Egymáshoz vezető átjárókat keres a Limes Galériában bemutatkozó Napút Művészeti Akadémia

Az antropozófiai szemléletű képzőművészet jeles magyar képviselője, Döbröntei Zoltán festőművész tavaly ősszel a Limes Galériát választotta első nagyszabású életműkiállítása helyszínéül. Egyéni tárlata után, amelyet Jókai Anna Kossuth-Nagydíjas író, a Nemzet Művésze méltatott, az általa Simon Zsolt József iparművésszel együtt Solymáron életre hívott szellemi-művészi kezdeményezés, a Napút Művészeti Akadémia további tagjai az idén október 29-én megnyíló Átkelő a nyugati és keleti művészet határán című közös anyaggal mutatkoztak be az érdeklődőknek.

A Duna Mente Művészetéért - Pro Arte Danubii polgári társulás által rendezett művészeti eseményen előbb Farkas Veronika, a komáromi Limes Galéria igazgatója üdvözölte a hajdani katonatemplom tágas hajóját megtöltő látogatókat. Köztük a rendezvényre többedmagával érkező, idén 80 éves Koncsol László József Attila-díjas irodalmár-irodalomkritikus-műfordítót. Majd átadta a szót Oravecz Péter budapesti költő-zenésznek, a Szabad Gondolat antropozófiai folyóirat szerkesztőjének, aki filozofikus mélységű megnyitó beszédében egyebek mellett kifejtette: a Napút Művészeti Akadémia alkotó közössége e tárlat kapcsán arra keresett válaszokat, hogy mit adhat egymásnak Kelet és a Nyugat. A kiállított képek előremutató, gyógyító szándékkal kísérlik megformálni az egyes népek, kultúrák és vallások magasabb szintű szellemi találkozását.

„A saját szellemi múltját klisékben újragondoló, és a Nyugat technokrata szellemtelenségét majmoló kortárs keleti képzőművészet egyértelműen jelzi Kelet identitásválságát. Az önköreit rovó naiv materializmus pedig egyértelmű szimptómája annak, hogy a Nyugat sincs jobb helyzetben napjainkban. Kelet gondolkodásmódját a vallásos érzület, Nyugatét pedig a tudományos gondolkodás határozta meg. A Napút Akadémia alkotói szellemtudományos iskolázottságukból adódóan folyamatosan újragondolják a művészet szerepét a társadalomban. Vallják, hogy a művészi látásmód az egyetlen, ami a tudományos és vallásos életet megtermékenyítheti, s e két minőséget hídként összekötheti...“ – véli Oravecz Péter.

Nagy Judit dél-komáromi tűzzománc- és festőművész, galériatulajdonos a kiállító akadémia tevékenységét és annak tagjait mutatta be. Örömét fejezte ki amiatt, hogy az Átkelő című kiállításukat „éppen e határ menti, történelmi város fogadja magába, s azon belül is éppen a „határvonal“ jelentésű Limes Galéria ad otthont – patinás falaival – ezeknek a festményeknek, melyek a nyugati és a keleti művészetet összekötő mezsgyén járnak, átkelőt keresve. Az itt bemutatott képanyag sokunk sors-összefonódásának és emberi együttműködésének egy szép megnyilatkozása“.

Döbröntei Zoltán festőművész és Simon Zsolt József iparművész 2007-ben döntött egy szépművészeti iskola életre hívásáról – egy olyan képzésről, melynek alapértékei antropozófiai szemléletből fakadnak. Az antropozófia (az ember és a bölcsesség szavak ötvözete) egy világnézet és feltételezett megismerési út, szellemi mozgalom, amelyet a 20. század elején Rudolf Steiner alapított, s az a nyugati gondolkodás továbbfejlesztésének igényében gyökerezik. Olyan tanításrendszer, amely szerint azon túl, amit a mai tudomány létezőként elismer (amelynek a lényegét azonban nem ismeri), sok egyéb, fizikai érzékszervekkel és eszközökkel nem érzékelhető dolog, folyamat is valóságosan létezik, sőt érzékfeletti módon megfigyelhető.

„Olyan alkotóműhelyt képzeljenek maguk elé, ahol a rajzi, festészeti, szobrászati stúdiomok és a színtani, művészettörténeti, illetve természettudományi előadások középpontjában a szellemi hazáját kereső ember áll. Ám nem magában, hanem egy alkotó közösségben. Ezen műhely több alkotója rendszeresen kiállító művész Magyarországon és Európa városaiban. A Napút háromhetenkénti találkozási ritmussal működik. Van egy jól felépített képzési formája, amely lehetővé teszi, hogy együtt dolgozzanak kezdő és érett alkotók. Az akadémia tudatosan és szíve hűségével keresi, melyek azok a művészetet megújítani, továbbvinni képes forma-, szín- és ábrázolási erők, melyek az Életet szolgálják“ – fejtette ki Nagy Judit.

A Limesben megrendezett kiállítás két szinten tölti be a galéria terét. A templomhajóban 30 alkotó 93 festménye tárul a látogatók elé.

„A téma több mint egy éve érlelődik bennünk. A tavalyi ősz óta Európában fokozottan és a saját bőrünkön is érezhetők a népek, a vallások és a kultúrák közti felbolydult indulatok. Nekünk, művészeknek is egyfajta „Megállj“-ra szólító ez a helyzet. Belső szükségletből szakad ki a kérdés: mi most aktuálisan a művész dolga? Hogy szólhat jól, igazul?! Embereket nem megosztó módon, hanem az egymásra ismerést segítve. Előbb egyéni úton, majd közösen vetettünk számot e nem megkerülhető helyzettel... Mit adhat egyik a másiknak? Megtörténik-e az, hogy Kelet fénye a Nyugat színeitől kap valamit, mely őt kiegészíti, s melytől új erőre kap? Vagy éppen fordítva, s létezik-e a kettőt összekötő, harmadik minőség?“ – tette fel a kérdéseket Nagy Judit. Szentek, keleti bölcsek, keresztes lovagok és szamurájok, szláv templomok és gótikus rózsaablakok, griffek, lovak, táltosok... szemrevételezhetők a színpompás műveken. Egy teljes fal árulkodik arról, hogy milyen az égbolt, a táj és az élővilág kelet és nyugat találkozásánál. Feltűnik a törékeny, ám elszánt Jeanne d´ Arc képe és Europé nemes alakja, ki bölcsességével a Hatalmat is uralni képes...

A galéria emeleti Dúdor István-termében a Napút „kistestvére“ mutatkozott be. Tavaly augusztusban ugyanis az akadémia három alkotója: Hódosi Helga, Kulcsár Edina és Bíró Edine KisNapút néven képzést indított fiatalok számára. Magyarország különböző pontjairól és immár Észak-Komáromból is évközben 2-3 napos alkotó hétvégéken találkoznak egymással és tanáraikkal az ifjak, akik ily´módon nemcsak saját tehetségüket csiszolhatják, hanem a tartalmas együttlétek az önálló, szabad gondolkodás, véleményformálás kialakításában is erősítik őket. Ez alkalommal 12 piktorpalánta három tucat festményét állították ki az emeleti karzaton. Mindkét anyag december 4-ig tekinthető meg Komáromban.

A megnyitó ünnepség után Simon Zsolt József, az akadémia egyik vezető művésztanára portálunknak elmondta: a kiállítandó alkotásokat a másik vezető művésztanárral, Döbröntei Zoltánnal együtt úgy állították össze, hogy azok között az akadémia régebbi és újabb tagjainak témábavágó művei is megtalálhatok legyenek. Feltételül csak azt szabták, hogy azok beleilleszkedjenek a kiállítás koncepciójába.

„Megpróbáltuk egymásnak engedni azokat a keleti és nyugati művészeti elemeket, amelyek elég inspirálóak voltak ahhoz, hogy valamiféle kommunikációra kerüljön sor egy-egy képen. Alaposan megfontoltuk, hogy ebben a csodálatos galériatérben melyik kép hová illik, mi minden kerüljön a fő helynek számító szentélybe és a templomhajó további részeibe úgy, hogy az egyes művek erősítsék a mondanivalót, s az egész tematikus kiállítás valamiféle egységélményt nyújtson. A múltból ismert egységélmény azonban a kereszténység által új szemlélettel párosul. Sajnos, olyan korban élünk, amikor már maga a lélek kifejezés is magyarázatra szorul. Anélkül pedig főleg a művészember nem is tudná magát definiálni. Mindig azt keressük, hogy a művészet eszközei által milyen valós tartalom jeleníthető meg egy-egy alkotásban. E képeken látható, hogy vannak többek által is feldolgozott témák. Nagyon inspiráló ugyanis az, ha ugyanabban a szellemi témában párhuzamosan többen kutathatunk-alkothatunk. Művészetünkkel válaszokat és egymáshoz vezető átjárókat keresünk...“ – foglalta össze alkotómunkájuk és az Átkelő című kiállítás lényegét Simon Zsolt József.