Egy nemzedék festészeti törekvéseinek kifejezése a Limes Galériában nyílt kiállításon - KÉPEKKEL
Javarészt az útkeresés, kísérletezés, sajátos világlátás, meghökkentési szándék jellemzi azokat a műveket, melyek a komáromi Limes Galériában szeptember 12-én, A képnek van címe címmel megnyílt csoportos kiállításon láthatók. A Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete másodízben adott bemutatkozási lehetőséget a Budapesten működő Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak, tárlatuk megszervezése a MAMSzE által megbízott Balla Rita művészeti menedzsernek köszönhető. Annak kurátora Horváth Dániel, az egyetem oktatója volt, és Ötvös Zoltán festőművész, egyetemi docens, az intézmény festő tanszékének vezetője nyitotta meg.
A tárlatnyitón több kiállító művészpalánta is megjelent. Őket és a többi érdeklődőt a szervező a MAMSzE nevében köszöntötte. Elmondta, hogy az egyesületük ezzel a kiállítással kezdi meg az évadját, s az év hátralévő részében az általuk rendezett kiállítások kapnak majd helyet a hangulatos templomfalak között.
„Nagy öröm számomra, hogy ma este újra itt, a Limes Galériában köszönthetjük a Magyar Képzőművészeti Egyetem fiatal alkotóit. A kiállítók névsora: Androvics Blanka, Antal Vivien, Aradi Mátyás, Bényei Borbála, Csach Nóra, Demeter Nóra Zsófia, Horniák Júlia, Horváth Zsanna, Isakov Fanni, Kas Natália Luca, Kókai Lili, Kiss Kata, Kunkli Orsolya, Lennert Tamara, Móré Réka, Nagy Zsófi, Nándori Judit, Novák Havaska, Öreg Zsófia, Palágyi Sándor Bálint, Perosa Renáta, Pető Fanni, Pólus Fanni, Réffy Domonkos, Sándor Jetta, Setényi Anna Eszter, Szabó Ferenc, Szabó Natália, Szabó Kitti, Szabó Tóbiás, Szécsi Ödön, Szilágyi Barnabás, Szluka Sarolta, Takács Rebeka, Tolnai Zsigmond, Varga Viktória, Vass Csenge, Vass Tímea” - hangzott el a szárnybontogató 38 művész (háromnegyedük lány) névsora, akik közül a hivatalos megnyitó után, többen közös fotózkodásra is kaphatók voltak.
Rita felidézte, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak munkáival a Limesben először a tavaly megrendezett SUBLIMES című, csoportos kiállításukon találkozhattunk.
„Merész, komplex formában mutatták be az elmúláshoz való viszonyukat. Azt gondolom, hogy időről-időre fontos a nyitottság és az, hogy újra lehetőséget adjunk nekik. Hiszen a fiatal művészek azok, akik a legérzékenyebben figyelik a világot. Olyan szemüvegen át látnak, amelyet mi, idősebb generáció talán már rég levettünk. Ők keresnek, kísérleteznek, olykor még kiforratlanok, de éppen ebben rejlik a jövő képzőművészetének ígérete. Ezért arra bíztatok mindenkit, hogy nyitottsággal, elfogadással és kíváncsisággal közelítse meg ezeket a munkákat!” – sarkallta pozitív hozzáállásra a galéria látogatóit.
Majd a több egyetemi évfolyam hallgatóinak köszönetet mondott azért, hogy Budapestről eljöttek hozzánk, Komáromba: „Ez számukra sem kis áldozat, és nekünk is nagy lehetőség arra, hogy a legfrissebb művészeti gondolatok ne csak a fővárosban, hanem itt, a mi közösségünk körében is teret nyerjenek. Szeretnék köszönetet mondani Horváth Dániel egyetemi oktatónak, a tárlat kurátorának azért, hogy már második alkalommal dolgozhattunk együtt. Ő maga is festőművész”.
Végül felkérte Ötvös Zoltán festőművészt, egyetemi docenst, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő tanszékének vezetőjét, hogy mutassa be a tárlatot, és nyissa meg a kiállítást. Egyúttal bejelentette, hogy utána Szabó-Sáfrány Hanna Multiplied by performansz című előadása következik.
A méltató tanszékvezető docens a kiállítás címével összhangban, hosszasan értekezett a képek megfelelő címadásának fontosságáról.
„A képek címe a képeknek a szeme, mert amint a nézők végigmennek a kiállításon, és közel mennek a képekhez, kissé meghajolnak és elolvassák a képcímeket, akkor néznek verbális farkaszemet a képpel… A címadással lehet legpontosabban beállítani a kép valóságfokát… Olyan képcímet és kiállításcímet kell keresnünk, ami nem vesz el festményünk személyes és szubjektív erejéből, hanem azt védi és azt segíti, és ami egyéniségünket őrzi…” – hangsúlyozta egyebek mellett.
Mint mondta: e kiállításon azt érzi, hogy „ezek a címek őrzik az alkotókat, és a képet nem uralkodnak rajtuk, hanem a művekkel, illetve a művésszel azonosak. A képcímek között vannak filozofikusak, nosztalgikusak, szimbolikusak, ironikusak, groteszkek, szatírikusak, abszurdak, idegennyelvűek, szlengesek stb. és realisták, amik pedig legfőképpen az abszurditást emelik ki (pl.: Papírvár, A jó és rossz harca, Kiüresedve, Ég a város, ég a ház is, A fény rabjai, Fej késsel, Éjjel rács van a csillagokon, Csészelakók áldozása, Emberállat, Van még hova hazamenni stb.). Az itt kiállított számos munka a címeikkel együtt egy nemzedék totális kifejezése, amik megfelelnek önnön szükségleteinek, és kifejezi festészeti törekvéseit. A képek válogatásainál ennek a széles képi spektrumnak a lefedésére törekedtünk”.
Záróakkordként az álarcban érkezett, titokzatos performer pedig a tudományos-fantasztikus filmek zenéjére hasonlító produkciójával sokunkban azt az érzést keltette, mintha éppen egy különleges bolygón landolt volna az űrhajónk, vagy a Földünkre érkeztek volna a több képeken is megörökített, fura lények. Voltak köztük rémísztőek, humorosak és egyes emberi tulajdonságokat kifigurázók is. A lényeg úgyis az, hogy a műalkotások valamiképp hassanak a befogadó közegre.
A kiállítás szeptember 30-ig kedd-pénteken 14 és 17 óra között, máskor pedig előzetes megegyezés szerint tekinthető meg.
