Ecce homo – Íme az ember: Čech Gábor „beszédes” fémszobrai a Platz Galériában – KÉPEKKEL
Lelkünk legmélyebb húrjait pengetik, mondanivalójuk továbbgondolására késztet, egyidejűleg csodálatosak és megdöbbentőek Čech Gábor, Csicsón élő-alkotó fémszobrász művei, melyek a közelgő 50. születésnapja alkalmából a komáromi Platz Galériában szeptember 27-én nyílt életműkiállításán láthatók. A javarészt újabb alkotásaiból álló tárlatanyagot a kecskeméti Kriskó János, Katona József-díjas újságíró, televíziós műsorvezető méltatta és mutatta be a megnyitón megjelent sokaságnak, a nagymegyeri Zakál Gyula versmondó pedig többek között Tandori Dezső és Márai Sándor megszívlelendő gondolatait idézte.
Čech Gábor munkáival gyakran találkozhatnak a komáromiak és a városba látogatók, hiszen a Fém Színház című köztéri alkotása az Egressy Béni Városi Művelődési Központ előtti teret díszíti, a Jókai Mór-emlékév keretében pedig nemrég nyolc miniszobrával gazdagodott a járási székhely. A karcsai falucímer szintén az ő keze munkáját dícséri. Turulszobrai pedig Kolozsnémán, Nagykeszin és Ekecsen is vigyáznak a felvidéki magyarságra. Hirdetve e tájon folytonos jelenlétünket és a történelem viharai során tanúsított túlélő képességünket, akárcsak a nagyabonyi emlékpark ékének számító Szent István-szobra.
Íme, az autodidakta szobrász rövid életrajza: 1975-ben született a Komáromi járásbeli Nemesócsán, tizenöt évig Komáromban lakott, 2016 óta pedig a Hét Vezér Szoborparkról és Attila-parkról is híres Csicsón él-alkot. A gimnáziumi érettségije után a gútai Szolgáltató és Szakképző Magán Középiskolában autószerelő és autólakatos szakmát tanult, aminek köszönhetően alaposan megismerkedett a fémmel. Újabb ismereteit és kitűnő rajztudását előbb lakberendezési tárgyak és kerti díszek, majd hegesztett-forrasztott fémszobrok készítése során is kamatoztatta. Az utóbbi mivoltában 2005-ben egy közös tanyi képzőművészeti tárlaton, majd a komáromi Csemadok Galériában mutatkozott be a nagyközönségnek.
Azután további önálló és csoportos kiállításokon, így a Csicsói Művészeti és Hagyományőrző Napokon, a nádszegi keresztény képzőművészeti tárlaton, a dél-komáromi Művészetek Éjszakáján, az itteni RÉV-Magyar Kultúra Házában, a Naphíd Galériában és a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában is megcsillogtatta őstehetségét. Az eltelt évek során több alkotóközösség tagjává vált. Minderről további részletek a komáromi Limes Galériában 2020-ban megrendezett kiállítása kapcsán írt cikkemben is olvashatók: https://muzsa.sk/muveszet/fem-impressziok-fantaziadus-szobrok-a-limes-galeriaban-kepekkel.
A mostani jubileumi tárlatnyitón olvasóinknak elmondta: „Továbbra is Csicsón élek a párommal, és már csak a szobrászattal foglalkozom. Bár a fém rideg, élettelen anyag, hiányzik belőle a lágyság, mégis meg lehet szelídíteni: a nyers matériából kecses, lágy, olykor már légies alkotások születhetnek. Egy-egy gondolat, történet vagy érzés inspirálja a munkámat. Gyakran elvont gondolatokat fejezek ki fém formákba öntve. E kiállításomnak nincs kurátora, saját elgondolás szerint állítottam össze annak anyagát. Egyrészt az volt a célom, hogy e műveim által ne váljanak túlzsúfolttá ezek a tágas termek, másrészt pedig az, hogy javarészt az új arcomat, újabb műveimet mutassam be a látogatóknak, miközben párat a régebbiek közül is idehoztam. A tárlat öt héten át, november 1-ig látható”.
„Gábor október 20-án lesz félszáz esztendős, kiállítása is mutatja, hogy szükséges a megújulás. Láttam legalább öt-hat olyan művet, melyekről eddig nem volt tudomásom, és egy új utat sejtetnek. Olyat, amelyen feltétlenül érdemes járnia. Szobrászata a legjobb úton, kiteljesedőfélben van…” – hangzott el Kriskó János hosszú, tartalmas méltatása elején.
Hozzátette: „Gábor arra is törekedett, hogy valamit felvillantson a múltból – a húsz évvel ezelőtt induló pályából. 2005-ben volt az első kiállítása, amely központi alakja az az itt torzó formában látható Jézus-korpusz volt, amelynek akkor még voltak karjai, most már nincsenek… Valami légiesség és könnyedség van az ő munkáiban: olyan könnyedén alkot meg íveket, hajlatokat, ad vissza egészen káprázatos módon formákat, ami a szobrászatban nem magától értetődő…”.
Majd idézte Márai Sándor odaillő gondolatait: ” Ahhoz, hogy egy emberi alkotás remekbe sikerüljön, s időtlen ragyogással kápráztassa, gyönyörködtesse az embereket, a tehetség, a téma, a kivitel tökéletessége mellett kell valami más is: tündéri is legyen! Az utolsó ecsetvonást, a tündérit az Isten végzi el…”.
Több általa kiválasztott alkotáshoz magyarázatot is fűzött. Például az Időkapszula címűről megtudtuk, hogy abban Gábor összefoglalta az eltelt húsz évnek minden lényegesebb olyan irányzatát, amelyekkel megismerkedett, amelyek nyelvén megpróbálta kifejezni magát… A Rodin-arcmása az egyetemes szobrászat kiemelkedő francia alkotója iránti tiszteletét fejezi ki, akit a modern kor Michelangelójaként emlegetnek…
Madáralakjaiban az emberre utaló érzések is megtalálhatók, s azokba akár az Apokalipszis fenyegető madarát is beleláthatjuk. Benne sejlik napjaink háború sújtotta világának a sorsa. Annak kapcsán a nemrég elhunyt Buda Ferenc költő Ember embernek farkasa című verse zárógondolatát idézte: „Farkas farkasnak embere”, hiszen sokszor rosszabbak vagyunk a farkasnál…
Arról is szólt, hogy a Sár és áldás című szobor egy-egy női és férfi alakból áll. A férfi vállán levő sárcsomó és a hölgy vállán levő szárnykezdemény akár a látogatók által is megcserélhető. Hangsúlyozza, hogy egymásra vagyunk utalva, s ha néha úgy érezzük: elviselhetetlen a másik, hamarosan rájövünk, hogy nélkülözhetetlen…
Az Oppenheimer című szoboralakjának agya helyén különféle szerkezetek láthatók, a szíve helyén pedig az az atombomba kapott helyet, amely atyja Oppenheimer fizikus volt. A méltató szerint e szobor a lelkifurdalás emlékműve…
„Ezek a szobrok ráerősítenek arra, hogy világunkban rossz a közhangulat… A fő falon található három mű nagyszerűen megmutatja, ahogy Gábor elmozdul a síkszerű ábrázolás felé, és bemutatja be a sok kínnal-bajjal küszködő világot… Kérem, vigyék a hírét, hogy az önök környezetében van egy olyan ragyogó képességű szobrász, akinek a művei lassan meghódítják az anyaországot, és reményeim szerint rövidesen ennél tágabb térben is láthatók és értelmezhetők lesznek!” – hallhattuk, amire az alkotó egy szerény köszönömmel reagált.
Čech Gábor kiállítása öt héten át szemrevételezhető Méhes Vilmosék Platz Galériájában, amely kedd - vasárnap 10-18 óra között látogatható. Előzetes egyeztetés a +421 905 604805 - ös telefonszámon lehetséges. Bónuszként a megnyitón jelenlevők az alkotó személyes tárlatvezetésében is részesültek.
Jó hír, hogy csütörtökönként 14-16 óra között megismétlődik a személyes tárlatvezetés.
