Emléktáblát kapott Csontváry Gácson
Június 21-én Gácson, az egykori gyógyszertár épülete előtt kapott emléktáblát Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919), festőművész, gyógyszerész. Az ünnepi eseményre halálának 100. évfordulója kapcsán került sor, melyet Gács község és a Phoenix Lutetia Polgári Társulás szervezett.
Az ünnepségen részt vett Ján Lunter, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat elnöke, Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Kun Kelemen Melinda, művészettörténész, a Szlovák Kulturális Minisztérium Kisebbségi Kulturális osztályának igazgatója, valamint a környék polgármesterei. Az emléktábla leleplezését rövid kultúrműsor előzte meg. Fellépett a losonci Galáris Énekegyüttes, Korponai István megzenésített verseket adott elő, Eva Kučerová pedig Antónia Iľkivová: Magányos cédrus – Osamelý céder című verést szavalt el.
Ünnepi köszöntőt mondott Ján Lunter, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat elnöke, illetve Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, akik beszédükben arra mutattak rá, hogy magyaroknak és szlovákoknak értékelniük kell a közös történelmet, tisztelni és megbecsülni ismert személyiségeiket és közös megbecsülésben élni a további ezer évben is.
Alexander Udvardy, Gács polgármestere, illetve Puntigán József, a Phoenix Lutetia Polgári Társulás elnöke Csontváry életét, nógrádi kötődését ismertették a jelenlévőkkel.
Csontváry Kosztka Tivadar 1884 decemberétől egy gácsi családi házban működtette gyógyszertárát. Ennek jövedelme biztosította számára azt, hogy utazhatott, alkothatott, s ha az életében nem is, de napjainkra teljesült számára az 1880-as iglói kinyilatkoztatás tartalma. „Te leszel a világ legnagyobb Napút festője, nagyobb Rafaelnél.”
Csontváry utazásainak kiadásait a gyógyszertár bérletéből fedezte. Utolsó bérlője Székely Sándor, aki a festő halála után több mint 20 Csontváry képet vitt magával a padlásról Kecskemétre. Így menekült meg például a Tengerparti sétalovaglás vagy Az önarckép című festménye.
A gácsi padláson maradt alkotásainak egy része losonci műgyűjtőkhöz került, kettő közülük a Nógrádi Múzeum és Galéria gyűjteményét képezi, a többit az épület tulajdonosai a ház udvarán égették el. Nagyjából 120 eredeti Csontváry mű maradt meg az utókornak.
Csontváry életét és munkásságát Gácson eddig egyetlen szlovák nyelvű emléktábla őrizte. A szervezők szavai szerint, egy százados adósságot törlesztettek az új kétnyelvű emléktáblával, mely előtt, reményeik szerint, úgy a helybéli lakosok, mint a községbe érkező látogatók, Csontváry Kosztka Tivadar művészetének ismerői és tisztelői fejet tudnak majd hajtani, hisz régiónkban kevés olyan település van, mely közel 30 éven keresztül adott otthont a képzőművészet egyik legkiválóbb egyéniségének.
Az emléktáblát a Gácsi Községi Hivatal készíttette el és a Bethlen Gábor Alap támogatta. Az ünnepség a leleplezést követően a gácsi Szent Kereszt katolikus templomban folytatódott, ahol magyar és szlovák nyelvű ünnepi szentmisére került sor, melyet Rákai Gábor, a rozsnyói egyházmegye püspöki lelkésze celebrált.