Feszty Árpád nyomában

A Feszty Árpádhoz  köthető emlékhelyek egy része romokban áll, egy másik része pedig – a családnak és a Feszty-hagyaték tisztelőinek hála – újra a kultúra és a művelődés céljait szolgálja.

Feszty Árpád emlékirataiban gyakran ír szülőföldjéről, a mai Szlovákia területén fekvő Ógyalláról, Kingyesről és Révkomáromról. Nem élte már meg Trianont, így szabadon járhatott-kelhetett, amikor egy kis lelki nyugalomra, vagy alkotói csendre vágyott. Halálának 100. évfordulója alkalmából a révkomáromi Duna Menti Múzeum kiállítással tiszteleg a kiváló festőművész emlékének.

"Egy neves művész halálának a centenáriuma, és főképpen az a tény, hogy ez a művész, Feszty Árpád festőművész a mi régiónkból származik, arra késztetett bennünket, hogy mi is a magunk módján, és a magunk lehetőségei szerint megemlékezzünk róla" - nyilatkozta Gaál Ida, a Duna menti Múzeum művészettörténésze.

A festőművész Feszty Árpád 1856-ban született a Révkomáromtól alig több mint 10 km-re fekvő Ógyallán. A Feszty család 1861-től élt ebben a kúriában, ma a leszármazottak, s azok hozzátartozói lakják. A helyi köztemetőben mindig van friss virág a sírboltnál, s megemlékezéseket is tartanak a ma élő Fesztyek, valamint a büszke ógyallaiak.

"Emlékszem, hogy nagyapám, a régi bútorokból elővette a vaskos dossziékat, amiben minden fiúról – nemcsak Feszty Árpádról, hanem Feszty Gyuláról, Feszty Lajosról... egy vaskos dosszié volt régi iratokkal, mindenféle érdekes tárgyi bizonyítékokkal" - mondta Feszty Dániel, a festőművész oldalági leszármazottja.

Merthogy a nyolc Feszty-testvér közül az egyik miatt sem kellett szégyenkezni: neves építészeket, jogászokat, katonatiszteket neveltek fel a szülők. Feszty Dániel dédapja például az a Feszty Béla, aki jogászként a magyar Országgyűlés képviselője volt. Most mégis Árpád csillaga ragyog a legfényesebben. Ihletért és szeretetért sokszor járt haza a Bajza utca zajos forgatagából – sőt, a helyiekről mintázta a Feszty-körkép főhőseinek alakjait is.

"A súlypont Feszty Árpád idejében Ógyallán és Kingyesen volt, a kastélyban, és a műtermében. Ama bizonyos műteremben, ahol annyi prominens emberünk járt a XIX. század végén, a XX. század elején. Feszty el-eltűnt Pest-Budáról, ide jött, s látogatták őt a barátai is, a XIX. század második felének írói, költői, művészei. Jankovicstól kezdve, ama ma élő Jankovics Marcell nagyapjától kezdve Pósán és Gárdonyin keresztül egészen Bródyig" - idézte fel a múltat Katona István, Martoson élő néprajzkutató.

A kingyespusztai műterem,- mely a XX. században zöldségraktárként működött hosszú éveken át – az enyészeté. A mai Feszty Árpád Művelődési Parkot azonban Katona István megmentette. A Fesztyek birtoka, földbirtokai Martoson és környékén voltak. Itt tartották pünkösdi ünnepségeiket, majálisaikat, mígnem a birtokot elkobozták, s szemétlerakó helyet, hulladéktároló udvart létesítettek itt. Katona István bérbe vette a telepet, melynek egykori dicső múltjára akkor már csak a terebélyes nyárfák emlékeztettek. Kitisztította a parkot, most rendezvények színtere. 15 éve működik, s évente 10-12 ezer látogatót fogad.

A Feszty-körkép főszereplőinek alakját is a martosi emberekről mintázta a festőművész, aki Az én parasztjaim címet viselő egyetlen novelláskötetében tisztelettel ír a helyi virtusról. A martosi Bazsó Lídia például a fejedelemasszony a képen, s csodaszép lány volt, aki kifejezetten rajongott a sármos művészért. A Felvidéken tehát halhatatlan Feszty Árpád neve és emléke. A történetekből nem lehet kifogyni, érdemes tehát megtekinteni a munkásságát felidéző kiállítást a révkomáromi Duna Menti Múzeumban, noha ez csak egy kis szeletét mutatja be a sokoldalú, kiváló festőművész munkásságának és életének.

A révkomáromi kiállítás nem életművet mutat be, ugyanakkor a családtagok és magángyűjtők jóvoltából számos személyes tárgy is megtekinthető itt. Vannak itt vázlatrajzok és tanulmányképek is, s Feszty egykori mestere, Palinay György alkotásai is megtekinthetőek. Õ volt a család „házifestője“ - nyarakat töltött Ógyallán. Feszty Árpád még gyermekként figyelte őt ámulattal, s emlékirataiban gyakran megemlíti: Palinay tette őt festővé, ráadásul az egyik legkiemelkedőbb magyar festővé!

"A maga korában őt egy nagyon népszerű és jeles művésznek tartották. Legszívesebben  történelmi témájú képeket festett, s természetesen a körkép a legismertebb, de az a baj, hogy sokan manapság már csak a körkép révén ismerik a nevét, s a többi alkotása valahogy a feledésbe merült" - mondta Gaál Ida. A révkomáromi emlékkiállításnak is az az egyik célja, hogy minél többen megismerjék ezt a rendkívül gazdag és értékes életpályát.