Fohászkodó Üdvözítő
Reisinger János irodalomtörténész egészen kíváló előadó. Mivel 30 éve járja a magyarok lakta területeket, vetített képes előadásait sokan ismerik. Bár elsősorban irodalmár, de manapság a versek nem érdekelnek senkit – állítja –, ezért a bibliai vonatkozású képek magyarázatával érkezett Királyhelmecre. Összesen öt alkalommal járt a bodrogközi városban az elmúlt félévben, egy-egy előadást szentelt Munkácsy Mihály trilógiájának: a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a Golgota című képeknek, valamint bemutatta Csontváry Fohászkodó Üdvözítőjét és Zichy Mihály döbbenetes alkotását, A Démon fegyverei címűt, bizonyítva, hogy egy vásznon keresztül a festő mennyi mindent tud üzenni az embereknek. Nos, lássuk, mit tudhattunk meg Csontváryról és Krisztust ábrázoló alkotásáról!
Reisinger őt tartja a legnagyobb magyar festőnek, bár életében egyetlen festményt sem adott el. Igaz, ma már óriási összegeket kérnek alkotásaiért, nem volt családos ember, jártas volt a világvallásokban és a misztikában, az elesettek ábrázolójaként tartják számon. Picasso is nagy festőként ítélte. Csontváry eddig ismert alkotásai között egyetlen világraszóló Krisztus-ábrázolás létezik, a már említett Fohászkodó Üdvözítő című.
1903-ban festette, élete legeseménydúsabb esztendejében, amikor a világ számtalan pontjára sikerült eljutnia.
Karácsonykor Betlehemben járva festette az alkotást, amelybe egész élettapasztalatát sikerült belesűrítenie. A festmény kis méretű, mindössze 100x82 cm, s méreténél fogva könnyen be tudta csomagolni, majd hazatérve azt elhelyezte a gyógyszertár padlásán. Hogy milyen céllal, azt nem tudjuk. Lehet, hogy elégedetlen volt vele? Lehet, hogy javítani akart még rajta? A lényeg az, hogy így sikerült megmenekülnie a festménynek az enyészettől!
Akik alaposan megfigyelik a festmény minden részletét, azokban számtalan kérdés felmerül. Miért van a festmény bal oldalán Mózes? Miért áll a kép közepén Jézus hosszúra nyújtott ujjaival? Miért fehér és vörös a ruhája, illetve mire utal egy kék zsinór a végén fonatot képezve? Miért fohászkodik az Üdvözítő? Miért menekül előle a tömeg? Miért szerepel a kép jobb sarkában egy templom, és miért nincsenek benne a hívő emberek? Miért hagyja el azt egy fehér galamb? Miért gomolyog sötét felhő a templom hátterében? Ki áll legközelebb az Üdvözítőhöz, és mit jelképez a sírkőlap? Vajon miért nyúlik az egekig egy hatalmas mandulafenyő? Miért üres a kép bal széle?
A kérdésekre adott válaszok visznek bennünket közelebb a kép üzenetéhez.
Nos, az alkotás nem Jézus életének, hanem küldetésének összefoglalása. Mózes pedig az Ószövetség egyik legjelentősebb egyénisége. Amit Isten kinyilatkoztatott Mózesnek az ember életének alapszabályaival kapcsolatosan (Tízparancsolat), azt jött a valóságban bemutatni Jézus. Vagyis az Ó- és Újszövetség összetartozik. A Mózes mögötti modern épületek és emberek a régi és új eszmények együttélését sugallják.
A mértani középpontban álló Jézuson az ég kékjéből fehérbe olvadó szín folytatódik ruháján, amelyre vörös köntöst öltött. A tisztaság és a lelkesültség színei ezek, a kék fonat pedig a békére utal. Égre mutató ujjai azt tükrözik, ő is csak az Atya segítségével élhetett tökéletes életet. Azért fohászkodik, hogy továbbra se hagyja el őt az Úr.
Feszültséggel teli a kép jobb alsó részében ábrázolt tömeg menekülése.
A tömegnek nem az igazság, a szeretet, a békesség kell, hanem a pénz és az étel, azaz a fizikai szükségletek kielégítése. Furcsa az a tömeg is, amely a jobb felső sarokban ábrázolt templomba tart. A vallásos társaság vajon miért nincs már a kivilágított templomban? És a három oszlopra erősített bálványállat mit keres a templom közelében? Talán utalás ez mindarra, ami a IV. századtól kezdődően jellemezte a Róma központú hatalmi gépezetet. Ha nincs Martell Károly, Európa akár iszlám földrész is lehetett volna a VIII. századtól.
És kik képezik a harmadik csoportot? Két személy és három tárgy. A hatalmivá váló kereszténység üldözte a Bibliát, meggátolta a nemzeti nyelvekre történő lefordítását, és csak „gyászruhába öltözve“ végezte feladatát.
Ezért a két tanúbizonyság borul a sírlapra, hiszen az Ó- és Újszövetség szervesen együtt hirdeti Isten értünk végzett munkáját és Jézus áldozatát. Egyedül ez utóbbiban van az erő, amely a vágyakozó embert új élettel képes megajándékozni. Ezt jelképezi a mandulafa. Jézus bal karja fölött emelkedik egy vízkút, mert ő nemcsak az élet kenyerének, hanem az élet vizének is nevezte tanításait.
Az emberek előtt ma három út áll: választhatják a tömegek útját, amelynek középpontjában az anyagiasság áll, de a hagyományokon és szokásokon alapuló vallásosság útját is, amelyek mára a politikai rendszerek támogatását élvezik. Van azonban egy harmadik lehetőség is, amely a Megváltó áldozatáig vezet bennünket, ezáltal a megtérés útját egyengetve, melyen mindig új élet növekszik az ég felé. Az égbe nyúló fa tehát a megtért emberek jelképe.
Reisinger János előadásain egyre több és több új arc jelenik meg. Olyanok is kíváncsiak rá, akik egyáltalán nem szoktak részt venni közösségi eseményeken. Valószínűleg azért jönnek, mert érzik, sokat jelent számukra mindaz, ami egy-egy alkalommal elhangzik. Az emberek kiéheztek az új információkra, a jó előadóra, arra, hogy olyasmivel töltődjenek fel, ami megsimogatja a lelküket.
