Győri kinccsel Komáromon át, az újraálmodott Rómába - KÉPEKKEL
Örvendetes a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ és a Csemadok Komáromi Városi Szervezete közti együttműködés, amelynek e hetekben több gyümölcsét is élvezhetik a komáromi tárlatlátogatók. Elsőként január 13-án a Marianum Egyházi Iskolaközpont aulájában nyílt meg Az újraálmodott Róma – a győri corvina című kiállítás, amely az egykor Mátyás király könyvtárát gazdagító győri corvina segítségével hirdeti az antikvitás, valamint az itáliai és magyar reneszánsz csodálatos örökségét. Továbbá az aula két oldalán helyet kapott képek segítségével az „Örök Város” évszázadokkal ezelőtti és jelenlegi szépségeit is láttatja.
A Király püspök utcai helyszínen egy hónapig megtekinthető tárlat hétfői megnyitóján Madarász Róbert, a Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója köszöntötte Kiss Tamást, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ könyvtárának vezetőjét, valamint a két intézmény között szívesen közvetített Stubendek Lászlót, a Csemadok Komáromi Városi Szervezetének elnökét és nem utolsó sorban Stubendek Istvánt, a „Marianum” alapító direktorát. Megtudtuk: az ingyenes, nyilvános kiállításon szívesen látják a külső érdeklődőket, így további iskolák diákcsoportjait is, akiktől azonban előzetes időpont-egyeztetést kérnek.
Majd átadta a szót a győri vendégnek, aki egy témábavágó, kisfilmet is magával hozott, melyet a tanulók majd a tárlattal együtt a történelem és magyar irodalom órák keretében nézhetnek meg. Kiss Tamás egyebek mellett elmondta, hogy Az újraálmodott Róma – a győri corvina című anyagot 2017-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készítették, s azóta Magyarország-szerte vándorolt. A Felvidéken először a Marianumba érkezett, ám érdeklődés esetén azt további itteni oktatási, kulturális intézményeknek is szívesen kölcsönadják.
Megtudtuk, hogy az itáliai történész, Flavius Blondus (1392 – 1463) IV. Jenő pápa titkáraként írta meg a Roma Instaurata (Az újraálmodott Róma) című művét, amely az „Örök Város” romjait bemutató első rendszerezett és alaposan dokumetált munka.
A pápai felkérés annak volt köszönhető, hogy a 15. század elején Itália-szerte beindult ásatások (Pompei, Herculeanum) sokakat az ókor megismerésére sarkalltak. Zarándokok árasztották el az elhanyagolt állapotú római romokat, a korabeli nagy építkezések során pedig a régi épületek és romok kőanyagát használták fel, eltüntetve a föld színéről az ókor épített örökségét. Egy esetleges feltárás előkészítéseként szükségessé vált számba venni Róma antik emlékeit.
Flavius Blondus mester Leon Baptista Alberti építésszel együtt térképezte fel az ókori romokat, középületeket, szobrokat, szentélyeket és emlékműveket, azok funkcióját is megmagyarázva. Majd e munka eredményeként három könyv látott napvilágot: a Roma instaurata (1440-63), a Roma triumphans (1456-60) és az Italia instaurata (1456-60). melyek a római régészet alapköveinek tekinthetők.
Blondus halála után fiai nyomtatásban adták ki apjuk hagyatékát: az először 1471-ben jelent meg Velencében, 62 levélen. E latin kódex az európai kultúrtörténet egyik különlegessége, melyben a szerző összeköti az európai kultúra csomópontjait az ókori gyökerektől kezdve, a saját, reneszánszban megújuló korával.
Annak megjelenése hatással volt a magyarországi kultúrára is. Mivel a szerző pápai titkári hivatala a Szent Péter Bazilika szomszédságában levő magyar intézmények mellett volt, a kutatók úgy vélik, hogy szoros kapcsolat lehetett azok között. Mátyás király az ókori Róma rajongója és a kódexek szenvedélyes gyűjtőjeként megrendelte Blondus művét. A humanista királyunk számára készült könyv a lapszélen Vitéz János esztergomi érsek kézírásos bejegyzéseit tartalmazza, ami arra utal, hogy a tudós főpapunk is alaposan tanulmányozta a kötetet.
Mint hallhattuk: a Mátyás király értékes könyvtárába bekerült Roma instaurata egyetlen fennmaradt kéziratos példánya (!), a győri corvina olyan mű, amely nem csak elérte a kor legmagasabb európai színvonalát, hanem a maga nemében egyedülálló volt az Alpoktól északra. Annak díszes iniciáléi és a Mátyás király címerével ellátott fehér borító 1467-ben Firenzében készült, másolója Petrus Cennius, a jelentős műveltséggel bíró, ottani könyvmásoló és címfestő volt. Főként az izsai Leányvár, volt római erőd közelében élőknek illik minderről tudniuk, s további új ismeretekkel is gazdagodhatnak a kiállításon.
Végül a vendégek a Ma7 portálnak elárulták, hogy a január 21-én, a magyar kultúra napja alkalmából a helyi Kossuth téri Csemadok-székházban nyílik meg a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ Szent László király életét bemutató kiállítása, februárban pedig a Szent András Bazilika emeleti oratóriumában egy harmadik anyagot tárnak az itteni látogatók elé, de annak tematikája egyelőre maradjon meglepetés!
