Egyszerre legyünk magyarok és európaiak, Európát is tegyük kicsit magyarrá!

A Sógor Csaba (RMDSZ) és Csáky Pál (MKP) európai parlamenti képviselők védnökségével, a Pro Arte Danubií - Duna Mente Művészetéért polgári társulás és a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás szervezésében, portálunk médiapartnerségével megvalósult kiállítás megnyitóján a két védnökön és Farkas Veronika művészettörténészen kívül jelen volt Duray Miklós és Pogány Erzsébet a SZAKC képviseletében, Mészáros Alajos volt EP-képviselő, Stubendek László, Komárom polgármestere, valamint a tárlat készítői közül Papp Linda, (kurátortársa Zámbó Lilla azért nem volt jelen, mert éppen Párizsban van doktori védése) valamint Szögi Tamás építész. Az ünnepség nívóját Prágay Marianna zongoratanárnő és Záhorská Renáta operaénekesnő fellépése emelte.

Farkas Veronika galériaigazgató üdvözlő szavai után Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője mondott megnyitó beszédet. A többi között szólt arról, hogy az utókor az előző képviselői mandátuma végén, 2014-ben emlékezett meg Lechner Ödön (1845-1914), a szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere halálának centenáriumáról. A jubileum kapcsán merült fel az a gondolat, hogy érdemes lenne bemutatni a magyar szecesszió egyetemes és európai értékeit, valamint rávilágítani ezen értékek örökségvédelmére. A Sógor Csaba kezdeményezésére elkészített kiállítás a nemzeti építészeti stílusunk történetéből nyújt ízelítőt a hallgatóságnak. Szerinte a kulturális értékeink megismerésén túl azért is érdemes megnézni ezeket az épületeket, hogy eszünkbe jusson: mi, magyarok együvé tartozunk, és elgondolkozzunk azon, hogy ki a magyar, ki az európai, merre tart Európa, és merre tartunk mi, magyarok.

„Közéletünk tanulhatna az építészek világából, akik egyszerre tudtak magyarok és európaiak lenni. A történelem során is csak akkor tudtuk rendezni sorainkat, ha egyszerre tudtunk magyarok és európaiak lenni anélkül, hogy feladtuk volna az egyiket vagy a másikat... Európát is tegyük egy kicsit magyarrá!“ – fogalmazott, kitérve arra is, hogy  a rossz állagú szecessziós épületeket is magunkénak kell éreznünk, rendbe kell tetetnünk - akár szlovák, román, szerb vagy ukrán állami segítséggel, s meg kell őrizni azokat a következő nemzedékek számára“ - hangsúlyozta.

Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) EP-képviselője is szólt a jelenlevőkhöz. Örömmel tudatta, hogy kezdetben volt egy szép álom, ami aztán összefogással lépésről lépésre megvalósult. Amikor ezt a kiállítást először Brüsszelben meglátta, akkor úgy gondolta, hogy azt okvetlenül el kell hozni a Felvidékre is. Egyúttal megígérte, hogy nem ez az utolsó kiállításuk a Felvidéken. „Mivel Sógor Csabával nagyon jó az együttműködésünk, amikor érdemes és lehet, van mit mondanunk és mutatnunk, akkor mindketten elmegyünk Erdélybe, illetve a Felvidékre is. Nekem egy feladatom van itt ma este: köszönetet mondani azoknak, akik ezt megálmodták és megcsinálták, illetve hozzásegítették a szervezőket ahhoz, hogy ez megvalósulhatott, elsősorban Mészáros Alajosnak és Sógor Csabának...!“ – fejtette ki.

Csáky Pál érdekességként megemlítette, hogy a brüsszeli mini Európában, azaz az Európa Parkban, ahol minden tagország egy-egy jellegzetes épületének a makettje megtalálható, Szlovákiát és magyar szecessziós értékként a felvidéki magyarságot is a pozsonyi Kék templom, vagyis az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom képviseli, ami az ő közbenjárásának is köszönhető. „Ez a templom annyira egyedi, hogy nem csupán magyar vonatkozásban értékes, hanem nemzetközi szakember-mércével mérve is az“ – emelte ki.

Mészáros Alajos volt MKP-s európai parlamenti képviselőnek komoly szerepe volt a tárlat létrejöttében. A kezdeményezés kapcsán portálunknak elmondta, brüsszeli ténykedése idején más kiállítás létrehozásában is szerepet vállalat. „Bár ez a kiállítás 2014 nyarán nyílt meg Brüsszelben, de Csabával már korábban is beszéltünk annak tervéről. A hajdani brüsszeli beosztottaim közül páran ma is együttműködnek Csabával. Közülük a felvidéki gyökerekkel rendelkező, jelenleg Budapesten élő Papp Linda, a kiállítás egyik kurátora és installátora az én gyakornokom volt. Együttműködésünk azzal a kiállításunkkal kezdődött, amelyet Márai Sándorról készítettünk akkor, amikor Kassa 2013-ban megkapta az Európai Unió Kulturális Fővárosa címet. Tervezgettük, hogy több ilyen jellegű kiállítást kell majd készíteni. Sógor Csaba részben ennek a hatására ötlötte ki ezt a tárlatot. Az említett Márai-kiállítást Brüsszelen és Budapesten kívül nyolc felvidéki helyszínen is bemutattuk, majd odaajándékoztam a kassai Thália Színháznak, ott jelenleg is megtekinthető. Bizonyára ez a szecessziós kiállítás is eljut majd Kassára és több más felvidéki helyszínre“ – mondta el Mészáros Alajos.

A komáromi kiállításon magyarországi, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági és horvátországi szecessziós épületekről készült fényképeket tartalmazó 14 tabló, 1 épületmakett, egy szecesszió ihlette installáció, valamint ékes kapuelem és ablak csodálható meg. A felvidéki tablón a pozsonyi Kék templom, a pöstyéni Thermia Palace Szálló és Irma-fürdő, a nyitrai zsinagóga, a krasznahorkai Andrássy Mauzóleum és az ógyallai Szent László-templom fotója látható. Hasonlóan mutatós a további magyarlakta tájakon álló kecskeméti Cifrapalota, a marosvásárhelyi Városháza, a szabadkai Raichle-palota is, amelyeket további szecessziós épületekkel együtt Bagyinszki Zoltán évtizedek óta fotóz. Szögi Tamás építész pedig bő egy hónap alatt balsafából  készítette el a szegedi Ungár-Mayer palota makettjét, amely egy másik, szecesszió ihlette modern installációjával együtt szintén e tárlat részét képezi.

Végül a Hírek.sk kíváncsi volt Nagy Judit képzőművész kiállítással kapcsolatos véleményére is, akinek hamarosan saját galériája lesz Dél-Komáromban, s aki a Limes Galériában nyíló kiállítások rendszeres túlparti látogatója.

„A szecesszió egykoron a művészet számos területét oltotta be messzemenő hatásával. Az építészet a művészeti ágakat összefogó koronaként máig a legmaradandóbb módon mesél erről. Ezek a szecessziós görbületek ma is szívdobbantó színfoltjai egy-egy városnak. Sajnos, az I. világháború véget vetett a szecesszió további stílusformálódásának. Érdemes lett volna meglátni, hogy mivé forrotta volna ki magát a továbbiakban, ha nem tört volna ki a háború. Akkoriban az egészséges nemzeti öntudat minden nemzet esetében saját hangján tudott megszólalni, miközben valamiféle egységes is megvolt benne. Nagyon megérintettek a megnyitón elhangzó gondolatok: európai polgárként is fel kell tudni mutatni a nemzeti értékekeinket, közös történelmi múltunk épületeinek megőrzése pedig közös feladatunk. Ezt mindnyájunknak tudatosítanunk kell, s ebben is segíthet a kiállítás megtekintése“ – nyilatkozta a tárlatról, amely Komáromból Szegedre, később majd Csíkszeredára vándorol.