Fény és Csend – a spiritualitás jegyében fogant kiállítás a Limes Galériában
Egy különleges barátság színpompás gyümölcse a komáromi Limes Galéria hajójában július 20-án megnyílt Csend és Fény című kiállítás, amelyen a szímői Csémy Éva és a franciaországi származású, ám huzamosabb ideig Budapesten élt Elisabeth Forestier festményei láthatók.
Egy budapesti békekonferencián kezdődött a két alkotó kapcsolata
Több évvel ezelőtt engem is meghívtak egy budapesti békekonferenciára, ahol kiállították az üvegmandaláimat. Mivel a világkonferencia szervezői tibeti homokszórással is foglalkoznak, nem is homokból, hanem festett rizsből, a tibeti szerzetesekhez hasonlóan a békéért szórtunk egy mandalát. Bárki letérdelhetett közénk és bekapcsolódhatott a rítusba. Azt hiszem, hogy mégsem a kiállítás és a mandalakészítés volt a jelenlétem fő oka, hanem az, hogy életre szóló barátságot kössek a tőlem kilenc évvel fiatalabb Elisabeth Forestierrel“ – mesélt ismeretségük kezdeteiről Csémy Éva, a Czafrangó Sylvia Magán Művészeti Alapiskola pedagógusa, akit műkedvelő színjátszó csoportok rendezőjeként is ismerhetnek olvasóink.
A francia lány magányosan üldögélt egy lépcsőfordulónál, s Éva úgy érezte, hogy meg kell ismerkedniük egymással.
Odamentem hozzá. Tört magyarsággal beszélt, s kiderült: Pilinszky János versein keresztül tanulta meg a nyelvünket. Szerényen megjegyezte, hogy néhány festményét éppen kiállították egy emeleti teremben. Nagyon magával ragadtak a képei, s a konferencia hátralevő napjait már együtt töltöttük. Hazatérésünk után egyszer sms-ben meghívott sütizni a sajátos hangulatú budapesti műtermi lakásába, ahol további munkáit is megcsodálhattam“ – folytatta történetük ecsetelését.
Csémy Éva szímői otthonában őrzi Elisabeth Forestier 110 olajfestményét
Azután Babeth Évát kicsalta Franciaországba, ahol egyebek mellett megmutatta neki a legnevezetesebb kastélyokat és kiállítótermeket. Előzőleg egy évig szímői barátnőjénél élt, aki mindmáig családi házában őrzi 110 olajfestményét. A Limes Galéria emeleti Dúdor István-termében korábban egy olyan közös kiállításuk nyílt, amelyen Éva üvegmandalái az ő festményeivel együtt voltak szemrevételezhetők.
„Az ismerőseim az otthonomban is megtekinthetik a műveit, de e galériában a nagyközönség is láthatja azokat. Babeth világszerte gyakran utazgat, egyik nap például Afrikában akart segíteni az éhező gyerekeknek, másnap pedig azt fontolgatta, hogy bevonul egy lelki nyugalmat árasztó kolostorba. Mivel nem tudom, hogy most éppen hol tartózkodik, az ő tudta nélkül született e kiállítás. Farkas Veronika művészettörténész-galériaigazgató nagy hozzáértéssel válogatta ki a Limesben kiállított képeit, a sajátjaimról pedig én dönthettem. A 34 festmény kétharmadát én készítettem, egyharmadát pedig a barátnőm. Nagyon örülök e lehetőségnek, mert ha most személyesen nem is lehetünk együtt, de legalább a műveink újabb közös tárlaton szerepelnek – a lelkünk összeér. Remélem, hogy jól van, és majd valahonnan ismét jelentkezik...“ – magyarázta.
Tarsolylemez-motívumok és kályhacsempe-minták vásznon
Csémy Éva kérdésünkre azt is elárulta: közel nyolc évig a magyar tarsolylemez-motívumok bűvkörében élt, majd a kályhacsempe-minták varázsolták el őt. „Amikor a Gútai Magán Szakközépiskolában tanítottam, diákjaimat vizsgamunkájuk kapcsán arra utasítottam, hogy tervezzenek mandalát tarsolylemez-motívummal. Jól sikerült munkáik arra sarkalltak, hogy hasonló motívumokat vászonra festek. Érdekes akril festmények születtek. Három évvel ezelőtt pedig a keszthelyi Festetics-kastély melletti tájházban találkoztam az ott készülő kályhacsempékkel, s közben fellapoztam egy azokról szóló könyvet is. Mi tagadás, azonnal beleszerettem a gyönyörű kályhacsempe-mintákba, amelyekből jópárat szintén vászonra vittem. Néhány azokból is látható a Limesben“ – árult el pár kulisszatitkot.
Végül azt is megtudtuk: hamarosan olajfestmények készítésével próbálkozik. „Nem portrékat vagy csendéleteket akarok festeni. Az engem izgató olajtechnikához inkább a történelemből merítenék témákat. Például nagyon vonzanak az ókori Görögország csodái, ezért nyaranta többször is vissza-viszatértem Görögországba, az európai kultúra bölcsőjéhez. Úgy érzem, hogy mindnyájunknak valamilyen dolga van az idővel, a régmúlt jeleivel, amelyekből meríthetünk. Ezért érzem magam nagyszerűen a Limes Galéria ódon falai és freskómaradványai között is“ – tudtuk meg végül.
Farkas Veronika: nagyon jó hatással voltak egymás művészetére
Farkas Veronika galériaigazgató a Csend és Fény című kiállítás kapcsán portálunknak elmondta: „Érdekes az, ahogy Csémy Éva népi motívumokat használ fel, illetve azokat egy akrillal megfestett képi világra adaptálja. Látványos, meleg színekben gazdag, szép képi világot teremt. Nagyon izgalmasak a méretes korongjai. Az egyiken felidézi egy időszámításunk előtt 1 900-ban létezett krétai várost, illetve Görögországot ért történelmi eseményeket. Ugyanazt a korongot használja a Stephanus Rex és a Szerelmem, Görögország című képén is. A magyar tarsolylemezek zárt motívumot tartalmaznak, ám azzal, hogy az alkotó azokat felnagyítja és képsíkra helyezi, képi elemként használja, új értelmezést kapnak“.
Ugyancsak nagyon izgalmasnak nevezete az Elisabeth Forestier által bemutatott ezoterikus világot is. „Például az égövi ábrázolásaihoz egy-egy női alakot, s az általa leginkább azokhoz illő színvilágot, formákat és kiegészítőket használ. A két alkotót a mindkettőjük műveiben jelen levő spiritualitás köti össze, s úgy tűnik, hogy kölcsönösen nagyon jó hatással voltak egymás személyiségére és művészetére.“
A Farkas Veronika által méltatott, augusztus 12-ig látható kiállítás megnyitó ünnepségén a látványhoz méltó műsorral szolgált az érsekújvári szármnazású Berényi Dávid, a budapesti Madách Színház színnművésze és Bombic Ferenc zongorista. Védnöke Gémesi Júlia mérnök, a VUNAR Product Rt. vezérigazgatója és a Vunar Galéria vezetője volt.
