Hun aranyak golyóálló vitrinben
Miskolcon először láthatják az érdeklődők a hun kincseket. A szegedi Móra Ferenc Múzeum - amely "kölcsönadta" erre a pár napra a leletegyüttest - alkalmanként kiállította a tárgyakat, de eddig nem volt olyan állandó kiállítás, ahol szerepeltek volna - közölte Pusztai Tamás múzeumigazgató az MTI-vel. Hangsúlyozta: a tárlat értéke felbecsülhetetlen, hiszen Közép-Európában ez a legjelentősebb hun kori kincslelet. Példaként említette: van benne egy olyan nyakperec, amely majd fél kilogramm súlyú, mindenképpen egy fejedelmi rangú személy birtokolhatta.
A nagyszéksósi tárlat anyaga pénteken rendőri felvezetéssel érkezett a miskolci múzeum központi épületébe. A Herman Ottó Múzeum képtárában helyezték el hun aranyakat, amely "csalétek" is, az volt a cél, hogy a hunok hagyatékára kíváncsi emberek megnézik a képtárat is, hiszen a miskolci képtár a Nemzeti Galéria után a legnagyobb, leggazdagabb gyűjtemény. A XVII. századtól egészen a XX. századig felöleli a magyar festészetet.
Összességében - Szegeden, illetve a Nemzeti Múzeumban is vannak tárgyak a nagyszéksósi leletből. 32 tételt hoztak el Miskolcra. Ez a 32 tétel gyakorlatilag reprezentálja azokat az eszközöket, amelyeket a halotti áldozat kaphatott, és a temetéssel a földbe helyeztek.
A lelet története az, hogy a nyolcvan évvel ezelőtti szegedi tanyákon egy hajdanvolt hun nagyfejedelem hagyatékának apróbb és nagyobb tárgyait iskolás gyerekek sült tökre cserélték, múzeumi szakemberek hírüket sem hallották. A nagyszéksósi fejedelmi leletegyüttes legnagyobb tárgya csupán 1926-ban került múzeumba, a lelőhelyet előbb Móra Ferenc, majd 1934-ben Cs. Sebestyén Károly "ásta meg". Ekkor került elő az a csaknem kétszáz aranytárgy, amelyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őriznek. A lelet a szakemberek szerint egy halotti áldozat, úgynevezett máglyalelet, az Attila hun uralkodó előtti nagyfejedelmek egyikétől származik.
