Elhunyt Máthé János szobrászművész

A művész 1922. június 14-én született Kassán. A premontrei gimnáziumban érettségizett, majd a második világháborúban fiatalon az orosz frontra vezényelték, ahol súlyos fejsérülést szenvedett, de csodával határos módon baráti segítséggel megmenekült és felépült.

A háború után Feld Lajostól és Jakoby Gyulától eltérően úgy döntött, hogy képzőművészeti tanulmányait Budapest helyett Prágában végzi el. 1945-50 között a prágai Képzőművészeti Akadémián Otakar Španiel professzor irányítása mellett fejlesztette tudását. Tanulmányai befejeztével hazatért Kassára. Szülővárosához élete végéig hű maradt.

A 60-as évek végén ígéretes pályája hajszál híján újra megszakadt. Egy miskolci autóbaleset során súlyos koponyacsonttörést szenvedett. Bár az orvosok visszahozták őt az életbe, memóriazavara miatt egy fiktv világba süllyedt. Szerető felesége, a kassai gyermekkórház akkori igazgatója végtelen türelemmel újra megtanította őt beszélni. Később alkotómunkájához is visszatért.

Máthé a szocializmus éveiben nem vett részt a pártállam ideológiájának népszerűsítésében. Az emberi élet értelme foglalkoztatta, és a valós, maradandó értékek felmutatását tartotta fontosnak. Emiatt  több alkotását, például Kisdy Benedek kassai püspökről készült szobrát csak a rendszerváltás után lehetett a nyilvánosság elé tárni. Kiállításokat is csak a 80-as évektől rendeztek műveiből. Napjainkban több szobra díszíti a köztereinket,  továbbgondolásra késztetve korunk emberét.

Radislav Matuštík 2010-ben a „Jó keresője“ címmel monográfiát írt a mélyen vallásos, és hitét minden időkben vállaló művészről. Pályafutása és kortársai elbeszélése alapján olyan ember  körvonalai sejlenek fel előttünk, aki minden körülmények között értéket akart teremteni, kompromisszumok nélkül.  Máthé János jövő héten csütörtökön töltötte volna be 90. életévét.