Bruegel és kora - Németalföldi rajzok a Szépművészetiben

"Igazi rejtett kincse a Szépművészetinek a mintegy 100 ezer alkotást őrző grafikai gyűjtemény, amelynek egyes részeit igyekszünk időszaki kiállításokon megismertetni a közönséggel" - mondta el a tárlat szerdai sajtóvezetésén a múzeum főigazgatója.

Baán László kiemelte, hogy a Szépművészeti most a gyűjtemény egy különösen fontos részével áll elő, amely a világ legfontosabb múzeumainak érdeklődését is felkeltette, 2008-ban például a párizsi Louvre rendezett kiállítást a Szépművészeti németalföldi rajzaiból. Ennek az anyagnak a saját gyűjteményből és külföldi kölcsönzések révén bővített változatával találkozhatnak csütörtöktől a budapesti látogatók. Hasonló tárlatot az utóbbi évtizedekben sehol Európában nem mutattak be - hangsúlyozta a főigazgató.

Gerszi Teréz kurátor rámutatott, hogy a kiállítás végigköveti a németalföldi rajzművészet nagy átalakulását az 1500 és 1600 közötti időszakban. Ebben az évszázadban az itáliai humanizmus, az olasz reneszánsz és manierista mesterek hatása már egész Európára kisugárzott, így Németalföldről is sok művész indult tanulni Firenzébe, Rómába vagy Velencébe. Raffaello, Michelangelo, Tiziano vagy Correggio eredményei elsősorban a figurális művészet terén kimutathatók, a század közepére aztán a művészeti kapcsolat kétirányúvá vált, és az itáliai festők leginkább a tájábrázolás terén tanultak északi társaiktól - jegyezte meg a művészettörténész.

Gerszi Teréz szerint az összesen 117 rajzot a művészettörténeti összefüggések, kronológiai és más szempontok alapján hét egységbe rendezték. Külön egységek dézik fel az olasz eredmények befogadásának időszakát - mások mellett Barend van Orley és Frans Floris munkáin keresztül -, valamint a saját korában is nagy hatású idősebb Pieter Bruegel tájképművészetét.

Jan Speckaert, Denys Calvaert vagy Paul Bril véglegesen Itáliában telepedtek le és alkottak, míg más festők - például Frederik Sustris - német udvarokban kaptak munkát. Az ő művészetük bemutatása mellett a kiállítás külön foglalkozik II. Rudolf prágai udvarának németalföldi mestereivel is.

Bőséges válogatás látható a német területen alkotó művészek vázlatkönyveinek lapjaiból, majd a 16. század végére a késő manierizmus és a realista valóságábrázolás kettősségében létrejövő holland művészeti központok működésének felidézése már a korszak végét jelzi - mondta el Gerszi Teréz.

A számos múzeumpedagógiai programmal is kísért kiállítás szeptember 16-ig látogatható.