Határon túli árvák adják elő az István, a királyt Budapesten
BUDAPEST. Határon túli árva és nehéz sorsú gyerekek adják elő az István, a király című rockoperát szombaton a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán.
Az eseményt beharangozó hétfői sajtótájékoztatón az előadás főszervezője, Szűcs Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkésze, a budapest-széphalmi Jézus Szíve-templom plébánosa elmondta, hogy a rockoperában szereplő kétszáz gyerek kárpátaljai, székely- és csángóföldi, valamint vajdasági gyermekotthonokból érkezett.
A rendezvényen felajánlott adományokból ezeket a gyermekotthonokat szeretnék támogatni - tette hozzá Szűcs Balázs, kiemelve, hogy az ukrajnai konfliktus miatt különösen fontos számukra a kárpátaljai Szent Mihály Gyermekotthon megsegítése.
A főszervező hangsúlyozta: az előadással azt szeretnék megmutatni - mind a szereplőknek, mind pedig a közönségnek -, hogy ezek a gyerekek értékesek, ők a "remény jelei".
Az előadást kéthetes tábor előzi meg sok közös programmal és próbával. Mint ahogy az egyetemi lelkész elmondta, nyolc éve táboroztatnak nyaranta több száz határon túli gyermeket. Ezekben a táborokban a gyerekek táncolnak, énekelnek, megmutatják saját értékeiket. Ennek kapcsán fogalmazódott meg a tábor szervezőiben a gondolat, hogy a gyerekek egy fesztivál keretében adják elő produkcióikat.
2012-ben szervezték meg az első fesztivált A Remény kis emberei címmel. A 2013-as fesztivál után döntöttek úgy, hogy továbblépnek, és közösen, "közösségként" állnak színpadra.
Szűcs Balázs elárulta, hogy a produkciót a későbbiekben szeretnék elvinni Kárpátaljára, Székelyföldre és a Vajdaságba is.
Cságoly Kristóf, a darab rendezője elmondta, munkája során arra törekedett, hogy ne egy individualista koncepciót valósítson meg, mert ennek az előadásnak éppen az a lényege, hogy a szereplők önmagukat adják, nem pedig eljátszanak egy szerepet. "Bármilyen koncepciónál fontosabbak azok a sorsok, amelyeket ezek a fiatalok megjelenítenek" - hangoztatta.
Szádeczky-Kardos Csilla koreográfus kiemelte, fontos volt neki, hogy az előadásban megjelenjenek azoknak a vidékeknek a hagyományos táncai, ahonnan a gyerekek érkeztek. Ezért szerepel a koreográfiában széki legényes tánc, cigány botos tánc és moldvai táncok is.
A rendezvényen felajánlott adományokból ezeket a gyermekotthonokat szeretnék támogatni - tette hozzá Szűcs Balázs, kiemelve, hogy az ukrajnai konfliktus miatt különösen fontos számukra a kárpátaljai Szent Mihály Gyermekotthon megsegítése.
A főszervező hangsúlyozta: az előadással azt szeretnék megmutatni - mind a szereplőknek, mind pedig a közönségnek -, hogy ezek a gyerekek értékesek, ők a "remény jelei".
Az előadást kéthetes tábor előzi meg sok közös programmal és próbával. Mint ahogy az egyetemi lelkész elmondta, nyolc éve táboroztatnak nyaranta több száz határon túli gyermeket. Ezekben a táborokban a gyerekek táncolnak, énekelnek, megmutatják saját értékeiket. Ennek kapcsán fogalmazódott meg a tábor szervezőiben a gondolat, hogy a gyerekek egy fesztivál keretében adják elő produkcióikat.
2012-ben szervezték meg az első fesztivált A Remény kis emberei címmel. A 2013-as fesztivál után döntöttek úgy, hogy továbblépnek, és közösen, "közösségként" állnak színpadra.
Szűcs Balázs elárulta, hogy a produkciót a későbbiekben szeretnék elvinni Kárpátaljára, Székelyföldre és a Vajdaságba is.
Cságoly Kristóf, a darab rendezője elmondta, munkája során arra törekedett, hogy ne egy individualista koncepciót valósítson meg, mert ennek az előadásnak éppen az a lényege, hogy a szereplők önmagukat adják, nem pedig eljátszanak egy szerepet. "Bármilyen koncepciónál fontosabbak azok a sorsok, amelyeket ezek a fiatalok megjelenítenek" - hangoztatta.
Szádeczky-Kardos Csilla koreográfus kiemelte, fontos volt neki, hogy az előadásban megjelenjenek azoknak a vidékeknek a hagyományos táncai, ahonnan a gyerekek érkeztek. Ezért szerepel a koreográfiában széki legényes tánc, cigány botos tánc és moldvai táncok is.
Forrás
MTI
