DNS-vizsgálattal derítették ki a mai oroszlánok eredetét
DURHAM. DNS-vizsgálattal derítette ki a mai és a valaha élt oroszlánok eredetét és evolúciójának történetét kutatók egy nemzetközi csoportja. A közös ős mintegy 124 ezer évvel ezelőtt élt.
A Durhami Egyetem kutatói mai oroszlánok és kihalt fajok múzeumban őrzött utódainak DNS-ét elemezték, eredményeiket a BBC hírportálja a BMC Evolutionary Biology című szaklap alapján ismertette.
Az oroszlán evolúcióját azért volt nehéz felderíteni, mert a trópusi vidékeken élő állatok után általában kevesebb kövület marad hátra. A nagytestű ragadozót az ember üldözte, egész populációit irtotta ki a vadászat.
A Durhami Egyetem Ross Barnett vezette nemzetközi kutatócsoportja ezért a világ múzeumaiban őrzött oroszlánok ősi DNS-ét analizálta. Olyan kihalt alfajok génjeit is vizsgálták, mint az észak-afrikai berber, az iráni vagy a közép- és nyugat-afrikai oroszlánok.
A kapott eredményeket összehasonlították az Ázsiában és Afrika más vidékein ma élő oroszlánok DNS-szekvenciáival, és felderítették, hogyan fejlődtek ki a különböző alfajok, amelyek körülbelül 124 ezer évvel ezelőtt, a késő pleisztocén idején kezdtek kialakulni Afrikában. Ebben az időben trópusi esőerdők borították Afrika egyenlítői övezetét, a Szahara vidéke szavannává változott.
A délen és keleten élő oroszlánok elváltak az északon és nyugaton élőktől, és különböző irányban indult a fejlődésük. A két csoport genetikai eltérései a mai napig megmaradtak. Körülbelül 51 ezer éve az afrikai kontinens egyre szárazabbá vált, a Szahara területe egyre nagyobb lett, elvágva ezzel a nyugaton élő oroszlánokat az északiaktól. Ugyanebben az időben a nyugati populációk kezdték benépesíteni Közép-Afrikát is, mely ekkor élhetőbbé vált.
A DNS-elemzés derített fényt arra, hogy a modern oroszlánok csak 21 ezer éve kezdtek Afrikából elvándorolni. A pleisztocén végén elértek egész Indiáig. Sokkal később, mintegy ötezer éve oroszlánok egy másik csoportja is elindult Afrikából, a mai Irán területéig jutottak, azonban közülük már nem él egy példány sem.
A felfedezés tanulságokkal járhat a mai oroszlánok védelme szempontjából. A tanulmány felvetette, hogy például indiai oroszlánokkal lehetne újra benépesíteni Észak-Afrikát, ahol a hozzájuk genetikailag közel álló berber oroszlánok mára vélhetően kihaltak.
Az oroszlán evolúcióját azért volt nehéz felderíteni, mert a trópusi vidékeken élő állatok után általában kevesebb kövület marad hátra. A nagytestű ragadozót az ember üldözte, egész populációit irtotta ki a vadászat.
A Durhami Egyetem Ross Barnett vezette nemzetközi kutatócsoportja ezért a világ múzeumaiban őrzött oroszlánok ősi DNS-ét analizálta. Olyan kihalt alfajok génjeit is vizsgálták, mint az észak-afrikai berber, az iráni vagy a közép- és nyugat-afrikai oroszlánok.
A kapott eredményeket összehasonlították az Ázsiában és Afrika más vidékein ma élő oroszlánok DNS-szekvenciáival, és felderítették, hogyan fejlődtek ki a különböző alfajok, amelyek körülbelül 124 ezer évvel ezelőtt, a késő pleisztocén idején kezdtek kialakulni Afrikában. Ebben az időben trópusi esőerdők borították Afrika egyenlítői övezetét, a Szahara vidéke szavannává változott.
A délen és keleten élő oroszlánok elváltak az északon és nyugaton élőktől, és különböző irányban indult a fejlődésük. A két csoport genetikai eltérései a mai napig megmaradtak. Körülbelül 51 ezer éve az afrikai kontinens egyre szárazabbá vált, a Szahara területe egyre nagyobb lett, elvágva ezzel a nyugaton élő oroszlánokat az északiaktól. Ugyanebben az időben a nyugati populációk kezdték benépesíteni Közép-Afrikát is, mely ekkor élhetőbbé vált.
A DNS-elemzés derített fényt arra, hogy a modern oroszlánok csak 21 ezer éve kezdtek Afrikából elvándorolni. A pleisztocén végén elértek egész Indiáig. Sokkal később, mintegy ötezer éve oroszlánok egy másik csoportja is elindult Afrikából, a mai Irán területéig jutottak, azonban közülük már nem él egy példány sem.
A felfedezés tanulságokkal járhat a mai oroszlánok védelme szempontjából. A tanulmány felvetette, hogy például indiai oroszlánokkal lehetne újra benépesíteni Észak-Afrikát, ahol a hozzájuk genetikailag közel álló berber oroszlánok mára vélhetően kihaltak.
Forrás
MTI
