Énekek éneke - A Rovás legújabb tárlata

Kovács Ágnes kiállítás-megnyitó beszédében Babits Mihály Énekek éneke című költeményével festette alá Szabó Ottó és Tóth ózsef művészetét. Az Énekek éneke – mint mondta – több szempontból kapcsolódik a kiállításhoz. Az értelmezők egy része szerint a szöveg allegorikus jelentéssel bír, amelynek magyarázata szerint összekapcsolható Isten vagy Krisztus és az emberi lélek. Ez tapasztalható Szabó Ottó és Tóth József képein is: az emberi lélek és Isten összekapcsolása, ha úgy tetszik, párbeszéde.

A lehetséges értelmezések közül a dramatikai értelmezés elfogadja az Énekek énekének szexuális valóságát – hangoztatta Kovács Ágnes hozzáfűzve: egyesek csupán profán célú költeményeket látnak az énekekben, és odáig mennek, hogy azokat szabados költeményeknek minősítsék. „Szabó Ottó képeinek is lehetne csak profán értelmezése. De tudjuk, hisz mindnyájan ismerjük őt - vagy ahogyan ő mondaná, ismerni véljük őt -, ez nem így van. Csakúgy, mint ebben a szerelmes költeményben, a festményeken is látni lehet egy tiszta szerelmet, kiemelve, hogy nem annyira szexualitásról van szó, hanem hűségről. S ha visszatérünk az allegóriához, hűségről Istenhez is. Ez a harmadik kapcsolat a kiállítás és az Énekek éneke között” – szögezte le méltatásában Kovács Ágnes. Tóth József képeiről azt mondta: megmutatkozik bennük az emberi vívódó lélek és Isten kapcsolata. A bűntudattól, a tehertől való megszabadulás kísérletei, a folyton kutató nyugtalan ember útkeresése, az érzékeny, a világra nyitott entellektüellé. A művész, aki sem beszélni, sem írni nem tud a képeiről és az érzéseiről, egyedüli út ehhez a festészete, ezzel érzékelteti velünk, mi aggasztja, min tépelődik, mi foglalkoztatja.

A két művész összekapcsolása egyrészt abból adódik, hogy barátok, másodsorban rovásosak. A Rovás művészeti csoportról, amelynek elnöke Szabó Ottó a www.rovart.sk honlapon található bővebb információ.

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ    Amiről nem lehet beszélni, azt megfesteni kell