Időkapszula az ezeréves kövek között
A Csontos-Art Művészeti Kft. 2019-ben alakult, és az elmúlt évek folyamán dinamikusan fejlődött. A restaurálással foglalkozó céget a naszvadi gyökerekkel rendelkező ifjabb Csontos Attila kőszobrász-restaurátor alapította, de ez az a családi „manufaktúra”, ahol apa és fia együtt irányítja a vállalkozást. Az a fajta örökség, ahol az anyagmegmunkálás fortélyait apák adják át fiaiknak, ahol a korszerű működés nem tagadja meg a szakma hagyományait, ahol a tudást, a kapcsolatrendszert és a technológiát is örökül lehet hagyni az utódokra.
A Magyarországon aktív Csontos Attila a maga alig negyven évével még mindig fiatalnak számít a restaurátori szakmában. Kiemelkedő tehetsége, szakmai alázata és a kőrestaurálás iránt mutatkozó lankadatlan szenvedélye tette lehetővé, hogy a veszprémi várnegyed egy részének vezető restaurátorává váljon.
A veszprémi várnegyed felújítása 2020-ban kezdődött és várhatóan 2025-ig tart. A 2023-as év azonban több szempontból is fontos, egyrészt azért, mert Veszprém a Bakony-Balaton régióval együttesen viselte 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet, másrészt a várnegyed felújítása is mérföldkőhöz érkezett.
A Szent Mihály-főszékesegyház az első épületek közé tartozik a várnegyed épületegyütteséből, amelyet már átadtak a teljes belső és a külső felújítás után. Ennek kapcsán egy évvel ezelőtt, 2023 áprilisában a templom szentélyében lévő gótikus mérműves kőelem mögé befalazták az új, rézből készült időkapszulát a már meglévő kettő mellé. Dr. Udvardy György veszprémi érsek celebrálta az első szentmisét a megújult templomban, áldást kérve mindazokra, akiknek köszönhetően szépült meg a bazilika.
Ekkor helyezték el az időkapszulát, melynek befalazására a Csontos-Art Művészeti Kft. két vezetőjét, idősebb és ifjabb Csontos Attilát kérték fel.
Az eseményen megjelent Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, aki az üzeneteket rejtő henger elhelyezése kapcsán hangsúlyozta, hogy „nyomot hagyunk utódaink számára, bízva abban, hogy elismerik majd a befektetett munkát”. Veszprém polgármestere, Porga Gyula az időkapszulába elhelyezte az Európa Kulturális Fővárosa jelképét, azaz egy kitűzőt, Ovádi Péter a térség országgyűlési képviselője egy állatkerti emlékérmet, Takács Szabolcs főispán a vármegye járásokat és kormányablakokat jelölő térképét tette az emlékeinket hordozó hengerbe. Belekerült egy aktuális leírás az egyházi és társadalmi helyzetről, a templom felújításának fontosabb állomásairól, valamint egy-egy darab a bankjegyekből.
Dr. Udvardy György veszprémi érsek beszédében megemlítette a neoromán eklektikus székesegyház egyedi stílusát, „ahol az ősiség emelkedik ki, és több kor hozzátette a maga elgondolását.” Beszédében aláhúzta,
„az ősi bazilika jelleget, az ezer évet meghaladó egyházi jelenlétet akarjuk közel hozni és megjeleníteni úgy, hogy ezek a falak nem ezerévesek, de tartalmaznak ezeréves vagy azt meghaladó korú köveket.”
Csontos Attila a felújítás során kőrestaurátori kutatást is végzett, illetve restaurálta a templom kőelemeit, de ő végezte a neogót főoltár és az ülőfülkék kőelemeinek bontási munkálatait is. Cége újította fel a homlokzati díszítőelemeket, majd megtisztították az oszlopokat és a pillérlábazatokat, a kő anyagú könyöklőket, kiegészítették a mellékoltárok plasztikai hiányait és a belső műkő lábazatokat is.
A Szent Mihály-főszékesegyház ma már fogadja a hívőket, a várnegyed további részeiben azonban még folynak a munkálatok.
A veszprémi érsek zárásképpen hangsúlyozta, hogy „a kultúra megjelenítése mellett a székesegyház messze több mint egy régi templom. Számunkra mindig egy egységnek, az Isteni kinyilatkoztatásnak, az ember jövőjének a helye.”
Megjelent a Magyar Szövetség 2024/17. számában.
