2022. július 6., 17:26

Elhunyt Méhes László festőművész

Elhunyt Méhes László avantgárd festőművész, grafikus. A nemzetközileg elismert művészt 78 évesen kedden, a franciaországi Bry-sur-Marne-ban érte a halál - tudatta az MTI-vel testvére, Méhes Balázs szerdán.

1979-től Franciaországban élt
Méhes László (1944-2022)
Fotó: Wikipédia

Méhes László 1944-ben született Budapesten. A budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban Viski Balás László, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán pedig Bernáth Aurél tanítványa volt. Az 1967-ben diplomát szerző művész részt vett az Iparterv 1968-as kiállításán, ahol objektjeivel került a figyelem középpontjába, majd a csoport következő évi tárlatán is képviseltette magát. Az 1969-ben bemutatott Hétköznap című művét a magyar fotórealista festészet első megjelenéseként tartja számon a művészettörténet.

A festőművész 1971-ben állított ki először Párizsban, a Fiatalok Biennáléján. 1979-től Párizsban, valamint a francia fővároshoz közeli Torcyban élt. 1992-ben képzőművészeti magániskolát alapított Torcyban.

Még tanulóéveiben kialakította lírai, szürrealisztikus stílusát (Lacházi emlék, 1961), mellyel hamarosan a Csernus-féle szürnaturalizmushoz csatlakozott (Szentendrei háztetők, 1964). Önálló felületkezelési technikákat kísérletezett ki. Időközben az amerikai pop-art is hatott rá. Szokásává vált, hogy miniatűr képeket festett, illetve festékmaradványokból, ásványokból, apró tárgyakból kollázsokat, kis üvegdobozokat állított össze. Az 1968-as Iparterv-kiállításon tésztából és más efemer anyagokból készült objekteket állított ki (Lajoska, Lujza, Reflektor). Ugyanekkor tükrös akciót mutatott be. Az 1970-es évek elején konceptuális műveket és akciófotókat készített, környezeti és társadalmi problémák (Gyeptégla oázis, 1970; Három meditáció a legkisebb térre, 1972), illetve a tűz és a víz témája foglalkoztatták (Tűz-víz akció); Paragrafuslágyítás, 1971).

1967-től festett és rajzolt hiperrealista képeket, melyek közül a Langyosvíz-sorozat (1970-től) magyar vonatkozásban radikális társadalomkritikai tettként is értékelhető, míg Franciaországban az első amerikai fotórealistákkal egy időben keltett feltűnést. Az 1970-es évek második felének női akt-torzói sajátos technikai megoldásukkal a hiperrealista látásmódot a transzparencia, a lenyomat és a festékszóró pisztoly hatásával ötvözik. A franciaországi időszakban ez a technika folytatódik, kiterjedt a csendéletekre is, és a festőeszközök ábrázolása révén szimbolikus jelentésekkel telítődött (Elfelejtett paletta, 1981; Hommage pour les outillage). 1981-től “calicot”-kat is készített: két pálca között lazán kifeszített, alapozatlan vásznakra fest plakátszerű, pop-artos témákat (Aranyásók, 1992, Hot dog, 1998), ahol a szüzsé ellentmondásba kerül a lágy, pasztelles tónusokkal, finom fény-árnyék-hatásokkal (Nagy árnykép, 1999).

Több önálló kiállítása volt Budapesten, Párizsban, Tokióban. A Műcsarnokban 1999-ben volt egyéni tárlata. Csoportos kiállításokon vett részt 1971-től több alkalommal Párizsban, Budapesten többek között a Magyar Nemzeti Galériában (1991, 1993, 1993), az Ernst Múzeumban 1993-ban, a Műcsarnokban 1997-ben. Munkásságát 1995-ben a Salon de Maisons-Laffitte nagydíjával ismerték el.

Méhes László képei a magyarországi közgyűjtemények közül a Magyar Nemzeti Galériában, a Szombathelyi Képtárban és Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban is megtalálhatók. Több párizsi múzeum és közgyűjtemény is őrzi munkáit.

Méhes Galéria
Méhes László néhány alkotása
Fotó:  Archívum/ma7
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.