Gyökeres változások várnak az oktatásügyre

A 8 fejezetre osztott dokumentum a regionális oktatásügyben, a felsőoktatásban, a tudományok és a kutatás terén is változtatásokat eredményez. Martina Lubyová oktatásügyi miniszter az elkövetkező napokban kellene, hogy tájékoztasson arról, hogy milyen sorrendben kerülnek végrehajtásra a reformok. A 260 oldalas anyagon egy éven keresztül dolgoztak annak szerzői. A legtöbb változás az alap-, illetve a középiskolákat érinti majd. A legalapvetőbb módosítások közé tartozik a tankötelezettség 11 évre történő meghosszabbítása, ami egy évvel több, mint ma. A tankötelezettség 5 éves kortól 16 éves korig tartana. „Az 5 éves gyermekek képzése elsősorban óvodákban vagy otthoni környezetben történne“ – pontosítják a szerzők, akik a nulladik évfolyam bevezetését is fontolgatják az alapiskolák esetében.

„Elsősorban annak szándékáról van szó, hogy a külföldön is bevett gyakorlatnak megfelelően a gyermekek megtapasztalják, milyen a közösségi lét, csapatban sajátítsák el a vonatkozó szokásokat“ – magyarázta Jana Lednická, a pozsonyi Pedagógiai és Pszichológiai Tanácsadó Központ (CPPPaP) igazgatója. Szerinte ennek elsősorban a kelet-szlovákiai gyermekek látják majd hasznát. „Az otthoni környezetben történő oktatás erősítése is elnyerte a tetszésemet, azaz, hogy megadjuk az esélyt a szülőnek a választásra“ – tette hozzá az igazgatónő.

Elit iskolákká tennék a gimnáziumokat

A reform egyik célja visszaadni a gimnáziumoknak az elit iskolák hitelét. Ezt a gimnáziumi diáklétszám fokozatos csökkentésével kívánják elérni, ami egyes iskolák megszűnéséhez vezethet. Elképzelésük szerint gimnáziumba évente csupán a diákok 15 százaléka kerülhetne be. Csak összehasonlításként, az idén 239 gimnázium összesen 11 636 diákot vett fel, ami a 2001-ben született korosztály 23 százaléknak felel meg.

A nyolcéves gimnáziumok diáklétszámát is csökkentenék. Régiónként az ilyen típusú középiskolákba felvételt nyerő gyermekek aránya nem szabadna, hogy meghaladja az 5-10 százalékot. A felső határ szabása komolyan érintené Besztercebánya megyét, ahol tavaly 960 elsős ült be valamely nyolcéves gimnázium iskolapadjába, ami a 2006-ban született korosztály csaknem 20 százaléka.

A gimnáziumokat érintő módosítások a középiskolai oktatást kezében tartó megyei önkormányzatok alkotta falba ütközhet. Így például Pozsony megyében máris ellenvetést váltott ki a tervezet. „Minden egyes diáknak jogában áll szabadon megválasztania, hogy hol kíván továbbtanulni, ha teljesítette a követelményeket“ – hangsúlyozta Pozsony megye szóvivője, Lucia Forman.

A fővárosban az idei tanévben több mint 1100 elsős gimnazista kezdte meg tanulmányait. Az első évfolyamok megnyitásához a megye adta beleegyezését. Forman elmondta, hogy az első évfolyamok létszámának meghatározásánál az általános és a szakirányú képzés arányát vették figyelembe. „Ez a Regionális oktatás-nevelési 2013-2018 közötti időszakra vonatkozó stratégiában kerül meghatározásra. Az arány 30 százalék általános és 70 százalék szakirányú képzés“ – fűzte hozzá da szóvivő.

Kevesebben ismételnének osztályt

A legnagyobb vita a rossz előmenetel esetén évfolyam megismétlését érintő intézkedést övezi. A reform ugyanis ezt elkerülné, s helyette azt javasolja, hogy az iskola csak az olyan szélsőséges esetekben nyúljon ehhez a megoldáshoz, mint például amilyennek az egészségügyi problémák, a tananyag a pedagógusok vagy iskolai pszichológusok közbenjárása ellenére történő elsajátításának teljes csődje jelent. Azonban itt is csak meghatározott ideig tartanák az adott diákot a megismételni szükséges évfolyamban. „Ilyen esetekben az lesz a fontos, hogy a gyermek csak eredményei az adott területen történő javulásához szükséges időt töltsön el a megismételt évfolyamban, például egy specializált osztályban“ – áll a dokumentumban, amely szerint csak kirívó esetekben lenne szó a teljes évfolyam megismétléséről. A középiskolai tanárok azonban mindezt nem tartják elképzelhetőnek. „Az a diák, akinek gondja támad valamely tantárggyal, az év végén rendszerint elhagyja az iskolát“ – mutatott rá Jozef Škorupa, a Liptószentmiklósi Michal Miloslav Hodža Gimnázium igazgatója.

Több gyakorlati szakember a főiskolákon

A főiskolák sem maradnak változtatásoktól mentesek. A felsőoktatásban több gyakorlati szakembernek kellene dolgoznia, legyen szó bár csak rövidebb időszakokról. Éppen ezért az oktatásügyi tárca átértékelni javasolja a docens és professzor címek szükségességét. A tervek szerint a választható szakirányok száma a jelenlegi 370-ről, 40-re csökkenne.

A Tanuló Szlovákia oktatásügyi reform előbb a parlamenti szakbizottság asztalára kerül. Az oktatásügyi tárca ezt követően elkészíti Nemzeti nevelés és oktatásfejlesztési programját (NPRVaV), amelyet aztán részleges akciótervek révén iktatnak majd be a gyakorlatba. Az első ilyen akcióterv a tervek szerint a 2018/2019-es tanévre készül el.

Végezetül, íme a regionális oktatásügyet és a felsőoktatást érintő legfontosabb változtatások és reformok:

Alap- és középiskolák

• A tankötelezettség egy évvel történő meghosszabbítása. A diákok így 11 évig fogják kötelezően látogatni az iskolát, miközben a tankötelezettség 5 éves korukban kezdődik majd meg. Ebből egy évet az iskolai előkészítő, vagyis az óvodalátogatás, 9 évfolyamot az alapiskolai képzés, míg egy évfolyamot a középiskola látogatása tesz majd ki.

• A szaktárca személyre szabott ösztöndíjakat biztosít majd a tehetséges alap- és középiskolások számára. A pénzösszeget a diákoknak vagy törvényes képviselőjüknek fizetik majd ki, miközben az összeget célirányos szakirodalom vásárláshoz, oktatási programokon való részvételhez vagy szakkörök látogatásához kötik majd.

• Nő az oktatás rugalmassága. Lehetőség nyílik majd az otthoni oktatásra az alsó tagozatos diákok számára. A gyermekeket szüleik vagy a kirendelt tanár oktathatná.

• Az óvodai pedagógusoktól legalább alapszintű felsőfokú végzettséget követelnek majd meg, miközben jelenleg a középiskolai végzettség is elegendő.

• A gimnáziumokat csak a legjobban teljesítő alapiskolás diákok egy szűk csoportja látogathatná, ami nagyjából az adott korosztály 10-15 százalékát jelentené. A nyolcéves gimnáziumok diáklétszámát is csökkentenék, hogy egyetlen régióban vagy városban sem haladhassa meg arányuk az adott korosztály 5-10 százalékát.

• Az iskoláknak lehetőséget adnának az órák hosszának variálására, valamint a tanterv alakítására.

• Lehetőség nyílna az integrált képzésre, azaz az olyan órák együttes oktatására, amelyek több tekintetben is összefüggésben állnak egymással. Ez azt jelentené a gyakorlatban, hogy a tanár például egy adott órán belül vehetné át a történelem, a politikai földrajz vagy a társadalomismeret egy adott fejezetét.

• Több manuális, műszaki, művészeti vagy éppen mozgástevékenység kerülne be az alap- és középiskolák délelőtti oktatásába. Többé nem kellene választani etika és a hittan között. A jövőben az etika kötelező tantárggyá lenne, míg a hittan a választható tantárgyak sorába kerülne.

• Az iskolák maguk választhatnák meg a felhasznált tankönyveket és taneszközöket.

• Jegyek osztogatása helyett a leíró jellegű értékelés kerülne előtérbe.

•Átértékelésre kerülne a kötelező érettségi tantárgyak sora. Az érettségi vizsga részeként egy hosszú távú munka, projekt megvédése is megjelenne.

• A duális képzésben eltöltött 3 és fél éves tanulmány kerül bevezetésre, ami fél éves lehetőséget biztosít majd a diákoknak arra, hogy nagyobb szakmai gyakorlatra tegyenek szert, illetve ilyen formában kárpótolják az adott céget a képzésére fordított költségekért.

Felsőoktatás

• A választható szakirányok száma a jelenleg létező több mint 370-ről 40-re csökkenne.

• A doktoranduszi tanulmányokat egyszerűbb módon is megvalósíthatnák a felsőoktatási intézmények falain kívül, például a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) egy intézetében.

• A docensek és professzorok álláshelyének betöltését nem kötnék címhez, miáltal olyan magasan szakképzett hazai és külföldi gyakorlati szakemberek előtt nyílna meg az ajtó, aki bár átadnák tapasztalataikat, tudásukat, de nem rendelkeznek a megkövetelt titulussal.

• Két részre osztódhatna a jelenlegi oktatásügyi tárca, mégpedig oktatási, ifjúsági és sportért felelős minisztériumra, illetve felsőoktatási, tudományos és kutatási tárcára.

• Szigorodnának a pedagógiai karok majdani hallgatóival szemben támasztott előfeltételek, illetve igényesebbé válna a jövőbeli pedagógusok oktatása.

Tanárok és alkalmazottak

• A pedagógiai és szakmai alkalmazottak bére el fogja érni mindazon többi foglalkozás átlagbérének 80 százalékát, amelyek egyazon végzettségi szintet követelnek meg. Ugyanezen elv mentén emelik majd meg a tanárok kezdő fizetését.

• A nem pedagógiai alkalmazottak bére is emelkedne. A legalacsonyabb tarifaosztály minimum az aktuális minimálbér szintjén fog mozogni.

• A tanárok meghatározott számú ledolgozott évet követően részben fizetett szabadságra válnának jogosulttá, amelyet egyéb iskoláknál, cégeknél végzett szakmai gyakorlatra vagy projektekben való részvételre meríthetnének.