Díjat kapott a magyarságért munkálkodó, sokoldalú értékteremtő: Nagy Géza

2021. január 25., 20:00
Nagy Miskó Ildikó

A Csemadok Országos Elnöksége döntése alapján, a Magyar Kultúra Napja alkalmából Nagy Géza csicsói faszobrász is Csemadok Közművelődési Díjban részesült. A sokoldalú, minden helyzetben helyt álló értékteremtőt a dunaszerdahelyi székhelyű Szlovákiai Magyar Közművelődési Intézet javasolta jutalmazásra.

A 72. életébében járó Nagy Géza faszobrász Csicsó szülötte, s az alapiskolai tanulmányait is ott végezte, majd a már megszűnt gadóci Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. A kétgyermekes alkotóember saját bevallása szerint „az ősi tájként még megmaradt Csallóköz szerelmese“. Már a múlt század 60-as éveiben belépett a Csemadok-ba, amelyről mindig éppen olyan nagy szeretettel és ragaszkodással beszél, mint a szülőföldjéről.

„Egyebek mellett az első Csemadok-tagsági könyvemet is féltve őrzöm, s éppen e napokban akarom rendezgetni a régi emléktárgyaimat. Korábban, a Csemadok megalakulásának 55. évfordulója alkalmából pedig nagy szeretettel faragtam egy kopjafát. Ugyanis azt gondolom, hogy a Csemadoknak nagy jelentősége van a felvidéki magyarság életében: összefogó és megtartó erővel is bír. Az utódainkra hárul a fontos feladat, hogy e szövetséget az anyanyelvünkkel és a nemzeti értékeinkkel együtt megőrizzék – továbbadják a következő nemzedékeknek“ – véli.

Nagy Géza

Bár Nagy Gézát a többség fafaragó művészként ismeri, ám először a festészet és a linómetszetek készítése terén csillogtatta meg tehetségét, amire elsőként a tanára, Klór Károly figyelt fel. Majd a festőművész rokona, Kopócs Tibor ösztönzésére több képzőművészeti táborban vett részt, az ezerarcú természet szépségeit pedig fényképezőgéppel is megörökítette. Egészséges nemzetudatát, hovatartozását mindig vállalta, s a magyarság iránti szeretete tükröződik az alkotásaiban és a közösségünkért végzett áldozatkész munkájában is.

„Miután a 80-as években Gőgh János bácsi a megörökölt szülői házát rám bízta, kiötlöttem, hogy tájházat alakítok ki a helyi népi építészet egyik utolsó, közel másfél évszázados remekéből. Mindig is nagyon fontosanak tartottam a hagyományőrzést, s e célra a falu közepén álló nádfedeles ház nagyon megfelelt. Sokan a kétkezi munkájukkal segítették az épület rendbehozatalát, mások pedig lelkesen ajánlották fel a sokáig őrizgetett kincseiket, a tájházunk gyűjteményét gazdagítotva. A Komáromi járásban a martosi után ez lett a második élettel megtöltött tájház, amelyben éveken át hagyományőrző napokat rendeztünk, felelevenítettük az eleink által végzett tollfosztásokat, kukoricamorzsolásokat és további népi foglalkozásokat. Annak aranykora a 90-es években folytatódott, de sajnos, jelenleg már elég rossz állapotú, a kulcsa a községi hivatalban van“ – fejtette ki interjúalanyunk.

A helyi alapiskola 1983-ban kiköltözött a községbeli Zichy-kastélyból, az üres épület pedig vandálok martalékává vált. Az áldatlan helyzet láttán Nagy Géza többedmagával együtt különféle nemzetközi művészeti táborokat kezdett szervezni a sajátos hangulatú épületben. A táborokban összegyűlt művekből pedig a csicsói Csemadok-alapszervezet, a helyi mezőgazdasági szövetkezet, valamint a Komáromi és a Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ támogatásával, a kastélytoronyban létrehozta az első falusi képtárat.

„Mivel a kastélyt visszakapta annak jogos tulajdonosa, a Kálnoky-család, e galéria megszűnt. Továbbra is megfelelő ingatlant keresek az elraktározott művek kiállítására“ – árulta el a továbbiakban.

Összegyűjtötte a falu jeles szülöttének, az egykor nagy tiszteletben állt Gáspár Sámuel református kántortanító emlékét idéző tárgyi emlékeket is, amelyek javarészét annak unokája, Gáspár Tibor gimnáziumi tanár bocsátott a rendelkezésére. A helyi lakosok pedig a 19. század végéről és a 20. század elejéről származó taneszközökkel, iskolai bizonyítványokkal és csoportképekkel gazdagították a gyűjteményt. „ Miután a csicsói alapiskola 2002-ben felvette Gáspár Sámuel nevét, a névadó ünnepségre a hagyatékából egy emlékszobát hoztam létre, amely éke Nagy János szobrászművész Gáspár Sámuelt ábrázoló mellszobra“ – tudtuk meg.

Hozzátette: az általa megfaragott Tanítók fáján, mely egy kétoldalas emléktábla, az alapiskola egykori és jelenlegi tanárainak a névsora olvasható.

Arról is szólt, hogy a fafaragás művészetét Nagy János szobrászművész támogatásával sajátította el, és az 1956-ban Budapesten halálra ítélt, ám megmenekült Frech Ottó fafaragó is csiszolta a tehetségét, akivel együtt több nemzetközi táborban vett részt. Ma már öt ország tereit, parkjait, épületeit díszítik a nemzettudat-erősítő szobrai, domborművei, kopjafái és síremlékei, amelyek önmagukban is elégnek bizonyultak volna ahhoz, hogy 2005-ben a Magyar Kultúra Lovagjai közé válasszák őt. Elgondolkodtató és szemgyönyörködtető faragványai több csicsói emlékparkban és szoborparkban is megcsodálhatók.

Nagy Géza a Magyarnak maradni elnevezésű, községi tulajdonban levő emlékpark egyik alapító tagja. „Abban található a Szélhárfa című művem, amely tartóoszlopára róttam fel 14 csicsói 1848-as honvéd nevét. A hozzátartozó 13 kolomp és 13 kő az aradi vértanúkat jelképezi, a bajuszt formáló oszlopon pedig Lukáts József hősi halottunk neve szerepel“ – mondta el.

A csicsói Hét Vezér-szoborparknak is a megálmodója, az adott területet a Csallóköz, Csilizköz, Csicsó Kutúrájáért és Hagyományaiért Közhasznú Társaság vásárolta meg.

„Abban a 7 magyar vezér: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm szobra, valamint egy táltos és egy áldozati asztal csanakkal is helyet kapott. Azokat Frech Ottóval és Frech Andrással együtt faragtuk ki, akárcsak az ottani turulmadarat is. A Magyarok Nagyasszonya, vagyis Szűz Mária szobra pedig rajtam kívül Steinbach Sándor munkája. Közelében található az országát a Szűzanyának felajánló Szent István király és Búvár Kund faszobra, valamint A nyelvtörvény szobra, mellyel az alkotótársaimmal: Farkas Attilával, Steinbach Sándorral és Ornik Srečkoval, illetve a felvidéki magyarsággal közös tiltakozásunkat fejeztük ki a jogtipró nyelvtörvény ellen“ – ecsetelte a park látványosságait.

Saját tulajdonát képezi az Attila-szoborpark, amelyben a hun fejedelem, Attila nagyfejedelem magyarlakta térségben elsőként emelt szobra, Nagy Géza és Frech Ottó közös műve hirdeti „Isten ostorának“ dicsőségét.

2005-ben a szlovák sajtó nagyon ellenezte az Atilla-szobor felállítását. Mi ezzel is hangsúlyozni akartuk azt, hogy a magyarok nem jövevények a Kárpát-medencében, hanem őslakosok, akiknek testvérei, a hunok már Atilla uralkodását megelőzően is megjelentek a térségben“ – szögezte le Nagy Géza. E parkban Batthyányi Lajos miniszterelnök és „a legnagyobb magyar“, Széchenyi István emlékét is egy-egy szlovén alkotó szobra őrzi. Bár elkészült, de sajnos, a nemzeti összetartozás évében e parkban nem avathattuk fel a Csallóköz őrzője című turulszobrot, amelyet Nagy János szobrászművész két fia, Attila és Mátyás készített azért, hogy vigyázzon a honi magyarságra. Továbbá az érdeklődők által látogatható parkomban egy emléktábla hívja fel a figyelmet a szégyenletes trianoni békediktátum 1920-beli aláírására, s abba belevéstük a csonka Magyarország térképét is“ – magyarázta.

A sokoldalú alkotó művei közül kiemelendő még a Csicsói kitelepítettek emlékműve, amelyen 268 helyi lakos neve szerepel, továbbá Hites Kristóf Benedek-rendi szerzetes, Károli Gáspár és Kálvin János szobra, valamint A keresztre feszített Jézus és az Árvízi emlékmű. Szerényen elárulta, hogy Csicsói füzet címen verskötete is megjelent.

A további terveiről, amelyek megvalósításához jó egészséget és töretlen alkotókedvet kívánunk, ekképp nyilatkozott: „Készülőben van egy szobrom az orvostudomány megalapítójáról, Hippokratészról, de mivel meglepetésnek szánom, még nem árulom el, hogy azt kinek ajándékozom. Bízom abban, hogy mielőbb véget ér a világjárvány, és végre ünnepélyes keretek között felavathatjuk a Csallóköz őrzőjét. A további terveim megvalósulása is elsősorban attól függ, hogy majd mikor térünk vissza a régi kerékvágásba“.

Kövesse facebook oldalunkat is!