Budapesten átadták a megújult Várkert Bazárt
A kormányfő szavai szerint a Várkert Bazár felújításával egy harminc éve éktelenkedő szégyenfoltot sikerült eltüntetni a magyar műemlékvédelem történetéből.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a mostani még csak az első üteme a felújításnak, a másodiknak augusztus 28-ra el kell készülnie, "aztán irány a palota teljes felújítása".
A Várkert Bazár története is azt mutatja, hogy ha van egységes cél és egységes akarat, akkor a magyarok lenyűgöző dolgokat tudnak létrehozni - fogalmazott a miniszterelnök az összegyűlt több száz érdeklődő és a meghívott vendégek, mások mellett kormánytagok, Kövér László házelnök és Tarlós István főpolgármester előtt.
Az épület történetéről szólva felidézte, hogy az utolsó koncertet 1984-ben tartották, "élőzenés temetést rendezve" Ybl Miklós alkotásának. Ezt követően évtizedekig semmi sem történt a Várkert Bazárral - folytatta -, "csak a romlás és az enyészet", sőt a rendszerváltás után "a privatizáció sötét felhője is beúszott a bazár fölé". Megjegyezte, hogy az építészeti kincs "elkótyavetyélésének" megakadályozása jelentős részben Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester munkája, aki mindig kiállt a műemléki felújítás mellett.
Neki és más közéleti személyiségeknek köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy külföldi befektetők 90 évre ingyen megkapják az épületet és bevásárlóközpontot hozzanak ott létre - mondta Orbán Viktor.
Felelevenítette, hogy három éve döntöttek a felújításról, és ezer nap elég volt arra, ami évtizedekig lehetetlennek tűnt: "ami 30 éven át pusztult, három év alatt újjáépült".
Szavait azzal zárta, reméli, hogy a felújítás, az épületegyüttes "feltámadása" után a Várkert Bazár pezsgő kulturális hely és új turistacélpont lesz.
A világörökség részét képező műemlék fejlesztésének első ütemében teljesen felújították a kétszáz éve született Ybl Miklós által tervezett részeket, kialakítottak egy összesen 2500 négyzetméteres kiállítóteret, valamint egy 900 négyzetméteres rendezvénytermet is.
A Budapest I. kerületében található neoreneszánsz stílusú Várkert Bazár 1875 és 1883 között Ybl Miklós tervei alapján épült és a kertek reprezentatív építészeti lezárását szolgálta a Duna felé. Az állítólag Erzsébet királyné kedvéért létrehozott épületegyüttes kiemelt műemlék, 1987 óta a világörökség része. A Várbazár közepén hat méter magas árkádos üzletsor húzódott, két szélén három lakóépületben a királyi testőrséget és a szolgaszemélyzetet helyezték el, emellett jeles művészek műtermei is voltak itt. Szobrait Fessler Leó és Huszár Adolf, falfestményeit Than Mór és Scholz Róbert készítette itt.
A Várbazár állaga már a múlt század elején romlásnak indult, a második világháborúban súlyosan megrongálódott. 1960-ban helyreállították, 1961-től a legendás Budai Ifjúsági Park működött itt. A parkot 1980-ban időlegesen bezárták, mert egy koncerten többen megsérültek, amikor leomlott a bejárathoz vezető lépcső kőfala. Az egyre romosabb, életveszélyesebbé vált parkban az utolsó koncertet 1984 szeptemberében rendezték, ezután még az állagmegóvásra sem jutott pénz. Az 1996-ban már a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolt Várbazár felújítására, hasznosítására több terv született.
A magyar kormány 2011. november 8-án hozott határozatot a Várbazár rekonstrukciójáról és a budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről, valamint a budavári királyi kertek revitalizációjáról, a környék közlekedési problémáinak rendezéséről.
