte a jelenlevőket, köztük a csehországi vendégeket és Szvrcsek Anita színművészt, valamint két zenésztársát, Farkas Attilát Jr. és Lázók Richárdot. Előadásukban a későbbiekben a Játssz még! című örökzöldet (zene: Presser Gábor, szöveg: Sztevanovity Dusán), továbbá egy Weöres Sándor-vers, valamint egy jazz standard fúzióját élvezhette a hallgatóság. Hat órától Anita a PLATZ teraszán adott fergeteges önálló koncertet.
Előzőleg még az alkotó lánya, Polana Bregantová, a szülei alkotásait kezelő Kmentová-Zoubek Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte az édesapja és a Méhes család kapcsolatának kezdeteit. Elmondta, hogy Méhesék 2012-ben levelet írtak nekik azért, hogy megrendezhessék az édesapja szobrainak és domborműveinek nagyszabású kiállítását a komáromi Limes Galériában. A megnyitó nagyon jól sikerült, s ahhoz készült egy képes kiadvány is.
Ugyanabban az évben a Palatinus Társulás a neves művészt felkérte őt arra, hogy készítse el Comenius plasztikáját az Európa-udvarba. Két tervezetet készített: az első a tanító statikus, enyhén előredőlt alakját formázza meg, a másik egy mozgásban levő, drámai alakkal való próbálkozás volt. 2014. május 3-án, az akkor 88 éves alkotó részvételével, ünnepélyes keretek között leplezték le Comenius bronzplasztikáját.
„Tehát Olbram Zoubek ezen komáromi kiállítása a harmadik képzeletbeli állomáshelye a Komárom várossal kialakított kapcsolatában” – tudtuk meg a továbbiakban. Annak koncepcióját a kurátor, Jakub Grec ismertette. Tört magyarsággal kért elnézést azért, hogy mivel többet nem tud magyarul, ezért csehül üdvözölte a jelenlevőket.
Majd a humoros hangvételt sem mellőzve, a művész mondataival idézte fel a 2012-es évi Limes Galéria-beli kiállítást, amit nagy érdeklődés övezett a különös hangulatú, egykori katonatemplomban, s a Méhes családdal pedig kezdetét vette egy szép baráti kapcsolat. Végül köszönetet mondott mindazoknak, akik az újabb komáromi kiállítás megrendezésében közreműködtek, így a házigazdákon és Polana Bregantován kívül a szövegek fordítását végző L. Kovács Jiminek és a grafikai tervező J. Lammelnek, valamint a közreműködő művészeknek is.
Nos, a Barátok, Testek, Iphigénia című sorozatokon kívül a falakon helyet kaptak Zoubek életrajzi adatai és a Komáromhoz fűződött viszonyáról, valamint a sorozatai születéséről szóló sorok is. A művész első és utolsó domborművét 67 év választja el egymástól, de úgy tűnik, mintha közben nem telt volna el idő.
„Az Iphigénia-domborműsorozat 1985-ben készült, Euripidész tragédiáiból merít ihletet, egyben személyes metafora és reakció a normalizáció idején zajló nyomasztó életre. A Barátok-sorozatban megpróbálta megjeleníteni és megőrizni a számára közeli személyek emlékét. Nem leíró portrékról, hanem a jellemük visszaadása és a konkrét személlyel fennálló bensőséges kapcsolatának megjelenítése iránti igyekezetről van szó…”
A kiállítás augusztus 30-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óra között tart nyitva. A művek alapos szemrevételezésén kívül érdemes elgondolkodni a termekben olvasható mondatokon, idézeteken is: „Olbram Zoubek szobrász kiállított művei megtestesült gondolatok, elképzelések, emlékek, vallomások, tanúbizonyságok… Az idő képzeletbeli hiányában minden folyamatban van, és senki sem ment el/ nincs távozóban… A barátságok és az emlékek nem kézzel foghatóak, de ennek ellenére is formálnak minket. Velünk élnek, mi pedig velük… Álljunk meg az időtlenségben!”.