Egymás kultúrájának megismerését szolgálja a budapesti török intézet

Az intézetvezető felidézte: a Yunus Emre Alapítvány, amely a budapesti központot is működteti, 2009-ben kezdte meg a működését, a budapesti intézet pedig tavaly ősszel nyílt meg. A világon 34 hasonló intézmény működik, Európában többek között Londonban, Brüsszelben, Berlinben, de az első intézetek a nyugat-balkáni országokban kezdték meg működésüket. A budapesti a 32. intézet a sorban, utána nyitotta meg kapuit a római és a bécsi központ - emlékeztetett.

Yakup Gül - aki három hónapja vette át a budapesti intézmény vezetését - kifejtette: alapvetően minden török intézet maga állíthatja össze a programtervezetét, amelyet a törökországi központ hagy jóvá. A Yunus Emre Alapítvány független intézmény, de nagyon szorosan együttműködik a török külügyminisztériummal és költségvetése nagy részét állami forrásból biztosítják.

Közölte: az intézetek diplomáciai státussal rendelkeznek és eltérő, hogy az egyes országokban független intézményként vagy a nagykövetség keretein belül működnek, ez ugyanis attól függ, hogy a két ország között van-e kulturális együttműködési megállapodás. Ugyan a magyar-török megállapodást 2013-ban aláírták, de a török parlament még nem ratifikálta, ezért a budapesti intézet egyelőre a Török Köztársaság budapesti nagykövetségének kulturális osztályaként működik - mutatott rá.

A budapesti központ programjairól beszélve az igazgató elmondta: rendszeresen szerveznek török kávéházi esteket, koncerteket, táncbemutatókat, konferenciákat és filmvetítéseket. Megemlítette azt is, hogy idén két nagy fesztiválon is Törökország volt a díszvendég: a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon és az augusztusi Mesterségek ünnepén, továbbá az intézet a Múzeumok éjszakája programsorozatban is részt vett. Megjegyezte: emellett török nyelvtanfolyamokat is tartanak, amelyekre a gimnazistáktól az idősekig sokan járnak.

Yakup Gül kiemelte: minden rendezvényük nagyon népszerű és ahhoz képest, hogy még csak egy éve működik az intézet, nagy tömegeket mozgatnak meg az itt szervezett események. Az elmúlt években hatalmas érdeklődés alakult ki a magyarok körében Törökország iránt, ami részben a török tévésorozatoknak is köszönhető - vélekedett. Hozzátette: az intézet igyekszik nagy hangsúlyt helyezni a médiakapcsolatokra is, ezért is tartják jó lehetőségnek a közmédia október 29-i török napját, amikor élő közvetítést láthatnak a nézők a központból.

A török intézet igazgatója arra is kitért, hogy szeretnének együttműködést kialakítani vidéki egyetemekkel, például az egri főiskolán török nyelvtanfolyamok, hosszú távon pedig turkológiai tanszék indításában segíthetne az intézet. Emellett igyekeznek megjelenni vidéki kulturális programokon is - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: a kultúrának mindenképpen fontos hídépítő szerepe van két nép között, hiszen egymás kultúrájának megismerése segíti egymás jobb megértését, ezért nagyon fontos a Yunus Emre Enstitüsü és a Balassi Intézet tevékenysége is.

A kultúrán keresztül a legkönnyebb megszólítani az embereket, mivel ha két nép között van egy kulturális kötődés, az sokszor felülírhatja az esetleges nézeteltéréseket is, így ez a hosszú távú, stabil kapcsolatok alapja. Megjegyezte: Magyarország és Törökország esetében ennek a kötődésnek a kialakítása már a közös gyökerek miatt sem nehéz.

Yakup Gül a magyarok és a törökök közötti kapcsolatokról beszélve azt mondta: a törökök nagy rokonszenvvel viseltetnek a magyarok iránt, ami történelmi eredetű, ugyanis ők úgy tanulják a történelemórákon, hogy a két nép egy közös ázsiai őstől származik, gyakorlatilag "a legnyugatabbra elszármazott testvérnépnek" tartják a magyarokat. A törökök emellett úgy látják, hogy sok hasonlóság is van a két nép között, hiszen mindkettő vendégszerető, nyitott nép és az elmúlt években egyre közelebb került egymáshoz a két ország - közölte.

Hozzátette: a törökök azt is fontosnak tartják, hogy itt sok oszmán kori történelmi emlék van és Magyarország mindig nagy figyelmet szentelt ezek ápolásának és az oszmán kori történelem kutatásának.