Duray Miklós és Szarka Tamás a Magyar Kultúra Lovagja lett

A rendezvényen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, a gála védnöke úgy fogalmazott, a kultúra ápolása elsősorban a közösségekre hárul, mert bár annak biztosítása, hogy a magyar kultúra és műveltség mindennapjaink részévé válhasson, az állam feladata, nem tud minden munkát elvégezni.

"Így nagyon nagy feladata van a civil köröknek, amelyek szerte a Kárpát-medencében és a diaszpóra magyarságának köreiben életben tartják a kultúra műhelyeit, közösségeit" - hangsúlyozta az államtitkár.

Mint mondta, köszönet jár mindenkinek, aki a magyar kultúra lovagjaként a helyi közösségeket erősíti, az általános műveltség fenntartásán dolgozik iskolákban, művelődési házakban, színházakban, közgyűjteményekben, levéltárakban, könyvtárakban.

"Õk a kultúra mindennapi hősei, általuk leszünk egy nemzeti közösséggé és általuk mondhatjuk el, hogy a magyar kultúra megtart bennünket, a 21. század kihívásai idején is irányt mutat, önazonosságban, identitásban és a jövő útkereséseiben" - emelte ki beszédében Hoppál Péter.

Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratórium elnöke úgy fogalmazott: a magyar kultúra napi gála megmutatja azt, hogyan ünnepelheti meg egy nemzet kultúráját, saját nemzetiségeit és kisebbségeit a szomszédos és távoli országok képviselőinek bevonásával.

Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Kultúra Lovagja elismerést 1998 óta adják át, a díj azóta a társadalmi szervezetek egyik legrangosabb, nemzetközi megbecsülésnek örvendő kulturális elismerésévé vált.

Magyar Kultúra Lovagja címet vehetett át idén Duray Miklós politikus, író és egyetemi tanár, Gyönyörű Zsigmond vőfély, előadóművész, Ignácz Mária kultúrház igazgató, Jagadics Péter nyugállományú alezredes, Jámborné Benkei Ildikó újságíró, Kiss Törék Ildikó színművész, Varga Vilmos színművész, Kocsán István nyugállományú alezredes, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta énekművész, Korpás István ács, Miska János könyvtáros, Molnár V. József nyomdász, Németh Nyiba Sándor költő, zeneszerző, riporter, edző, Papp Lajos orvos, Sipos Mihály nyugdíjas őstermelő, Szabó Géza régész, történész, Szalai László református lelkész és Szarka Tamás előadóművész, zeneszerző, költő. Posztumusz elismerést kapott Vitéz József nyugállományú főhadnagy, a Magyar Királyi Koronaőrség törzsőrmestere.

Egyetemes Kultúra Lovagja elismerést nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért adják, ezt idén Szlama László tanító és Tálas Ernő énekművész vehette át.

A magyar kulturális örökség ápolásáért odaítélt Örökség serlegeket a Szatmárnémeti Református Gimnázium Gyermekkórusának, a Havasi Gyopár Gyermek Tánccsoportnak és a Krónikás Zenedének adták át.

A gála díszvendége Kárpátalja volt, amelynek képviseletében a Havasigyopár Néptáncegyüttes és a Rózsa Népdalegyüttes mutatkozott be.

Duray Miklós az elismerést „A felvidéki magyarság érdekében kifejtett életművéért” kapta. Értékelésében az alábbi olvasható:
Duray Miklós(Pozsony, Szlovákia) politikus, író és egyetemi tanár.
Lovagias tettek: A pozsonyi Comenius Egyetemen geológusi diplomát szerzett. 1968 előtt egyetemistaként kezdett politizálni, amit tiltások, rendőri zaklatások, letartóztatások és elzárások követtek. Több civilszervezet és párt alapítója, a felvidéki magyarság társadalmi, politikai eseményeinek alakítója. Többek között a Magyar Ifjúsági Szövetség és a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub alapítója, a Nyári Ifjúsági Találkozók szervezője volt. Tiltakozott az asszimilációs intézkedések, a magyar iskolák elsorvasztása ellen és megalapította Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát. 1990-ben pártot alapít Együttélés Politikai Mozgalom néven, amelynek elnöke volt a Magyar Koalíció Pártja megalakulásáig. A prágai, majd a pozsonyi parlament tagja. Az MKP tiszteletbeli elnöke, ügyvezetője és stratégiai alelnöke volt 2010-ig. Napjainkban a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke, a Nyugat-magyarországi Egyetemen címzetes egyetemi docenseként nemzetpolitikai alapismeretek oktatója. Több könyve jelent meg, többek között a „Kutyaszorító,” „Kettős elnyomásban,” „Hazától a nemzetig”, „Önrendelkezési kísérletek”, Ne félj, csak higgy!, Tevékenységével kiérdemelte többek között a Kőrösi Csoma Sándor-, a Bethlen Gábor-, valamint a Magyar Örökség díjat. A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje és a Szent István-díj tulajdonosa.

Szarka Tamás a lovagi címet „A magyar folklór és kortárs zenekultúra fejlesztéséért” kapta. Méltatásában az alábbi olvasható:

Szarka Tamás (Galánta, Szlovákia) előadóművész, zeneszerző, költő
Lovagias tettek: A Ghymes együttes alapítója, szólóénekese. Hegedűn, kobzon és gitáron játszik. Dalait sajátos zenei stílusa és irodalmi értékű szövegvilága teszi egyedivé. Dalai, zenéje hat az értelemre, az érzelmekre, mélyről jön és erőt ad. Első szimfóniáját a MATÁV Szimfónikus Zenekar és a Budapesti Ifjúsági Kórus 2006-ban a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia nagytermében teltház előtt mutatta be. Több színház felkérésére írt zenét és szöveget. A Nemzeti Színház a „Szent Péter esernyője” és az „Éden földön”, a pozsonyi Nová Scéna színház „A cigánytábor az égbe megy”, a Komáromi Jókai Színház „Vérnász”, a Szegedi Szabadtéri Színház „Benyovszky” és „Dózsa”, valamint a Debreceni Nemzeti Színház „Mária” című előadásának sikeréhez járult hozzá alkotómunkájával. A művész – Rudolf Péter felkérésére – komponálta meg az Üvegtigris 2 film zenéjét.
„VÁVÁVÁ” című első verseskötete 2000-ben jelent meg, ezt követte az „Anonymus kérdez”, a „Mária” és a „Tánc a hóban” kiadvány. Eredményes munkáját számos kitüntetéssel jutalmazták. Többek között a Magyar Örökség-díj és a Kossuth díj tulajdonosa.

A Magyar Kultúra Lovagja cím adományozását 1998-ban a Falvak Kultúrájáért Alapítvány (FKA) kezdeményezte a határon belüli, illetve határokon túli közművelődési, irodalmi, zenei, művészeti teljesítmények elismerésére. Az elismerés egyben a köszönet jele a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, szponzoroknak, mecénásoknak, politikusoknak. A díjakat önkormányzatok, társadalmi szervezetek jelölése, valamint az alapítvány tanácsadó testületének javaslata alapján ítélik oda.

A címet minden évben január 22-én, a Magyar Kultúra Napján rendezett gálán adják át.