Bikaviadal a Limes Galériában - KÉPGALÉRIÁVAL
Három havi kényszerű zárvatartás után június 12-én ismét tárlat-megnyitó részesei lehettünk a komáromi Limes Galériában. Bár a helyi Polák Ildikó Viadal árnyékában című fotókiállítását az emeleti Dúdor István-teremben rendezték meg, ám a megnyitó ünnepségre - a járványügyi rendelettel összhangban - a tágasabb templomhajóban került sor.
Polák Ildikó már huzamosabb ideje hódol a pillanat művészetének tartott fotózásnak, de csak pénteken nyílt meg az első saját kiállítása, amelyet reményei szerint más helyszíneken majd több is követ. Portálunknak elmondta:
az andalúziai családi nyaralásuk során az a szerencse érte őket, hogy bejuthattak az évente mindössze kétszer megrendezendő bikaviadalok egyikére.
Az izgalmas látvány és a matadorok hagyományos ruházata magával ragadta őt. Fontosnak tartotta, hogy az egyedi élményt megörökítse a fényképezőgépével, ekképp azt megosztva a nagyközönséggel.
A napjainkban sokat támadott és korlátozott véres hagyomány pontos eredete vitatott. Egyesek az ókori rómaiak gladiátorjátékaihoz, illetve a görög és krétai „bikakultuszhoz” vezetik vissza, míg mások szerint az ókori Ibériában alakult ki, és csupán véletlen a párhuzam a hasonló római és görög játékokkal. Az ember bikával való küzdelmének első spanyolországi emléke a rómaiak által az i. e. 1. században alapított Cluniából (ma romváros Kasztíliában) származó kőtömb.
Spanyolországban a mór uralom alatt a lovagok lóhátról, lándzsával küzdöttek a bikákkal. Az első pénzdíjért küzdő bikaviador Francisco Romero volt, s unokáját, Pedro Romerot tekintik a modern bikaviadal megteremtőjének, aki gyalog terelte a bikát és karddal ölte meg. 1771 és 1799 között több mint 5600-at ölt meg, anélkül hogy karcolás is érte volna. 1785-ben emelték azandalúziai Ronda városában az első spanyol bikaviadal-arénát. Pedro Romero ott újította meg a bikaviadal művészetét, és a leghíresebb matador-dinasztiáknak onnan indult a pályafutása. A viadal mai formája 1830 körül alakult ki. Andalúzián kívül Portugáliában, Dél-Franciaországban és Latin-Amerika több országában is nagy népszerűségnek örvend.
Farkas Veronika kiemelte a matadorok hagyományos ruházatát, amely testre feszülő, magas derekú nadrág és derékig érő, díszes boleró. A hímzésekkel, rátétekkel és csipkével díszített felsőruha meghatározó eleme a spanyol népviseletnek. Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy
a leölt bikát általában jótékonysági célra szokták felajánlani.
A fotósorozat készítőjéről elmondta, hogy jelenleg a helyi Rizzi Pizzéria menedzsere, miközben több művészeti ággal is kacérkodik. A jeles szakember szerinte érdemes lenne a fotózásnál maradnia, mert az első önálló tárlata a meglevő művészi vénájáról és a fényképezéshez szükséges készségéről, precizitásáról tanúskodik. Végül a megnyitón fülbemászó zenével szolgáló két diáknak, Szalay Annamáriának és Ostrožlík Renének is köszönetet mondott.
