Feszty Árpád Képzőművészeti Tábor - rajz, duda, fafaragás jegyében

 A sajátos hangulatú Feszty Park igazgatója, Katona István elöljáróban nagy álma megvalósítását ecsetelte portálunknak.

"A mai Feszty Park területe az 1948-as államosításig a Feszty család tulajdonában volt. Azután itt hozták létre Martos központi szemétlerakatát, ezzel szörnyű állapotot teremtve. Majd 1996-97-ben építtettem fel a Feszty Parkot a hozzávetőleg 2 500 férőhelyes Turul-amfiteátrummal, a lakható jurtákkal, kemencével, közösségi és szociális helyiségekkel együtt, az organikus építészet elemeit alkalmazva. Piroska néni, akik 1936-ban jött ide férjhez Feszty Istvánhoz, elmesélte, hogy az ő lánykorában hogyan is nézett ki ez a környék. Köztudott, hogy Feszty Árpádnak itt, Kingyesen volt a műterme, ahol „A magyarok bejövetele" című körképét is festette, és a XIX. század végén kora jeles egyéniségeit, Benczúr Gyulát, Jókai Mórt, Jászai Marit, Baross Gábort is gyakran vendégül látta Martoson. Piroska néni elmondása alapján és a jelenkor igényeihez igazodva alakult ki ez a művelődési park, ahová bevezettettem a villanyáramot, és a vezetékes ivóvizet. Sok munka és anyagi ráfordítás után 2000-ben megnyílt a Feszty Park, s azóta számos nagyszabású és kisebb, decens rendezvénynek adott-ad otthont, amelyeken néhány nap alatt több ezer vagy több tucat érdeklődő fordul meg. Például a „Feszty-tábor“ után augusztusban néptánctábort rendezünk, majd augusztus 20-a táján ismét lesz Művészetes mARTos, tehát nyári programokból nálunk nincs hiány! Mindezek megvalósításához igyekszünk pályázati forrásokat is szerezni. Aztán a költöző madarakkal együtt minden szeptember végén mi is bezárjuk a Feszty Park kapuját“ -- mondta Katona István.

A házigazdától azt is megtudtam, hogy a hétfőtől tartó „Feszty-táborban“ együtt munkálkodnak a képzőművészet, a dudálás és a fafaragás szerelmesei.

„Jacsmenyík Jóska, a legendás füleki festőművész és restaurátor immár 14. alkalommal főként vázlatolást, akvarellt, ceruza- és diópácrajzot tanít a kisebb-nagyobb táborlakóknak. Mivel egyre többen jelentkeznek, hogy dudán és más népi hangszereken szeretnének megtanulni játszani, ezért aztán a csendesen rajzolgatók mellé dudások és fafaragók is beköltöztek. Az évről évre visszatérő tanítványaim mellé idén négy újonc érkezett Zoboraljáról, Balatonfelvidékről és innen, a környékről is. A többnyire 10-15 év közti tanítványaim közé jön egy ötven év feletti érdeklődő is Besztercebányáról! Nem csoda a töretlen érdeklődés, hiszen a Felvidék egyik leghíresebb hangszere a kecskeduda volt“ – avatott be a tábor kulisszatitkaiba a házigazda.

Katona István szerint a dudálás és a faragás elválaszthatatlan egymástól. „ A duda ugyanis egy pásztorhangszer. A pásztorok pedig a saját furulyáikat és kecskedudáikat önmaguk készítették. Minden dudásnak meg kell tanulni nádból sípot készíteni, vagy a sípszárat rendbehozni. Az igaz duda nem üzletben megvásárolható hangszer, az ott kapható csak ajándéktárgy, de nem szólal meg. A duda ornamentikáját ki kell tudni faragni, azt állandóan ápolni kell, tudni kell foglalkozni a bőrével. Ha pedig már faragunk, akkor meg kell tanulnunk három dimenzióban gondolkodni. Ha azt megtanultuk, eljutunk a kopjafa-faragásig, onnan pedig a figurafaragásig. Ez így szépen lassan alakul ki, tehát a tanítványaim a dudálás mellett lassacskán elkezdenek faragni, mert azt is meg kell tanulniuk. Aki tehát megtanul dudálni, a tábor végéig dudát készíteni is megtanul“ – magyarázta Katona István.

A főszervező hangsúlyozta: az se bánkódjon, aki csak a portálunkon keresztül most szerez tudomást az idei „Feszty-táborról“, hiszen akár egy-két napra is szívesen várják az érdeklődőket.

„Akadnak például olyan szentendrei látogatóink, akik csak egy napra ugranak le Martosra, belekóstolnak a tábori életbe, a csodaszép táj által megihletve rajzolnak-festenek valamit, és énekelgetnek, szalonnát sütögetnek velünk a tábortűz mellett. Itt a televízió- vagy rádióműsor helyett a madárcsiripelést érdemes hallgatni, még a maroktelefonokról is megfeledkezünk, anélkül is jól érezzük magunkat a természetben. Az alkotáson kívül csónakázunk, tollaslabdázunk, lovaglunk... is – mindez teljes szellemi és fizikai felüdülést jelent a táborozóknak“ – mutatta be a tábor életét a Feszty Park nonprofit szervezet igazgatója.

Végül Katona István sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az említett kingyesi Feszty-tanya egyre siralmasabb állapotban van.

„A kingyesi Feszty-tanya, ahol Feszty Árpád a nevezetes körképét nagy vajúdások közepette megszülte, és azon a martosi embereket is ábrázolta, egyre borzasztóbb állapotban van: teljesen szétdőlt, már csak a kis tornya áll. Létre kellene hozni egy polgári társulást, amely több helyről próbálhatna pályázati pénzeket szerezni a hajdani Feszty-tanya helyreállításához! Talán érdemesebb lenne lebontani a teljesen tönkrement részt, majd azt újraépíteni, ahol létrejöhetne egy művésztelep“ – üzente meg az illetékeseknek.

Jacsmenyík József saját bevallása szerint a kilencvenes évek végén gyorsan beleszeretett Martosba, ahol nyaranta szívesen tölt pár napot a különböző korú tanítványaival. 

"Katona István először 15-16 évvel ezelőtt hívott meg ide. Körbejártam a vidéket, Kingyestől kezdve az ártéri fűzfás részeken át az öreg Nyitra és Zsitva partjáig. Nagyon megtetszett ez a csodaszép vidék! Pista rukkolt elő az ötlettel, hogy Feszty Árpád emlékére egy képzőművészeti tábort indítana itt, ha elvállalnám a korrektúrát. Bár előzőleg táborban még sosem oktattam, de egyéni tanítványaim már voltak, ezért is  mondtam igent a felkérésére. Az első táborunkban a Pedagógusszövetség körlevelének hatására az iskolák legjobban rajzoló tanulóinak kellett volna részt venniük, ám az ideérkező 37 gyereknek csak a töredékét érdekelte a rajzolás, a többiek mintegy jutalomüdülésként fogták fel az ittlétüket... Nos, akik valóban idevalók voltak, őket sikerült helyes irányba terelgetni, és a következő években is vissza-visszatértek. Célunk nem elsősorban majdani jeles képzőművészek kinevelése, mert ahhoz öt-hat nap nem elegendő. Inkább azt mondanám: az első munkáik alapján megszívlelendő tanácsokkal igyekszem ellátni őket, szubjektív meglátásaim alapján a számukra legmegfelelőbb technológiákat ajánlom nekik. Velünk táborozott már például Berkes Csilla ógyallai szobrász-ékszerész, vissza-visszatérő táborozónk a vágsellyei Hambalkó Andrea, aki Pozsonyban építészetet tanult. Említhetném a salgótarjáni Szabó Dénest is, aki most Budapesten tanul formatervezést és további ifjú művészeket is, akik többször is megfordultak a táborban. Nem szabtunk korhatárt, ezért voltak már 40-50 éves tanítványaim is, de a többségük diák“ – mondta a neves füleki festőművész.

Az idei „Feszty-tábor“ július 19-én, szombaton délelőtt egy közös kiállítással zárul. „A közösségi helyiségben minden táborzáráskor kiállítjuk a táborozók legjobbnak megítélt és az itt rajzolt-festett első műveit is, hogy lássuk, mennyit fejlődtek az ittlétük során. A kiállítást a családtagjaik is megtekinthetik, és közösen eldönthetik, hogy érdemes volt-e ezt a hetet velünk tölteniük. Az itt készült alkotásokat a táborlakók hazavihetik, de itt is hagyhatnak egy-két képet, amelyeket Katona Pista a parkban elhelyez. Ha azok alkotói esetleg több év múlva erre járnak, szemrevételezhetik majd a saját munkáikat, nosztalgiázhatnak, és megállapíthatják, hogy az eltelt évek során mennyit fejlődtek“ – zárta tájékoztatását a táborlakók által csak Mesternek nevezett képzőművész.