Eltűnhetnek a karibi korallzátonyok
EXETER. Fele annyi meszet építenek fel a Karib-tenger korallzátonyai, mint korábban, így nő a veszély, hogy nem tudnak majd lépést tartani a tenger vízszintjének esetleges növekedésével, és a zátony teljes ökoszisztémája eltűnhet - figyelmeztettek a kockázatra brit kutatók a Nature Communication című folyóiratban.
Chris Perry, az Exeteri Egyetem kutatója munkatársaival a Bahama-szigetek, Belize, Bonaire és a Kajmán-szigetek előtti 19 korallzátony nettó mésztermelését határozták meg. Csupán öt százalékuk mutatott fel jelentős, évi öt kilogramm per négyzetméteres növekedést. A korallok 26 százalékának növekedése egy kilogramm alatt maradt, sőt, 21 százaléknál nettó veszteséget mértek.
A kutatók szerint a folyamatban a korallok úgynevezett kifehéredése is jelentős szerepet játszhat. Ennek során a korallok a víz magas hőmérséklete miatt elveszítik a velük szimbiózisban élő algákat, és ezért elhalnak.
További ok lehet a tengerek szén-dioxid miatti elsavasodása. Ezeket a feltételezéseket viszont egyelőre nem támasztották alá. Az állandó erózió a tengervízben idővel kikezdi és tönkreteszi a korallzátonyok központi struktúráját. Ráadásul a korallok nem tudnak annyira megnőni, hogy alkalmazkodjanak a várhatóan emelkedő vízszinthez.
A kutatók szerint a folyamatban a korallok úgynevezett kifehéredése is jelentős szerepet játszhat. Ennek során a korallok a víz magas hőmérséklete miatt elveszítik a velük szimbiózisban élő algákat, és ezért elhalnak.
További ok lehet a tengerek szén-dioxid miatti elsavasodása. Ezeket a feltételezéseket viszont egyelőre nem támasztották alá. Az állandó erózió a tengervízben idővel kikezdi és tönkreteszi a korallzátonyok központi struktúráját. Ráadásul a korallok nem tudnak annyira megnőni, hogy alkalmazkodjanak a várhatóan emelkedő vízszinthez.
Forrás
MTI
