Elbűvölte a kutatókat a Botticellinek tulajdonított esztergomi kép
ESZTERGOM. A kutatások újabb eredményei alapján egyre biztosabb, hogy a Vitéz János érsek dolgozószobájában talált freskó Botticellié - véli Prokopp Mária művészettörténész.
Aranydiplomát kapott Prokopp Mária művészettörténész az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. A különösen sokat publikáló és diákjai körében is igen népszerű professzor néhány éve azzal keltett nagy figyelmet, hogy az esztergomi vár első emeleti dolgozószobájának freskóit Botticellinek tulajdonította.
Prokopp Mária a 180 percben arról beszélt, hogy feltételezései egyre inkább igazolódni látszanak. A tudós elmondta, a kutatás, illetve a képek letisztítása folyik, és ez alapján mind bizonyosabbá válik, hogy a feltevés helytálló. A művészettörténész által a reneszánsz kori olasz festőnek tulajdonított freskót a nagyközönség csak bizonyos alkalmakkor, így például a Múzeumok éjszakáján láthatja, a szakemberek számára azonban bejelentkezéssel mindig hozzáférhető az alkotás.
Prokopp Mária a festményről elmondta, az a négy erényt, az okosságot, mértékletességet, az erőt és az igazságosságot ábrázolja. A Vitéz János érsek dolgozószobájában megtalált freskón ezen kívül vannak még csillagképek és egyéb pompás töredékek is.
A szakember szerint több nyom is mutatja, hogy a kép Botticelli munkája. Olyan freskóról van szó, amely nedves falra készült, és amelyet a művész nem minta után készített, hanem helyben gondolkozott az ezüstvesszővel megrajzolt, majd fekete ecsettel kihúzott vonalakon – ugyanúgy ahogy Botticelli később a nagy híres táblaképeit is készítette.
A közelmúltban Magyarországon járt a francia Sorbonne egyetemről Sabine Frommel, aki az itáliai és franciaországi reneszánszot kutatja. A külföldi szakember el volt bűvölve, nem lehetett elmozdítani a freskó elől, fölmászott az állványra, és ámultan nézte a magas színvonalú alkotást – tette hozzá Prokopp Mária.
Prokopp Mária a 180 percben arról beszélt, hogy feltételezései egyre inkább igazolódni látszanak. A tudós elmondta, a kutatás, illetve a képek letisztítása folyik, és ez alapján mind bizonyosabbá válik, hogy a feltevés helytálló. A művészettörténész által a reneszánsz kori olasz festőnek tulajdonított freskót a nagyközönség csak bizonyos alkalmakkor, így például a Múzeumok éjszakáján láthatja, a szakemberek számára azonban bejelentkezéssel mindig hozzáférhető az alkotás.
Prokopp Mária a festményről elmondta, az a négy erényt, az okosságot, mértékletességet, az erőt és az igazságosságot ábrázolja. A Vitéz János érsek dolgozószobájában megtalált freskón ezen kívül vannak még csillagképek és egyéb pompás töredékek is.
A szakember szerint több nyom is mutatja, hogy a kép Botticelli munkája. Olyan freskóról van szó, amely nedves falra készült, és amelyet a művész nem minta után készített, hanem helyben gondolkozott az ezüstvesszővel megrajzolt, majd fekete ecsettel kihúzott vonalakon – ugyanúgy ahogy Botticelli később a nagy híres táblaképeit is készítette.
A közelmúltban Magyarországon járt a francia Sorbonne egyetemről Sabine Frommel, aki az itáliai és franciaországi reneszánszot kutatja. A külföldi szakember el volt bűvölve, nem lehetett elmozdítani a freskó elől, fölmászott az állványra, és ámultan nézte a magas színvonalú alkotást – tette hozzá Prokopp Mária.
Forrás
Hirado.hu
