Egyre több a külföldi vendégmunkás

A munkanélküliségi ráta Szlovákia nyugati részén egyre alacsonyabb, de országosan is egyre kevesebb a munkanélküli. A munkaügyi hivatalok egyre kevésbé tudnak munkaerőt biztosítani az újonnan induló vállalkozóknak vagy a termelésüket bővítő vállalatoknak. Emiatt egyre gyakrabban érkeznek külföldi munkavállalók a térségbe, akiknek a munkahivatal akkor engedélyezi a munkavállalást, ha hazai munkaerőt nem tudnak biztosítani az adott munkakör betöltésére.

„8,7%-al kezdtük a 2016-os évet, 5,4-el zártuk, ez a mai nappal már lecsökkent 5,2-re. Egy nagyon egészséges ökonómiában 3-5%-nál mérik a normál munkanélküliséget, és itt már a piacot nem biztos, hogy ki fogjuk tudni elégíteni. Legjobban a vendéglátóiparban látjuk ezt az igényt” – mondta Kme Richard, a Dunaszerdahelyi járási munkaügyi hivatal igazgatója. 

Akik az unión kívülről érkeznek és van magyar állampolgárságuk, azoknak könnyebb a munkavállalás. Leggyakrabban a szomszédos Kárpátaljáról, illetve a Vajdaságból érkeznek munkavállalók, akiknek az itt megkereshető jövedelem az otthoni havi bérük többszöröse is, így szívesen vállalják a kiutazást. Az egyik dunaszerdahelyi péküzemben már húsz Kárpátaljáról érkezett vendégmunkás dolgozik.

„Amit külön kiemelnék, az az emberi minősége a nálunk dolgozó embereknek. Az élethez, a világhoz és a munkához való viszonyuk, az az alázat, ahogy viszonyulnak mindenhez, ez példaértékű. Továbbra is munkaerőhiánnyal küszködünk. A munkaerőpiacon lévő szabad munkaerő szinte nagyobbik csoportja az, aki semmiképpen nem kapcsolható a munkaerőpiacra. Tehát egyszerűen nem akar vagy nem tud dolgozni. A kisebbik csoport az, aki valamilyen körülmények, család, utazás miatt nem tud munkát vállalni” – nyilatkozta portálunknak Ambrovics Ferenc, az Ambropek igazgatója.

Sok esetben nyelvi akadályokkal sem kell megbirkózniuk Csallóközbe érkező vendégmunkásoknak, hiszen jobbára magyar nyelvi környezetből érkeznek magyar nyelvi közegbe.

„Egyáltalán nincsenek nyelvi akadályok. Azért is jöttünk ide, mert magyarul beszélnek a cégben és a városban is, el tudunk menni orvoshoz, magyarul szólnak az emberhez, ugyanúgy a boltokban, mindenhol tudunk magyarul beszélni” – mondta Szanyi Erika, aki Kárpátaljáról érkezett.

A munkaerőhiány előreláthatólag még komolyabb lesz az elkövetkezendő években, hiszen a szakmunkásképzők egyre nagyobb diákhiánnyal küzdenek. Gyakran olyan szakmákra, amelyekben tíz éve még több osztályt is nyitottak, most két-három diák jelentkezik évente.

Bábics Anita, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Építőipari Szakközépiskola igazgatóhelyettese elmondta, hogy az építőipari szakmákban nagyon gyér a jelentkezés. „Szinte azt mondhatnám jelen pillanatban, hogy ez érinti az összes szakmát, amit az iskolánk tanít. A minisztérium is kimutatta, hogy a bádogos egész szlovákiai viszonylatban hiányszakma. Az iskolánkban sajnos úgy 17-18 éve végeztek az utolsó bádogosok, azóta nincs iránta érdeklődés. Ugyanilyen hiányszakmának számít a lakatos, a tetőfedő, akár a padlóburkoló, szintén olyan 6-7 éve végzett az utolsó csoportunk. Jelen pillanatban a következő szakmákat tanítjuk: festő, asztalos, ács, vízvezeték szerelő, kőműves” – fejtette ki. „Én úgy érzem, hogy ezek a szakmák nálunk nincsenek megbecsülve” – tette hozzá.

A még oktatott szakok iránt is gyors ütemben csökken az érdeklődés. Megoldást hosszú távon az jelenthetne, ha azokat az embereket, akik a jobb megélhetés miatt külföldön dolgoznak, jobb munka- és fizetési feltételekkel hazacsábítaná a munkapiac. A Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége becslései szerint több mint 300 ezren dolgoznak külföldön, ami a teljes populáció hat százaléka.