Eltökélt sorsválasztókról a Magyar Krónika fotókiállításán
A Csemadok Komáromi Alapszervezete méltó módon, a Magyar Krónika magazin által rendezett, A hely szelleme című fotókiállítás ünnepélyes megnyitójával emlékezett meg a Himnusz születésnapjáról, annak közeledtével. Az esemény, amelyen Bencsik Gábor, a nemzettudat-erősítő, budapesti magazin főmunkatársa és Partos Nagy Eszter esztergomi képzőművész – tárlatkurátor is jelen volt, nemzeti imánk közös eléneklésével zárult.
A budapesti konzervatóriumba készülő komáromi tehetség, Koczkás Eszter (ének, gitár) önmagunk vállalására buzdító szerzeménye után Stubendek László, a házigazda szervezet elnöke a magyarországi vendégeken kívül Keszegh Bélát, Komárom polgármesterét és az összes résztvevőt üdvözölte. Az elhangzott dalra reflektálva elmondta, hogy a Kölcsey Ferenc által 1823. január 22-én megírt Himnusz a korabeli társadalmi-politikai helyzetben, a fokozódó uralkodói önkény idején szintén egyfajta vállalásnak és ellenzéki tiltakozásnak számított. A magvas szöveget Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg, s azóta a magyar nemzet himnusza.
Azután Bencsik Gábor, a hazaszeretet élményét nyújtó Magyar Krónika korábbi főszerkesztője köszöntötte a Csemadok Galériában legalább egy hónapig látható vándorkiállításuk iránt a járványhelyzetben is érdeklődőket. Majd arról szólt, hogy a folyóiratuk 2014 pünkösdjén azért alakult, hogy „krónikása legyen mindannak, amiért jó itt élni, jó itt magyarnak lenni a Kárpát-medencében”. Neki jutott a megtisztelő feladat, hogy annak idején megalapítsa és hat éven át szerkessze a lapot, két éve pedig örömmel adta át a szerkesztés munkáját a fiatalabbaknak, főmunkatársként továbbra is megmaradva a lap kötelékében.
A nemzet krónikásaként folyamatosan sok mindenről hírt adnak a jelennek és a jövőnek, így az építésről, a gyarapodásról, a legkülönfélébb teljesítményekről és az ezen teljesítmények mögött meghúzódó sorsokról.
Bencsik István Kossuth-díjas szobrászművész fia és Bencsik András, a Magyar Demokrata című lap kiadó-főszerkesztőjének öccse azt is elárulta, hogy az anyai szülei a Felvidékről származnak: a nagyapja a mai Felbárhoz tartozó Sülyben, a nagyanyja pedig Kislúcson élt, és valószínűleg itt is maradtak volna, ha nem jött volna Trianon, és a nagyapját nem fenyegette volna a csehszlovák hadseregbe besorozás veszélye. Azt elkerülendő, 1920 egyik éjjelén csónakkal, két kofferral szöktek át Magyarországra, hogy Budapesten kezdjenek új életet. Nos, ez is egy sorstörténet, s A hely szelleme című kiállításukon ugyancsak
E tárlat akár a Sorválasztók címet is viselhetné, hiszen a lencsevégre kapott egyéniségek szabadon döntöttek a saját sorsukról, s abban hasonlítanak egymásra, hogy mindnyájan kezdeni akartak valamit a tálentumukkal. A fotókról a bakonybéli szerzetes, a székely legényből világtudóssá emelkedő matematikus, a csodálatosan fölvirágzó magyar borkultúra munkása, a juhásznak állt pedagógus, a honvéd hagyományőrző, a nagyvárosi életet jurtára cserélő gazdálkodó, a zamárdi halárus, a Nagymarost otthonául választó francia cipész, a világjáró geológus, a magyarságát és romaságát dalba foglaló énekes, a porcelán-manufaktúra alapítója, az önkéntes Tisza-tó-tisztító, a hegyhátszentpéteri osztrák blues-zenész, a hittel teremtő református lelkész, az ultrafutó hegedűkészítő, a bivalytenyésztő és a falusi harangozóasszony tekint a tárlatlátogatókra. Bizonyítva, hogy van tér és lehetőség teljes értékű, gazdag sorsot teremteni magunknak.
– fejtette ki Bencsik Gábor. A jelenlevőket arra sarkallva, hogy adják át magukat a szemlélődésnek, pillantsanak be az összegyűjtött sorsokba a fénykép ablakán át, s engedjék meg maguknak az élet örömét. Továbbá arra is buzdítva, hogy olvassuk a magyar élet krónikáját, amely egybefűzi a Kárpát-medence magyarságát. A vendégek a magazin ingyenes példányaival és „krónikás” vászontáskákkal ajándékozták meg a tartalmas est résztvevőit, s azokból a Szinnyei József Könyvtár és a Selye János Egyetem könyvtára is kapott. A helyi Madách Könyvesbolt és a Csemadok-alapszervezet szintén további együttműködést tervez a Magyar Krónikával. A pénteki tárlatnyitó a Himnusz közös eléneklésével zárult.
