2015. augusztus 12., 09:58

Erdélyi népzene a Bartók Rádióban

BUDAPEST. A Népzene-itthonról gazdag kínálatában jelentős szerepet kap a határon túli magyar dallamkincs. A népszerűbb zeneszámok mellett a szerkesztők a kevésbé ismert tájak gyűjtéseit is bemutatják.
201508120959400.b2.jpg

A Bartók Rádió minden délután népzenei válogatással jelentkezik. Hétfőn a fiatalokhoz szól, kedden távoli népekhez látogat, csütörtökön és szombaton a világzene kedvelői hallhatnak feldolgozásokat. A Népzene-itthonról szerdai, pénteki és vasárnapi adásainak jelentős része határon túli magyar muzsikát sugároz, ezekből válogatunk most.

Augusztus 12-én, szerdán Máramaros és vidéke zenéjét ismertetjük meg a hallgatókkal. Máramaros megye Romániában, Erdélytől északra fekszik. Hagyományos zenei kultúrájában a különböző etnikai csoportok  zenéi keverednek. Bartók már az 1920-as években alapos gyűjtést végzett a környéken. Ennek a vidéknek a zenei hagyományait mutatja be a műsor adatközlők és népzenekarok segítségével. Román, cigány és zsidó népzenét hallunk a fél órában avatott eredeti, paraszti és városi, úgynevezett revival előadók tolmácsolásában (Bartók 14.30).

Egy hétre rá Nagysajó népzenéjével foglalkozunk. Az Északkelet-Magyarországon folyó, és a Tiszába ömlő Sajó mellett Erdélyben, a hajdani Beszterce-Naszód vármegyében is található egy azonos nevű patak. A Nagy-Szamosba ömlő Sajó mentén fekvő magyar, román, cigány és szász lakosú települések gazdag népzenei hagyománya már hosszú évek óta felkeltette a népzenét kedvelők érdeklődését. Az ott gyűjtött szép dallamok, a különleges harmonizálás és a helyi vonósbandák egyedi játékstílusa miatt több zenekar is ezekkel a zenei anyagokkal bővítette repertoárját (2015. augusztus 19., szerda, Bartók 14.30).

2015. augusztus 26-án Zerkula János és tanítványai művészetét ismerhetjük meg. A Keleti-Kárpátok hegyei között, a Tatros patak völgyében húzódnak meg a gyimesi csángók települései. A napjainkig is hagyományos életmódot folytató gyimesiek életében mindmáig fontos szerepe van az ősi dallamoknak, a zenének és a táncnak. A vidék egyik utolsó, nagy tudású prímása volt a 2008-ban, 81 éves korában elhunyt Zerkula János. Különleges játékmódját, széles repertoárját számtalan felvétel őrzi, de a Táncházmozgalom több hegedűse is továbbviszi a szellemi örökségét. Feleségével, az őt gardodnon, a különleges, csak e vidéken használatos ütőhangszeren kísérő Fikó Reginával példás házasságban éltek. Együtt muzsikáltak végig számtalan lakodalmat, de részt vettek különböző magyarországi eseményeken is (Bartók 14.30)

Az adások interneten a www.mediaklikk.hu/bartok oldalon hallgathatók meg.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.